Szerző: Koi Tamás

2011. május 23. 12:09

Nem érdekli a 3D a tartalomipart

Jobb híján idén is a videojátékokra és az otthoni házimozi-kiadványokra támaszkodhatnak a 3D-s televíziókészülékeket gyártó cégek, ha el akarják adni újdonságaikat - áll egy felmérésben.

A tévés tartalmat előállító, gyártó vállalatokat láthatóan nem hozta lázba annyira a 3D-s tévézés kezdeti időszaka, mint magukat a készülékgyártókat: egy nemrég készült felmérés szerint a tévétársaságok az idei összes kiadásukat tekintve utoljára költenének arra, hogy 3D-s adást állítsanak elő. Mindez azt jelenti, hogy akik a technológia megjelenésekor azonnal vásároltak térhatású kép megjelenítésére képes televíziót, továbbra sem tudnak igazi választékot elérni a méregdrágán vásárolt eszközzel.

A Datamonitor csoport részeként működő Ovum piackutató tartalomelőállítók körében végzett, idei stratégiai célokat felderítő kutatása során a válaszadók a 3D-s tartalmak előállítását, valamint új 3D-s csatornák indítását a legkisebb befektetési prioritással látták el. A megkérdezett döntéshozók és döntéselőkészítők több mint fele (53 százalékuk) szerint a 3D-s tartalomgyártás üzleti szempontból jelenleg egyáltalán nem lényeges tényező, és a megkérdezettek körében senki nem vélte úgy, hogy az év hátralévő részében kritikus befektetési területté válhat.


A BSkyB 3D-s kamerája: drága játékszer

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Elemzők szerint mindebből aligha következik, hogy a helyzet gyorsan megváltozhat: bár több társaság indított már tavaly kísérleti, sőt kereskedelmi 3D-s adót, a műsorok előállítása és továbbítása drága, az újabb csatornák indulásával egyelőre várnak a cégek. Mindez azt jelentheti, hogy idén sem lesz számottevően nagyobb tartalomválaszték a hagyományos, lineáris tévézési lehetőségek terén, mint tavaly volt, ami semmiképpen nem jó hír azoknak, akik beruháztak 3D-s tévékészülékekbe, valamint a gyártóknak, melyek ezúttal túlontúl előreszaladtak a technológiai fejlesztésekkel.

A gyártói oldal ezzel jobb híján a nem lineáris elérésű, adathordozón terjesztett tartalmakra kénytelen támaszkodni, így a videojátékok és a 3D-s Blu-ray kiadványok révén közvetíthető térhatású kép a nappalikba. A helyzet azonban egyelőre ezen a téren sem túl rózsás: a 3D-s játékok választéka továbbra is meglehetősen szűkös, 3D-s Blu-ray filmek kínálata pedig alig néhány tucatnyi, többségében animációs filmre korlátozódik. Ez a fejlődési irány már csak azért is nyilvánvalóbb, mivel a videojátékokból, valamint egy animációs filmből sokkal olcsóbban lehet 3D-s változatot gyártani, mint bármilyen tévés, vagy eredendően filmes produkcióból - teszi hozzá az Ovum elemzője.

3D-s tévéadások Európában és itthon

A kontinensen először Nagy-Britanniában indult kereskedelmi 3D-s tévéadás. Az ország, egyben Európa legnagyobb műholdas tévészolgáltatója, a BSkyB tavaly áprilisban indította a kereskedelmi 3D-adást, elsősorban első osztályú angol bajnoki meccsek élő közvetítésére szakosodva. A csatorna azóta is leginkább sportesemények közvetítését adja, a saját gyártású 3D-s produkciók száma más műfajban elenyésző.
Itthon egyelőre csak kísérleti jelleggel üzemel 3D-s tévéadás, a legutóbb éppen a UPC digitális kábeltévé-hálózatán indult sportközvetítés. A szolgáltató múlt vasárnaptól két hétig este kilenc órától 3D-ben adja a Roland Garros nemzetközi tenisztornát - angol nyelvű kommentárral.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról