Ösztönözné a beruházást az új távközlési- és médiahatóság
Tegnap kihirdették a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrejöttéről rendelkező törvényt, mely mai hatályba lépésével megindította azt a folyamatot, mely a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóságot, valamint az Országos Rádió- és Televízió Testületet egyetlen, konvergens hatósággá gyúrja össze.
Az új hatóság a határozat értelmében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lesz, melynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre - a korábbi, nem hivatalos információknak megfelelően ez Szalai Annamária lett. A megszűnő ORTT jogutódja a médiatanács lesz, ennek elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja meg, szintén kilenc évre. Az új hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese, Mátrai Gábor elsőként a HWSW-nek adott rövid interjút az NMHH két csúcsvezetőjének mai bemutatkozó sajtótájékoztatója után.
HWSW: A sajtótájékoztatón - bár nem az internet kapcsán - többször elhangzott a konvergencia kifejezés, illetve az Európai Unió tavaly év végén elfogadott telekommunikációs reformcsomagjáról is volt szó, melynek egyik nagyon fontos kulcskérdése volt a semleges internet. Ennek központi eleme az a szabályozás, hogy különböző szolgáltatók milyen internetes szolgáltatásokat korlátozhatnak, valamint hogyan, és milyen érdekek mentén korlátozhatják ezeket. Milyen szabályozási lépések várhatóak ez ügyben a következő hónapokban?
Mátrai Gábor: Az a cél, hogy először is teljes lefedettséget érjünk el a szélessávú hálózatokkal, vagy hálózattal, hiszen vannak olyan helyek az országban, ahol egy sincs jelen. Itt egy nagyon komoly együttműködés van a minisztériummal, a nemzeti hálózatok program keretén belül, ami a nemzeti digitális közmű változtatásából, súlypontáthelyezéséből jött létre. Az ezzel kapcsolatos munkába szeretnénk mi bekapcsolódni, ami elsősorban az infrastruktúra kiépítését hivatott szolgálni. Ez lehet szerintem az első lépés.
Ezután lehet gondolkodni azon, hogy miként szabályozzuk ezt a piacot. Ebben van szerepe a hírközlési hatóságnak, illetve most már a konvergens hatóságnak. Az európai keretek meghatározzák minden országban azt, hogy a különböző releváns piacokon hogyan végzik a piacelemzési tevékenységet. Ki kell jelölni, hogy ezeken a piacokon kik a jelentős piaci erejű szolgáltatók, és azokra kötelezettségeket kell kiróni. Ez azért fontos, mert a kötelezettségek megszabják annak a peremfeltételeit, hogy ki, miként, hogyan fog beruházni. Ezzel kapcsolatban nagyon sok szó esik az úgynevezett új generációs hálózatokról, ahhoz hogy ezek létrejöjjenek, olyan befektetési környezetet kell kialakítania a szabályozásnak is, amelyben ösztönözzük a befektetést.
Egyben meg kell teremtenünk azt az egyensúlyt, aminél ha az infrastruktúra-tulajdonos - mondjuk egy inkumbens szolgáltató - fejleszt, akkor arra rájöhessenek olyan szolgáltatók is, akik szolgáltatásalapú versenyben érdekeltek. De itt az egyensúlyt nem úgy kell megtalálni, hogy a relatíve kis piacra bejönnek rövid időre szolgáltatók, hogy aztán másnak a hálózatán élősködő módon gyorsan meggazdagodjanak, majd kilépjenek a piacról. Olyan irányba kell tehát a szabályozást elvinni, hogy azok, akik bejönnek, és szolgáltatásalapú versenyben vesznek részt más hálózatán, azok egy idő után saját maguk is építsenek ki hálózatot.
HWSW: Ez a törekvés idővel a mobilszolgáltatásokra is vonatkozni fog?
Mátrai Gábor: Abba az irányba el kell és el lehet mozdulni, hogy adott esetben más infrastruktúráján szolgáltassanak cégek, ha üzletileg ez kifizetődő, megéri mind a befogadónak, mind a szolgáltatást nyújtónak - ilyenkor azt a piaci hatékonyságot, piaci hasznot kell nézni, ami ebből fakadhat. Meg is jelentek bizonyos szegmensekben virtuális szolgáltatók, ezek főleg szélessávú adatátvitelre koncentrálnak, hiszen a hangpiac valójában már szűkül. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az infrastruktúra-tulajdonosok is bővíthessék azt a szolgáltatáskínálatot, amit a mobil szélessáv nyújthat.
HWSW: Ennek kapcsán szóba kerültek a két frekvenciasávval, a 450 és 900 MHz-cel kapcsolatos hasznosítási tervek. Még nem dőlt el, hogy pályázat, vagy árverés lesz-e, mindenesetre 2008-ban a 450 MHz-re már volt egy sikertelen pályáztatás - ennek ismeretében nem gondolják, hogy ez egy eleve halva született dolog? Fel tudják használni a korábbi, sikertelen pályázat tapasztalatait?
Mátrai Gábor: Egyértelműen fel kell használni az eredménytelen pályázat után leszűrt tapasztalatokat. A 450 MHz-cel kapcsolatban két dolgot említenék: egyrészt piaci szereplőktől van igény arra, hogy ezt a frekvenciasávot is hatékonyan tudjuk használni, másrészt 2008 óta a technológia is sokat fejlődött, mindez pedig ösztönzi azt, hogy ezzel a frekvenciával is gazdálkodjunk.
HWSW: Az utolsó kérdésem a frekvenciadíjakkal kapcsolatos. A mobilszolgáltatók szerint a hálózat fejlesztésének ma az egyik legnagyobb gátja az, hogy drága a frekvencia. A hatóság hogyan tud közreműködni az ezzel kapcsolatos tárgyalások során?
Mátrai Gábor: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkársága felel a frekvenciadíj-táblázatok kialakításáért, természetesen a hatóság ebben minden segítséget megadott, illetve megad szakmai oldalról: elemzéseket, tanulmányokat készített, és maga is szakértőként részt vesz azokon frekvenciadíj-tárgyalásokon, amelyek jelen pillanatban is folynak a mobilszolgáltatókkal.