Segítségre lehet szüksége a Nokia Siemensnek
Magántőkés vállalatok bevonását fontolgatja vegyesvállalatukba a Nokia és a Siemens, miután mindkét fél elégedetlen a vállalkozás eddigi pénzügyi eredményeivel. A Nokia Siemens Networks eddig nem tudta sikeresen felvenni a küzdelmet az Ericssonnal és a kínai gyártókkal.
Előbb a Wall Street Journal, majd a Financial Times jelentette, hogy a finn és német tandem tárgyalásokat folytat több magántőkés konzorciummal is, hogy friss tőkét vonjon be a mobilhálózati berendezéseket kifejlesztő és kiszervezett üzemeltetési szolgáltatásokkal foglalkozó operációba. A számviteli szempontból Nokia vállalatcsoport részeként üzemelő NSN az elmúlt két évben összesen közel 2 milliárd eurónyi üzemi veszteséget halmozott fel a közel 65 ezer embert foglalkoztató vállalat, és az idei első félévben bár csökkentette a negatívumot, így is 405 millió euró hiányt halmozott fel hat hónap alatt.
A Nokia és a Siemens vélhetően megelégelték, hogy az NSN hároméves fennállása alatt nem tudott áttörést elérni sem pénzügyi mutatóinak normalizálásában, sem pedig a piaci küzdelemben, ahol a feltámadó Ericsson mellett a Huawei, valamint immár a ZTE kínai áraival kell megküzdenie az életben maradásért. Az európai operátorok már kifejezetten hajlandóságot mutatnak arra, hogy a telített és értékben hanyatló távközlési piacokon bármi áron leszorítsák üzemeltetési költségeiket. Magyarországon a Vodafone hálózatát már a Huawei biztosítja, felváltva ezzel az NSN-t, míg a Telenor nemrég bejelentette be, hogy teljes 2G/3G rádiós hálózatát ZTE eszközökre cseréli majd.
Friss tőke bevonásával csökkenne a pénzügyi teher, amelyet jelenleg a fele-fele arányban tulajdonos Nokiának és Siemensnek viselnie kell, valamint külső, a belső cégpolitikai érdekektől független menedzsment kompetenciát is bevonnának a vegyesvállalat működésének racionalizálásába. A Journal és a Financial Times egyaránt megnevezte a Silver Lake Partners, a Blackstone-t, a TPG-t és a Bain Capitalt azok között a magántőkés csoportok közt, amelyeket érdeklne egy ügylet. Ezek a magántőkés cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek erősen technológiai orientáltságú vállalatok irányításának átvételében és azok rendbetételében."Nem csak pénzügyi befektetést keresünk, hanem új ötleteket is" - fogalmazta meg Rajeev Suri, az NSN elnök-vezérigazgatója egy interjúban a Financial Times-szal. Hangsúlyozza, hogy nincsenek likviditási vagy finanszírozási problémái a cégnek, a tőkebevonás nem életbevágó.
A Nokia és a Siemens jelenleg ugyanakkor nem tervezik, hogy együttműködésüket felbontanák annak 2013-as lejárta előtt, és kiszállnának, állítják legalábbis a cégek vezetői. A mielőbbi kivonulást valószínűleg leginkább a Siemens szeretné látni, amely nemhogy a mobilhálózati piaccal, de semmilyen távközlési, informatikai vagy mikroelektronikai területtel nem kíván már foglalkozni, miután a cég évekkel ezelőtt stratégiai döntést hozott ezeknek a területeknek az elhagyásáról azok rendkívül tőkeigényes, versengő és volatilis volta miatt. A Siemens többek közt kiszállt a félvezetőgyártásból, a mobiltelefonokból és a számítástechnikából is.
A Times belsős informátorai szerint akár 1 milliárd dolláros ügyletről is szó lehet, és a magántőkés csoportok megjelenésével nagyban megnövekedne a lehetősége annak, hogy tőzsdére vonul az NSN, hogy további tőkét vonjon be, valamint hogy a magántőkés befektetők számára rendelkezésre álljon egy egyszerű és nyereség realizálását lehetővé tévő exit opció. A Siemens 2013 előtti kivonulása valószínűleg csak úgy volna lehetséges, ha a Nokia megvásárolná részesedésének nagyobb részét, amire a cég jelenlegi problémás helyzete miatt vajmi kevés esély van, vagy ha a Nokia hajlandó volna egy megfelelően potens magántőkés konzorciumnak átadni az NSN menedzsmentjét.
Az NSN különösen vonzó lehetőséget nyújthat magántőkés csoportoknak, miután a cég megegyezett, hogy átveszi a Motorola mobilhálózati részlege nagyját. Az 1,2 milliárd dolláros tranzakcióval ugyanis 7500 ember és 50 mobiloperátori ügyfél kerül az NSN szervezetéhez, ami kétségtelenül tetemes lehetőséget teremt a sokkal magasabb költséghatékonyságú működés eléréséhez. Az átszervezésekkel megszüntethető a szervezeti redunanciák nagy része, nemcsak az adminisztratív és értékesítési, de a kutatás-fejlesztési csapatoknál is, miközben a bevételek mintegy negyedével lesznek magasabbak - az ilyen keménykezű transzformációk jelentik az ilyen magántőkés vállalatok igazi kompetenciáját, hogy a maximumot sajtolják ki az integrációból.