Szerző: Koi Tamás

2010. október 7. 15:06

Kész csőd az európai GPS-projekt

Hatalmas anyagi bukta lehet Európa saját műholdas helymeghatározó rendszere, a Galileo, az Európai Unió mégsem mond le a megvalósításról. Az első műholdat jövőre lövik fel.

A német Financial Times-hoz eljutott kormányzati jelentés szerint tovább késik, és a vártnál vélhetően jóval többe kerül majd a Galileo projekt megvalósítása. A műholdas helymeghatározásra használható, több mint harminc műholdból álló rendszer lesz a tervek szerint Európa válasza az Egyesült Államok Légierője által üzemeltetett GPS-re, melyet a világ bármely pontján, polgári célú helymeghatározásra is lehet használni.

Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség legköltségesebb presztízsprojektjének is tekintett Galileo a német kormányzati körökből kiszivárgott hírek szerint körülbelül 1,5-1,7 milliárd euróval fog többe kerülni az eredetileg tervezett 3,4 milliárdnál. A német lap birtokába jutott információk szerint az Európai Bizottság felkészült rá, hogy a projekt hosszú távon is csak veszteséggel üzemeltethető.


Galileo-műhold: Még az elsőt sem lőtték fel.

A Galileo a várakozások szerint pontosabb helymeghatározásra lesz majd alkalmas, mint a mára kissé korosodó GPS, ezzel együtt - akárcsak a GPS-nél - a legfejlettebb helymeghatározási funkciókat csak a hadsereg, valamint a fizetős ügyfelek vehetik majd igénybe. A bevételi és a kiadási oldalt tekintve ugyanakkor korántsem egyenlő a mérleg két nyelve, hiszen évi százmillió eurós bevétel mellett vélhetően több mint 250 millió euróba kerül majd a rendszer üzemeltetése.Az Unió kiadásait növeli, hogy időközben több befektető is túl kockázatosnak ítélte meg a projektet, és megvonta a támogatást a Galileótól.

A műholdas rendszer kifejlesztése, a gyártás, a szatellitek fellövése és üzemeltetése jelenlegi becslések szerint a következő húsz évben összesen húszmilliárd eurójába kerül majd az európai adófizetőknek. Mindezt tetézi, hogy a projekt megvalósulása - többek közt az anyagi kérdések miatt - finoman szólva nem az eredeti ütemterv szerint halad: az első műholdakat a mostani tervek szerint csak jövőre lövik majd fel, a rendszer pedig legkorábban 2017-ben, de az is elképzelhető, hogy csak 2018-ban állhat üzembe. A Galileo indulását ehhez az időponthoz képest eredetileg tíz évvel korábbra tervezték és még idén januárban is 2014-re ígérték.

a címlapról