Szerző: Bodnár Ádám

2011. március 1. 10:47

A Sun majdnem megvette az Apple-t

A Sun Microsystems a 90-es évek közepén majdnem felvásárolta az Apple-t, elevenítette fel egy kötetlen beszélgetés során Scott McNealy, a vállalat társalapítója, egykori elnök-vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke, aki azt is elárulta, mi volt a cég sorsdöntő hibája.

Múlt héten csütörtökön a San Jose-i Churchill Club vendége volt Scott McNealy, a Sun szókimondó egykori vezetője, akivel Ed Zander beszélgetett, aki maga is 15 évet töltött a Sunnál, ahol üzemeltetési vezérigazgatóként és később elnökként is dolgozott, mielőtt 2003-ben a Motorola elnök-vezérigazgatója lett. Az eseményre a Sun Microsystems alapításának 29. évfordulója alkalmával került sor és nagyjából egy évvel azután, hogy az Oracle hosszas huzavona után lezárta a cég felvásárlását. Mivel McNealy már semmilyen pozíciót nem tölt be a Sunnál és az Oracle-nél, sokkal szabadabban beszélhetett a vállalat ügyeiről és saját szerepéről.

Sorsdöntő hiba

Saját bevallása szerint McNealy néhány évvel a cég létrehozása után, a 80-as évek elején a Szilícium-völgyben autózva meglátott egy reklámtáblát, amelyen egy másik vállalat megköszönte ügyfeleinek és dolgozóinak, hogy elérte a 100 millió dolláros bevételt. Ekkor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2 millió dollárt keressen a Sunnal, ebből félmillió dollárért vehessen egy házat, 1 millió dollárt félretegyen és abból éljen, további félmillió dollárt pedig elkölthessen. McNealy ennél jóval többet keresett, a Sun sikerei csúcsán, a dotkom-láz idején 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett, de a lufi kipukkanása után sosem talált magára, pedig a megcélzott piacai az ezredforduló után is töretlenül növekedtek - a cégre 2009 tavaszán felvásárlási ajánlatot tett az IBM, majd röviddel ezután az Oracle is, a Sun az utóbbit fogadta el.

A Sun alapítói sikerük csúcsán: Bill Joy, Andy Bechtolsheim, Scott McNealy, Vinod Khosla

McNealy szerint a Sun Microsystems és saját maga legnagyobb hibája az volt, hogy többször is lelőtte a Solaris x86-os portját. "A gond az volt, hogy nem kötöttük a Solaris x86-ot a hardverhez. Azt hittem, ha csak a szoftvert kínáljuk, az emberek használni fogják. Nem ismertem fel, hogy mivel féltek tőlünk mint hardvergyártótól,  nem fogják használni az operációs rendszerünket. [...] Ha fogtuk volna az Intel Pentium chipet és csináltunk volna egy- és kétutas pizzásdoboz szervereket Solarisszal, a Linux sose futott volna be. A 2000-es évek után mi futottunk volna be és a startupok azt használták volna. Ha ezt nem rontottuk volna el, a Google ma Solarist használna" - fejtette ki McNealy.

A vezetők visszaemlékezései szerint a Sun egyik legfontosabb, az internetkorszakot meghatározó terméke, a Java is többször a megszűnés szélére került és csak véletlenül lett bombasiker. "A Java évekig hányódott a cégen belül [...] Mindig előkerültek a vele kapcsolatos költségek és minden megbeszélésen volt valaki, aki azt javasolta, lőjük le" - elevenítette fel Ed Zander. "Amikor a Moscone Centerben bemutattuk, csak harmadik vagy negyedik helyen szerepelt a sajtóközleményben ez a kis új nyelv, a Java. De végül bejött." McNealy szerint a Java sikerének oka, hogy a Sun a futtatási környezetet ötvözni tudta az ingyenes Netscape böngészővel. "Az egy olyan ütközés volt, amitől mindkét dolog felgyorsult és egymást segítették. Megdöbbentően szerencsés volt az időzítés a két cég számára" - mondta McNealy.

Minden nap eladó volt a cég

A beszélgetés során McNealy elmondta, nem éli meg kudarcként, hogy az alapítása után 28 évvel a Sun Microsystems beolvadt az Oracle-be, noha beismerte, a dolgok másképp is alakulhattak volna. "Ha 29 évvel ezelőtt valaki megkérdezte volna, 7,4 milliárd dollárért eladó-e a cég, elfogadtam volna" - szögezte le a Sun egykori vezére. A Sun eladásáról nem McNealy, a Sun menedzsmentje vagy az igazgatótanács döntött, hanem a részvényesek, mondta a vezető. "A részvényesek döntenek mindenben, ettől működik a rendszer." Azzal, hogy a Sun 1986-ban tőzsdére ment, lényegében eladóvá vált, bármelyik nap megvehették volna.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

McNealy kifejtette, az IBM csak egy opciót akart vásárolni a Sunra, az Oracle ezzel szemben egy erős, az IBM-énél minden szempontból jobb ajánlatot tett le az asztalra. Ráadásul - folytatta McNealy - az IBM és a Sun tevékenysége gyakorlatilag minden területen párhuzamos volt és az IBM-be olvadva az összes Sun-pozíció redundáns lett volna. "Az Oracle-nél legalább nem volt chiptervezés és operációsrendszer-fejlesztés."

Majdnem összejött az Apple megszerzése

A Sun története során maga is végrehajtott több tucat felvásárlást és majdnem az Apple-t is megszerezte. 1995 végén vagy 1996 elején, amikor a Sun a csúcson volt, néhány órán múlt, hogy részvényenként 5-6 dollárért megvásárolja az Apple-t, mondta el Ed Zander. "Egy elemzői konferencián voltam San Diegóban egy kedd délelőtt és arra készültem, hogy bejelentsem, megvesszük az Apple-t. Nem tudom mit akartunk kezdeni vele, de meg akartuk venni." Miért nem vettük meg? - kérdezte McNealy-től Zander.

A Sun akkori elnök-vezérigazgatója szerint az Apple oldalán volt egy befektetési bankár, aki "igazi csődtömeg volt" és olyan bonyolult feltételeket szabott, amelyek mellett a Sun nem vállalta az ügylet végrehajtását. A szókimondó Scott McNealy beismerte, ha a Sun megszerezte volna az Apple-t, ma biztos nem lenne iPod meg iPad, mert "azt is elrontotta volna". A vállalat a Compaq megszerzésével is kacérkodott, derült ki a beszélgetés során - ma már tudjuk, hogy z ügyletből végül nem lett semmi, a Compaq-ot pedig a HP vásárolta fel a 2000-es évek elején.

Megosztás

Noha a Sun Microsystems korábbi formájában megszűnt létezni, az öröksége még évtizedekig megmarad, és a cég által fejlesztett technológiák tovább élnek, vélekedett McNealy. "Mi találtuk fel a cloud computing elemeit a Sunnál. Emlékezzenek csak, a jelmondatunk az volt, hogy a hálózat a számítógép." A Sun egykori vezére szerint a cloud a TCP/IP-vel kezdődik és a Sun által eladott összes számítógépen ott volt a TCP/IP.  "Mi találtuk fel a nyílt forrást" - utalt McNealy a BSD operációs rendszerre és a BSD licencre. A Sun történetének utolsó évtizedében szinte minden szoftverének forrását megnyitotta, beleértve a Solarist, a köztesszoftvereket és a Javát is. A Sun szellemiségét, kultúráját jellemezve McNealy a megosztást emelte ki, mint alapértéket. "A megosztás miatt a Sun egy közösségi cég volt, a partnerek és ügyfelek szerették. De talán túl sok mindent osztottunk meg, főleg az utolsó öt évben."

a címlapról

VISION

0

Olcsóbb Vision Pro-ra fekszik rá az Apple

2024. június 19. 13:00

A második generációs eszköz fejlesztése helyett egy alacsonyabb árkategóriára lövő hardverre összpontosít az almás cég, ami 2025-ben jelenhet meg.