Nem építhetnek a kínaiak mobilhálózatot Amerikában
Több milliárd dollárt érő szerződéstől esett el múlt hétvégén Kína két legnagyobb mobilhálózati eszközöket gyártó vállalata, a ZTE és a Huawei.
A ZTE és a Huawei Észak-Amerika harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója, a Sprint Nextel által meghirdetett, a teljes hálózat modernizálására kiterjedő tenderen indult, a vállalat azonban mindkét céget kizárta a pályázatból, hiába kínáltak a kínaiak sokkal kedvezőbb árat, mint a vetélytársak - írja hétvégi tudósításában a Wall Street Journal. A döntés hátterében nem hivatalos információk szerint az áll, hogy a Védelmi Minisztérium, valamint a washingtoni törvényhozás néhány tagja korábban többször is aggályát fejezte annak kapcsán, hogy a két vállalat erősen kötődik a kínai kormányzathoz és közvetetten a hadsereghez, és mindez komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelent az Egyesült Államoknak.
Csak kettő maradhat
A Sprint az eredeti tervek szerint összesen három beszállítót bízott volna meg a hálózat modernizációjával, az öt pályázó (Alcatel-Lucent, Ericsson, Samsung, ZTE, Huawei) közül azonban mostanra már csak az Alcatel-Lucenttel és a Samsunggal tárgyal. Bennfentes információk szerint a cég 5 és 7 milliárd dollár, vagyis átszámítva 1000-1400 milliárd forint közötti összeget szán a fejlesztésre, a jelenlegi ajánlatok azonban ennél valamivel magasabb összegről szólnak, a Sprint ezért megpróbál kedvezőbb feltételeket kialkudni a két beszállítótól. A szolgáltató ezzel együtt nem kizárólag a nemzetbiztonsági aggályok miatt döntött úgy, hogy kizárja a kínai pályázókat: a Sprinttől kiszivárgott információk szerint a cég legfelsőbb vezetésében többen nincsenek meggyőződve arról, hogy a Huawei és a ZTE megfelelő minőségben le tudna folytatni egy ilyen projektet, különös tekintettel arra, hogy a hálózati elemek cseréjét éles rendszerben kell elvégezni.
A Sprint döntését egyelőre sem a szolgáltató, sem a kínai felek nem kommentálták. Az amerikai törvényhozás összesen tizennégy tagja augusztusban és októberben küldött hivatalos levelet az illetékes amerikai hatóságnak azzal a kéréssel, hogy a szervezet fontolja meg egy a kínai iparági szereplők amerikai tevékenységét szabályozó általános korlátozó intézkedés bevezetését. A kínai állami cégek tulajdonában álló, tőzsdén is jegyzett ZTE akkori nyilatkozatában kifogásolta, hogy a törvényhozás hamis színben próbálja feltüntetni a vállalatot, a Kínai Hadsereg egy korábbi magas rangú tisztje által alapított Huaweinél pedig tagadták, hogy a cégnek bármiféle kapcsolata lenne az ázsiai ország hadseregével.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A vállalatok ezzel együtt kiemelték, hogy a Huawei és a ZTE számos szerződést kötött korábban európai és ázsiai szolgáltatókkal, ezekben a régiókban pedig semmiféle hasonló aggály nem merült fel. A két cég hazánkban is jelen van, a Huawei modernizálta két éve a Vodafone teljes 3G-s rádiós infrastruktúráját, a ZTE pedig éppen a nyáron írta alá a Telenor Magyarország teljes hálózatfejlesztéséről szóló szerződést. A Huawei a T-Mobile számára is szállít hálózati eszközöket, a két cég végberendezései (modemek, telefonok) pedig szintén megtalálhatók mindhárom szolgáltatónál.
Mennyi? Mi mennyi?
A Telenor tendere, illetve annak végeredménye egyébként szokatlanul feszült légkört teremtett a két kínai cég közt, a Huawei korábbi magyarországi képviseletének vezetőjét bennfentes források szerint azért hívták vissza, mert a konkurencia nyerte meg a tendert. A helyzet további pikantériájaként nem egyértelmű az sem, hogy a Telenor végül mennyit fizet majd a ZTE-nek a hálózatmodernizációért. A szolgáltató hivatalos közleménye úgy fogalmazott, hogy a szerződés "listaáron" 200 millió euróról szól, a ténylegesen fizetendő összeg azonban ennél jóval kevesebb lehet - az érték azonban üzleti titok.