Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Nem győzte meg a Linux a német külügyminisztériumot

Bodnár Ádám, 2011. május 16. 14:10
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A német külügyminisztérium váratlanul úgy döntött, visszaforgatja az idő kerekét és a dolgozók asztali gépeire telepített Linux helyett mégis inkább Windowst telepít - írja a szabad szoftverekkel kapcsolatos hírekre koncentráló német The H Open magazin.

hirdetés

Windows mellé Linux, aztán vissza

A szervezetnél 2001-ben kezdődött meg a Linux használata, kezdetben a szervereken, majd 2004-ben az asztali gépeken is megjelentek az első szabad szoftverek a Firefox, a Thunderbird és az OpenOffice képében - olvasható az The H Open magazin cikkében. 2005-ben az asztali gépeken a Windows mellett megjelent a Linux, a laptopokat pedig kizárólag Linuxszal lehetett használni, biztonsági okok miatt. A külügyminisztérium rendkívül sikeresnek ítélte meg az átállást, miután a McKinsey tanácsadó cég jelentése is hangsúlyozta, a Linux mind szerver- mind kliensoldalon egy hosszú távon életképes platform. A választás elsősorban a biztonság miatt esett a Linuxra, de a külügyminisztérium 2009-ben már büszkén jelentette, hogy a szabad szoftverek széles körű bevezetése óta jóval kevesebbet költ szoftverlicencek vásárlására.

Ennek fényében teljesen váratlan, hogy a közelmúltban a minisztérium úgy döntött, a kliensgépekről száműzi a Linuxot és fokozatosan visszaáll Windowsra, illetve Microsoft Office-ra. Az indoklás szerint a szabad szoftverek támogatási és karbantartási költsége magas volt, a munkatársak sokat panaszkodtak a környezet használhatóságára, hiányoltak egyes képességeket és kompatibilitási gondok is adódtak, leginkább a dokumentumformátumok kezelésével kapcsolatban. A külügyminisztérium szerint folyamatos problémák adódtak azzal, hogy a különféle alkalmazások különbözően kezelték az ODF állományokat, ezért sokszor a Microsoft Office formátumokat kellett használni a dokumentumok kezelése során.

Cornelia Rogall-Grothe kormányzati IT-biztos szerint a minisztérium által a klienseken használt egyedi Linux karbantartásának magasak voltak a költségei: mivel a bevezetett nyílt szoftverek mögött nem állt egyetlen gyártó sem, az üzemeltetés teljes felelőssége a minisztérium IT-részlegére került, beleértve a funkcionális és biztonsági aspektusokat is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy csak akkor fejlesztettek tovább vagy frissítettek komponenseket, ha "az elérhető előnyök meghaladták a befektetett energiát és a kockázatokat." Ennek eredményeképp a dolgozók a szoftverek (pl. Thunderbird, OpenOffice) több éves verzióit használták.

A Windowsra visszatérés indokai között szerepel továbbá, hogy a Linux korlátozta a beszerezhető és használható hardvereket, kompatibilitási problémák merültek fel és az IT-csapat sokszor driverek javításával, vagy egyedi driverek írásával töltötte az idejét. Összességében - állítja a kormányzati jelentés - a rendkívül magas munkaerőköltség miatt a szabad szoftverek használata gazdaságtalanná vált, a várt megtakarítások nem jelentkeztek. Ennek egyik fő oka, hogy számos használt Windows-alkalmazás miatt két operációs rendszert kellett tartani a gépeken. A kormányzat szerint a Linux elhagyása a desktop oldalon még csökkenteni is fogja a költségeket, mivel a szabad szoftverek karbantartásával és az egyedi fejlesztésekkel kapcsolatos kiadások nem jelentkeznek.

Nagy vitát váltott ki

A fejlemények láthatóan sokkolták a szabad szoftverek híveit és belpolitikai vihart is kavartak Németországban. A Free Software Foundation Europe szerint a német kormányzat "vagy nem értette meg a szabad szoftverek lényegét, vagy szándékos támadást indított a szabad szoftverek és a szabad szoftverek mögött álló cégek ellen". Az alapítvány álláspontja szerint a kormány szándékosan terjeszti a szabad szoftverekről azokat a régi legendákat, hogy nem felhasználóbarátak, magas hardverköltséggel járnak és nincs mögöttük jogi felelősség.

Konstantin von Notz, a Zöldpárt képviselője élesen bírálta a kormányzati döntést: szerinte a szabad szoftverekkel kapcsolatban felhozott ellenérvek egyszerűen bizarrak, a Linuxszal kapcsolatos elégedetlenség csakis arra vezethető vissza, hogy a "dual-boot" környezet miatt még azokra a gépekre is ki kellett fizetni a Windows árát, amit már korábban Linuxra migráltak, illetve hogy több éves alkalmazásokat használtak. A német kormányzatnak továbbra sincs összefüggő stratégiája a szabad szoftverekkel és a nyílt szabványokkal kapcsolatban" - összegez a képviselő.

A most meghozott döntés értelmében a kliensekről eltávolítják a Linuxot és a Windows XP lesz az alapértelmezett operációs rendszer, 2012-ben pedig megkezdődik és várhatóan 2014-re véget is ér a Windows 7 és az Office 2010 bevezetése. A szervereken továbbra is marad a Linux. A kormányzat érvelése szerint ez nem hogy növeli a költségeket, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenti, mivel "a többi kormányzati szerv által is használt sztenderd megoldások bevezetése révén fokozható a hatékonyság." Az indoklás kapcsán a kormányzati oldal nem hozott nyilvánosságra konkrét gazdaságossági számításokat.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.