Megérkezett az AMD Radeonok új generációja
Piacra dobta következő generációs Radeonjait az AMD. A vállalat elsőként a felső-középkategóriás szegmensbe lép be, és a korábbinál jóval olcsóbban kínál hasonlóan magas teljesítményt.
Viszlát ATI, helló árcsökkentés
Az AMD grafikus generációváltása több szempontból is eltér az ilyenkor megszokott ügymenettől. A vállalat elhagyta az ATI márkanevet, ezzel pedig végleg lezárta a kanadai cég négy évvel ezelőtt végrehajtott, sokat vitatott felvásárlását. A szervezeti integráció kezdeti nehézségeit, valamint a fejlesztések körüli problémákat követően az ex-ATI magra alapozó tervezőcsapatok az AMD kezei közt magukra találtak, és az elmúlt években már egyértelműen technikai és stratégiai előnyre tettek szert az NVIDIA-val szemben. Az ATI név eltűnésének így leginkább csak pszichológiai jelentősége van, a motorháztető alatt egy továbbra is rendkívül eredményesen működő csapat képezi a fejlesztések motorját.
Ennél persze sokkal fontosabb és érdekesebb, hogy mit is tud technikailag az AMD Radeon HD 6800-as sorozat, amellyel megjelent az AMD második DirectX 11 chipgenerációja. A név alapján jogosan gondolhatja bárki, hogy megérkezett az új felsőkategória, pedig valójában a jelenlegi 5800-as modellek alá érkeznek az újak teljesítményben, cserébe viszont jelentősen olcsóbbak. A Prohardver! tesztjeinek összesítése alapján a Radeon HD 6870 és 6850 mintegy 10 százalékkal lassabbak az 5870-nél és 5850-nél, javasolt felhasználói áruk viszont az amerikai kiskereskedelmi adatok alapján mintegy harmadával alacsonyabb.
Máshogyan fogalmazva nagyjából harmadával nagyobb teljesítményhez jutunk a pénzünkért mint eddig, ami önmagában mindenképpen jó üzletnek tűnik. Az arányok természetesen játékonként erősen változhatnak, így például aki mindössze egy-két teljesítményéhes névre gyógyult rá, annak feltétlenül érdemes kifejezetten azokra vonatkozó teszteket keresni. Az erősebb Radeon HD 6870 kártyák javasolt online ára 240 dollár, az átlagosan mintegy 15 százalékkal lassabb 6850 modellé pedig 180 dollár. Ezek az árak Európában a jelek szerint rendre 200-210, valamint 150-180 euróra fordulnak le a kereskedőknél, modelltől függően - Magyarországon 60 és 50 ezer forint alatti bolti árakat várhatunk.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Radeon HD 6800-as kártyák létjogosultságát jól jelzi, hogy a megjelenésük előtti pillanatban az NVIDIA közzétette, csökkenti a GeForce GTX 460 1 GB és GTX 470 kártyák ajánlott online értékesítési árát, méghozzá rendre 199 és 260 dollárra, hogy javítsa versenyhelyzetét. A GTX 460 1 GB így a 6850-hez közelebb esik már, mint a 6870-hez, elkerülve az összehasonlításokat a jóval erősebb új Radeonnal.
Azok számára, akik nem alacsonyabb árakat, hanem még nagyobb teljesítményt akarnak, azoknak a 6900 sorozat érkezik majd Cayman chipekkel, amelyek nagyobbak és erőteljesebbek lesznek a korábbi Cypress generációnál. Az időrendben 6970, 6950, végül kettő Caymannal szerelt 6990 kártyák piaci megjelenése még az idei évben, az ünnepi szezonra időzítve várható.
A kevesebb több
A Radeni HD 6000-es, Northern Island kódnéven ismert generáció közel sem hoz el akkora architekturális változásokat, mint ahogyan azt korábban megszoktuk. Mindez ara a tényre vezethető vissza, hogy a Radeonok gyártását végző TSMC nem vezette be azt a 32 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiáját, amelyre az AMD második DirectX 11 GPU generációját eredetileg tervezte. A TSMC továbbra is csak ugyanazt a 40 nanométeres félvezető eljárását tudja partnereinek nyújtani, amelyen az 5000-es Radeonok is készülnek.
A TSMC viszonylag késői döntése rendkívül behatárolta a fejlesztőcsapat mozgásterületét, és nagy nyomás alá helyezte azt, hogy így is jelentős előrelépést tudjon felmutatni. A 6800-as kártyákon működő Barts kódnevű chipek úgy nyújtanak átlagosan 10 százalékon belül közelítő teljesítményt, hogy azonos geometriájú félvezető eljárás mellett szilícium mérete közel negyedével lett kisebb. Ennek a csökkenésnek egy része elektronikai optimalizáció, ebben ugyanakkor már sok tartalékot nem találhattak a mérnökök, mert már eddig is rendkívül hatékony felépítésűek voltak az ötezreseken található Cypress lapkák.
Hogy leszorítsák a processzorok méretét, a mérnökök a mikroarchitektúra számára kerestek egy új egyensúlyt a kialakult feltételek mellett. Ennek eredményeként a korábbi generációs váltásoktól szokatlan módon inkább csökkentették a végrehajtóegységek számát, ezt ellensúlyozandó pedig megpróbáltak a feldolgozási hatékonyságon fokozni, és a teljesítményvesztés tompítása érdekében enyhén megemelték a névleges órajeleket is - igaz, ezzel a törekvéssel szembemegy, hogy a memória órajelét csökkentették, vélhetően költségtakarékossági okokból. A Barts összességében ötödével kevesebb tranzisztort integrál mint a Cypress, ami magyarázza a méretbeli megtakarításokat.
Elődjénél a Barts 30 százalékkal kevesebb, 1600 helyett 1120 feldolgozóegységgel (stream processzor) rendelkezik és 80 helyett mindössze 56 textúrázóval. A jelek szerint nem változott jelentősen a végrehajtóegységek felépítése vagy szervezése, továbbra is 4+1 csoportokban alkotnak egy blokkot, és ezeknek egy tizenhatos klaszteréből épül fel egy tömb, amelyhez az első szintű osztott gyorstárak és textúrázók is csatlakoznak.
A változás abban keresendő, hogy immár kettő különálló ütemezővel rendelkezik a chip, amivel a mérnökök célja kétségtelenül az erőforrások magasabb kihasználtsága volt. Azt nem tudni, hogy magán az ütemező logika intelligenciáján változtatott-e az AMD, de lényegében a mérnökök megsokszorozták az egy végrehajtóegységre eső ütemezési kapacitást, mivel az elődhöz képest harmadával kevesebb egységre jut megkettőzött vezérlés. Ennek eredménye, hogy csökken az üresjáratok száma, egy-egy műveletvégző egység gyakrabban kap feladatot, mint korábban. Megújult a tesszelációs motor, aminek eredménye természetesen a nagyobb teljesítmény, és javítottak az élsimítási és egyéb utófeldolgozási algoritmusokon.
A további újítások közé tartozik a HDMI 1.4a és a 3D Blu-ray támogatása, de a játékosokat ennél valószínűleg sokkal jobban érdekelheti a sztereoszkópikus 3D játékok támogatása. Erre alapozva 2011-ben natívan 3D-s játékok megjelenése várható már a piacon, miközben trükközésekkel hamis 3D érzet kelthető rengeteg játékkal, amihez a DDD biztosít szoftvert - mintegy 350 játékra tesztelték ki eddig a megoldást.