Befutott a Fedora 15

Az eredeti ütemtervhez képest némi késéssel, de megjelent a Fedora 15, a Red Hat közösségi Linux-disztribúciójának legújabb verziója, amely az Enterprise Linux előszobájának is tekinthető, itt mutatkoznak be először azok a fejlesztések, amelyek alaposan kitesztelve és kicsiszolva végül bekerülnek a vállalati verzióba is.

Az új Fedora alapja a 2.6.38 verziójú Linux kernel, amely tartalmazza a linuxos közösség által csak "csoda patchként" emlegetett automatikus folyamatcsoportosítási képességet: ez látványosan megnöveli a Linux válaszképességét olyan esetekben, amikor egy feladat vagy alkalmazás leterheli a processzort, például kernelfordítás vagy videolejátszás alatt. A VFS (Virtual File System) továbbfejlesztése révén pedig a több processzorral (maggal) rendelkező gépeken a directory cache és az elérési út keresési rutinok jobb skálázhatóságnak köszönhetően látványosan felgyorsul a fájlkezelés, mivel a névfeloldás rövidebb idő alatt megy végbe.

Újdonságok rendszeradminoknak

A rendszeradminok számára tartogatja talán a legtöbb újdonságot a Fedora 15, amelyekből következtetni lehet arra is, mik várhatók később a Red Hat Enterprise Linuxban. Ezek közül az egyik, hogy a disztribúció már a systemd rendszerdémont használja alapértelmezettként, amely kihasználja a modern Linux kernelek előnyeit és ennek köszönhetően rövidebb rendszerindítást tesz lehetővé a folyamatok párhuzamosításával. Ez főleg SSD-s gépeknél hoz nagy gyorsulást, mivel a flash memóriá háttértárak könnyedén szolgálnak ki sok párhuzamos olvasást is. A fejlesztők szerint a systemd szolgáltatáskonfigurációs állományokat ráadásul sokkal könnyebb megérteni és ezáltal szerkeszteni mint a syscvinit scripteket, ezért a systemd sokkal szerteágazóbb és mégis áttekinthetőbb beállítási lehetőségeket kínál.

A Fedora fejlesztői már korábban kinyilvánították, hogy a btrfs fájlrendszert szeretnék alapértelmezetté tenni a disztribúcióban. A Fedora 15 újabb lépést tett ebbe az irányba, ugyanis a következő generációs fájlrendszer a telepítésnél már opcióként választható, a következő kiadásban, a Fedora 16-ban pedig valószínűleg alapértelmezetté is válik. A bootolás kapcsán érdemes szót ejteni arról, hogy a Fedora 15 már képes a rendszert 4 kilobájtos szektorokkal rendelkező diszkekről indulni a BIOS helyett UEFI-re épülő rendszereken.

A rendszergazdák számára egy kényelmes eszközt ad virtuális appliance-ek készítéséhez a Fedora 15 a BoxGrinder képében, amellyel a legtöbb virtualizációs köztesréteggel (Xen, KVM, VMware) és az Amazon EC2 clouddal kompatibilis lemezképeket lehet építeni egy egyszerű szöveges alkalmazáskonfigurációs állományból - a BoxGrinder megkeresi, letölti és a virtuális gépre telepíti a megadott komponenseket, konvertálja a megfelelő formátumba és fel is tölti, ha kell. A disztribúcióban helyet kapott a virt-manager továbbfejlesztett verziója, amely már teljes körű támogatást nyújt a SPICE desktovirtualizációs protokollhoz - végre a parancssor teljes kihagyásával, a grafikus felületen lehet virtuális gépeket létrehozni és kezelni. A Red Hat által fejlesztett, a hypervisortól független libvirt virtualizációs felügyeleti interfész új API-kkal bővül.

Biztonság

A Fedora 15-ben támogatott a Firewall Daemon (FirewalldD), amely egy D-Bus interfész a dinamikus tűzfalfelügyelethez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többé nincs szükség a tűzfal újraindítására a változtatások életbe léptetéséhez mint a system-config-firewall esetén, amely a szűrt kapcsolatok megszakadásához vezetett. A FirewallD képes dinamikusan módosítani a beállításokat, jelenleg iptables, ip6tables és ebtables tálmogatott, a tűzfal állapotát egy desktop appleten keresztül lehet nyomon követni, valamint ki- és bekapcsolni.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Biztonság terén érdemes még megemlíteni a FreeIPA 2.0 megjelenését a Fedorában - ez egy átfogó biztonsági felügyeleti eszköz, amely webes interfészről és parancssorból központilag menedzselhetővé tesz több biztonsági megoldást, köztük magát a Fedora Linuxot, a korábban Fedora Directory Server néven ismert 389-et, a MIT Kerberost, az NTP-t és a DNS-t. A 2.0 verzióban a főbb újdonságot a DNS és Dogtag hitelesítési szerverek támogatása, valamint a továbbfejlesztett adminisztrációs keretrendszer jelenti többek között.

GNOME 3 először

A Fedora 15 asztali verziójában a legfontosabb újdonságot a GNOME 3 shell alapértelmezetté válása jelenti - a teljesen megújult felhasználói interfész a fejlesztők szerint sokkal áttekinthetőbb az előzőnél és ezért a használata kényelmesebb. A GNOME 3 szakít a korábbi verziók panel appleteivel, amelyek többé nem támogatottak, ha valaki ragaszkodik hozzájuk, akkor külső fejlesztők révén elérheti ezt a funkcionalitást. A GNOME 3-hoz hardveres 3D gyorsítást felvonultató gép szükséges. Akik GNOME helyett inkább a KDE-t (4.6) , az LXDE-t vagy az Xfce-t (4.8) preferálják, ezekkel az asztali környezetekkel is megkaphatják a Fedora 15-öt.

A népszerű nyílt forrású asztali alkalmazásoknak a legújabb verziója került a Fedora 15-be, a Firefoxból már a 4-es verzió az alapértelmezett, az OpenOffice.org-ot pedig az Oracle-től teljesen függetlenné vált LibreOffice váltotta. Fejlesztők számára érdekes lehet, hogy a Fedora 15-ben már GCC 4.6-os verziójával fordíthatnak, bekerült a csomagok közé a Python 3.2, a Ruby on Rails 3.0, valamint a Maven projektmenedzsment-szoftver 3-as verziója is.

A Fedora 15 továbbra is szabadon letölthető és használható, az újdonságokról részletesen a kiadási jegyzékből lehet tájékozódni. A disztribúció kiadásával megkezdődtek a munkálatok a következő verzión, a Fedora 16-ot jelenleg október végére ígérik a fejlesztők.