A Sun majdnem megvette az Apple-t

Múlt héten csütörtökön a San Jose-i Churchill Club vendége volt Scott McNealy, a Sun szókimondó egykori vezetője, akivel Ed Zander beszélgetett, aki maga is 15 évet töltött a Sunnál, ahol üzemeltetési vezérigazgatóként és később elnökként is dolgozott, mielőtt 2003-ben a Motorola elnök-vezérigazgatója lett. Az eseményre a Sun Microsystems alapításának 29. évfordulója alkalmával került sor és nagyjából egy évvel azután, hogy az Oracle hosszas huzavona után lezárta a cég felvásárlását. Mivel McNealy már semmilyen pozíciót nem tölt be a Sunnál és az Oracle-nél, sokkal szabadabban beszélhetett a vállalat ügyeiről és saját szerepéről.

Sorsdöntő hiba

Saját bevallása szerint McNealy néhány évvel a cég létrehozása után, a 80-as évek elején a Szilícium-völgyben autózva meglátott egy reklámtáblát, amelyen egy másik vállalat megköszönte ügyfeleinek és dolgozóinak, hogy elérte a 100 millió dolláros bevételt. Ekkor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2 millió dollárt keressen a Sunnal, ebből félmillió dollárért vehessen egy házat, 1 millió dollárt félretegyen és abból éljen, további félmillió dollárt pedig elkölthessen. McNealy ennél jóval többet keresett, a Sun sikerei csúcsán, a dotkom-láz idején 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett, de a lufi kipukkanása után sosem talált magára, pedig a megcélzott piacai az ezredforduló után is töretlenül növekedtek - a cégre 2009 tavaszán felvásárlási ajánlatot tett az IBM, majd röviddel ezután az Oracle is, a Sun az utóbbit fogadta el.

^{A Sun alapítói sikerük csúcsán: Bill Joy, Andy Bechtolsheim, Scott McNealy, Vinod Khosla}

McNealy szerint a Sun Microsystems és saját maga legnagyobb hibája az volt, hogy többször is lelőtte a Solaris x86-os portját. "A gond az volt, hogy nem kötöttük a Solaris x86-ot a hardverhez. Azt hittem, ha csak a szoftvert kínáljuk, az emberek használni fogják. Nem ismertem fel, hogy mivel féltek tőlünk mint hardvergyártótól,  nem fogják használni az operációs rendszerünket. [...] Ha fogtuk volna az Intel Pentium chipet és csináltunk volna egy- és kétutas pizzásdoboz szervereket Solarisszal, a Linux sose futott volna be. A 2000-es évek után mi futottunk volna be és a startupok azt használták volna. Ha ezt nem rontottuk volna el, a Google ma Solarist használna" - fejtette ki McNealy.

A vezetők visszaemlékezései szerint a Sun egyik legfontosabb, az internetkorszakot meghatározó terméke, a Java is többször a megszűnés szélére került és csak véletlenül lett bombasiker. "A Java évekig hányódott a cégen belül [...] Mindig előkerültek a vele kapcsolatos költségek és minden megbeszélésen volt valaki, aki azt javasolta, lőjük le" - elevenítette fel Ed Zander. "Amikor a Moscone Centerben bemutattuk, csak harmadik vagy negyedik helyen szerepelt a sajtóközleményben ez a kis új nyelv, a Java. De végül bejött." McNealy szerint a Java sikerének oka, hogy a Sun a futtatási környezetet ötvözni tudta az ingyenes Netscape böngészővel. "Az egy olyan ütközés volt, amitől mindkét dolog felgyorsult és egymást segítették. Megdöbbentően szerencsés volt az időzítés a két cég számára" - mondta McNealy.

Minden nap eladó volt a cég

A beszélgetés során McNealy elmondta, nem éli meg kudarcként, hogy az alapítása után 28 évvel a Sun Microsystems beolvadt az Oracle-be, noha beismerte, a dolgok másképp is alakulhattak volna. "Ha 29 évvel ezelőtt valaki megkérdezte volna, 7,4 milliárd dollárért eladó-e a cég, elfogadtam volna" - szögezte le a Sun egykori vezére. A Sun eladásáról nem McNealy, a Sun menedzsmentje vagy az igazgatótanács döntött, hanem a részvényesek, mondta a vezető. "A részvényesek döntenek mindenben, ettől működik a rendszer." Azzal, hogy a Sun 1986-ban tőzsdére ment, lényegében eladóvá vált, bármelyik nap megvehették volna.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

McNealy kifejtette, az IBM csak egy opciót akart vásárolni a Sunra, az Oracle ezzel szemben egy erős, az IBM-énél minden szempontból jobb ajánlatot tett le az asztalra. Ráadásul - folytatta McNealy - az IBM és a Sun tevékenysége gyakorlatilag minden területen párhuzamos volt és az IBM-be olvadva az összes Sun-pozíció redundáns lett volna. "Az Oracle-nél legalább nem volt chiptervezés és operációsrendszer-fejlesztés."

Majdnem összejött az Apple megszerzése

A Sun története során maga is végrehajtott több tucat felvásárlást és majdnem az Apple-t is megszerezte. 1995 végén vagy 1996 elején, amikor a Sun a csúcson volt, néhány órán múlt, hogy részvényenként 5-6 dollárért megvásárolja az Apple-t, mondta el Ed Zander. "Egy elemzői konferencián voltam San Diegóban egy kedd délelőtt és arra készültem, hogy bejelentsem, megvesszük az Apple-t. Nem tudom mit akartunk kezdeni vele, de meg akartuk venni." Miért nem vettük meg? - kérdezte McNealy-től Zander.

A Sun akkori elnök-vezérigazgatója szerint az Apple oldalán volt egy befektetési bankár, aki "igazi csődtömeg volt" és olyan bonyolult feltételeket szabott, amelyek mellett a Sun nem vállalta az ügylet végrehajtását. A szókimondó Scott McNealy beismerte, ha a Sun megszerezte volna az Apple-t, ma biztos nem lenne iPod meg iPad, mert "azt is elrontotta volna". A vállalat a Compaq megszerzésével is kacérkodott, derült ki a beszélgetés során - ma már tudjuk, hogy z ügyletből végül nem lett semmi, a Compaq-ot pedig a HP vásárolta fel a 2000-es évek elején.

Megosztás

Noha a Sun Microsystems korábbi formájában megszűnt létezni, az öröksége még évtizedekig megmarad, és a cég által fejlesztett technológiák tovább élnek, vélekedett McNealy. "Mi találtuk fel a cloud computing elemeit a Sunnál. Emlékezzenek csak, a jelmondatunk az volt, hogy a hálózat a számítógép." A Sun egykori vezére szerint a cloud a TCP/IP-vel kezdődik és a Sun által eladott összes számítógépen ott volt a TCP/IP.  "Mi találtuk fel a nyílt forrást" - utalt McNealy a BSD operációs rendszerre és a BSD licencre. A Sun történetének utolsó évtizedében szinte minden szoftverének forrását megnyitotta, beleértve a Solarist, a köztesszoftvereket és a Javát is. A Sun szellemiségét, kultúráját jellemezve McNealy a megosztást emelte ki, mint alapértéket. "A megosztás miatt a Sun egy közösségi cég volt, a partnerek és ügyfelek szerették. De talán túl sok mindent osztottunk meg, főleg az utolsó öt évben."