Hatályos az új frekvenciadíj-rendelet
Április 1-én hatályba lépett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új frekvenciadíj-rendelete, mely egyebek mellett azt is szabályozza, hogy a mobilszolgáltatóknak az általuk használt frekvenciák után hogyan és mekkora díjat kell fizetniük.
A ma hatályba lépett új díjrendelet megszületését hosszas egyeztető munka és egy nyilvános társadalmi konzultáció előzte meg - utóbbira március első felében került sor, a gyakorlatilag kész elnöki rendeletet ekkor tette közzé weboldalán az NMHH. A hazai mobilszolgáltatók részéről a régi rendeletet az utóbbi hónapokban számos támadás érte, mondván a bázisállomásonként, pontosabban rádió adó-vevőnként fizetett frekvenciahasználati díj beruházásellenes, így az egyik legfőbb gátja a hálózat bővítésének.
A régi díjszámítási módszer ráadásul nem csak a befektetéseket hátráltatta: a Telenor Magyarország például 2009 utolsó negyedévében költségtakarékossági okokból több mint ezer rádió adó-vevőt (szaknyelven úgynevezett TRx-et) kapcsolt le, igyekezve hangsúlyozni, hogy mindez nem befolyásolja a szolgáltatás minőségét. A mobilszolgáltatók körében emellett rendszeres gyakorlattá vált, hogy a szezonálisan nagy forgalmat generáló régiókban (például a Balaton környéke) holtszezonban kikapcsoltak adó-vevőket, hogy ezzel is spóroljanak a frekvenciaköltségeken. Az új rendelet életbe lépése után nem lesz szükség ilyen lépésekre, hiszen egy új bázisállomás telepítése, vagy az adókapacitás bővítése ezentúl nem befolyásolja majd a szolgáltató által fizetendő frekvenciadíjat.
A szolgáltatók március elején lapunk megkeresésére egyöntetűen kedvezően nyilatkoztak az új tervezetről. Az operátorok ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a távközlési cégek által fizetendő díjak teljes összege alapvetően nem változik az új rendelet életbe lépése után sem, ezek a díjak ráadásul európai viszonylatban továbbra is magasak, a díjak szerkezetének átalakítását azonban üdvözölték a cégek.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Március közepén az új díjrendelet kapcsán nyilatkozott lapunknak Mátrai Gábor, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese is. Mátrai a HWSW-nek leszögezte, hogy a legtöbb európai országban alkalmazott sávos díjfizetési rendszer bevezetése a hatóság reményei szerint ösztönzi majd a beruházásokat, de hozzátette, hogy a jelenleg hatályban lévő koncessziós szerződésekben rögzített frekvenciadíjak a szerződések lejártáig élnek, az új sávdíj csak a nem koncesszióban megszerzett, vagy az újonnan értékesítendő sávokra vonatkozik majd.
Ez utóbbi lehet például az új EU-s GSM-keretirányelv értelmében már mobiladat-szolgáltatás nyújtására használható, 2x10 MHz széles E-GSM sáv, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium múlt heti nyilatkozata alapján várhatóan a harmadik negyedévtől vehetnek használatba mobilnet-szolgáltatáshoz a hazai mobilszolgáltatók.
Az új díjrendelet bevezetésével elméletileg hazánkban is elhárul az akadály a femtocellák, vagy pikocellák létesítése elől - ezek a mobilcellák jellemzően egy kisebb épületet, vagy helyiséget sugároznak be. Ezt a rendszert eddig azért nem használták itthon a szolgáltatók, mert a régi díjrendelet értelmében egy ilyen femtocelláért aránytalanul magas frekvenciadíjat kellett fizetni, így nem lehetett piacképes árat adni a szolgáltatásnak.