Szerző: Koi Tamás

2010. június 7. 13:05

Ma már nem lehet megtérülő 3G-s beruházást csinálni

A Vodafone Magyarország tavaly volt tíz éves, és bár a hangszolgáltatások piacán nem tudta behozni hátrányát a legfiatalabb szolgáltató, a mobilnet-piacon már komoly harcot vív a Telenorral. A szolgáltató első embere a HWSW-nek többek közt az iparág előtt álló legfontosabb feladatokról, kihívásokról beszélt.

Egy a Vodafone csoport megrendelése alapján nemrégiben készült nemzetközi felmérés szerint a magyarországi mobilszolgáltatók műszaki színvonala átlag feletti. A kutatás részletei egyelőre nem nyilvánosak, ugyanakkor a három hazai mobilszolgáltató piaci részesedése az adatszolgáltatások területén korántsem ilyen kiegyensúlyozott, a Vodafone és a Telenor látszólag képtelen befogni a piacvezető T-Mobile-t. Ennek okairól, valamint a kitörési lehetőségekről kérdeztük dr. Beck Györgyöt, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatóját.

HWSW: A magyar piacra levetítve mi a legfontosabb tanulsága ennek a felmérésnek? Van egyáltalán ma Magyarországon egy átlagfelhasználó szempontjából lényeges különbség a három szolgáltató szolgáltatásminősége közt?

Beck György: Számomra két érdekes tanulsággal szolgált ez a felmérés: Az egyik, hogy a magyar hálózatok - T-Mobile, Telenor és Vodafone - jobb minőségen teljesítenek, mint sok más országban a legnagyobbak. Ezt éreztük korábban is, miután láttuk, hogy mennyi pénzt ment bele a hálózatfejlesztésbe itthon. Aki külföldre utazik, az láthatja, hogy sok országban lényegesen rosszabb szolgáltatást nyújtanak az operátorok. A másik, ami érdekes volt számunkra, hogy majdnem minden mért paraméterben elsők vagy másodikok vagyunk a hazai szolgáltatók közül.

HWSW: Ne haragudjon, de ez így azért elég megfoghatatlannak tűnik. Egy ügyfél mégis miként érzékeli mindezt?

Beck György: Azért nehéz ez, mert az ügyfelek általában egy szolgáltatóhoz kötődnek, és annyit érzékelhetnek esetleg, hogy a korábbiakhoz képest gyorsabb a letöltés...

HWSW: De ez nagy mértékben függhet az igénybevétel helyétől.

Beck György: Én Cegléden lakom, és mind ott, mind Pesten kizárólag mobilinternetet használok, és azért mindenhol látszik, vagy látszódott, hogy folyamatosan nőtt a megbízhatóság, valamint javult a rendszer hatékonysága. Másfelől viszont - ami ezekben a felmérésekben nem látszik -, ha valamelyik cég deklarálja, hogy a fejlesztésekre szánt összegeken spórol, akkor biztos, hogy a hálózat minősége sem nőtt.

HWSW: Az most már nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az ismert körülmények miatt a 3G-s hálózatok lakossági lefedettsége az elmúlt időszakban nemigen javult.

Beck György: Ennek aránylag egyszerű oka van. Olyan határra érkeztünk meg a beruházásokkal, hogy a mostani körülmények közt nem lehet olyan 3G-s beruházást csinálni, ami valamilyen szinten is megtérül. Nincs olcsó technológia, nincs 900 MHz csak a 2,1 GHz-es frekvenciasávra lehet építkezni, ami drága, ráadásul nagyon magasak a frekvenciadíjak - vagy hozzáférést kell kapnunk a 900 MHz-es sávhoz, vagy mérsékelni kell a frekvenciadíjakat, amely körülbelül kétszerese az európai átlagnak.

HWSW: Mi az oka annak, hogy idén nem csak a hálózatfejlesztés, hanem - a kezdeti optimizmus ellenére - a mobilinternet használók számának növekedése is lelassult? Emellett miért a Vodafone-nál volt idén a legnagyobb ügyfél-lemorzsolódás, ha csakugyan az egyik legjobb hálózattal büszkélkedik?

Beck György: Azt gondolom, hogy ez nyilván egy figyelmeztető jelzés, és üzenet is valahol. Az messze nem elég, hogy valakinek jó szolgáltatása van, ha nem tudnak róla az ügyfelek. Másrészt azt látjuk - és ez egy elég egyedi jelenség Magyarországon -, hogy a mobilinternetet nagyon sokan elsődleges internetként használták. Elég drasztikusan elkezdett növekedni a felhasználó tábor, így a tavalyi év végére elértük, hogy a szélessávú előfizetések több mint egyharmada mobil volt. Erre viszont felébredtek a vezetékes szolgáltatók, drasztikusan csökkentették az áraikat, növelték a sávszélességet, ezen kívül a T-csoport például megjelent a triple-play megoldásaival, így elindult egyfajta mobil-fix visszarendeződés.

HWSW: Ez a jelenség nem éppen arra utal, hogy az előfizetők úgy érzékelik, hogy a mobilinternet kevésbé megbízható, kevésbé stabil, mint a vezetékes szélessáv?

Beck György: Nyilvánvaló, de azért ha megnézünk egy egy évvel ezelőtti árlistát, akkor azt látjuk, hogy egy ADSL vagy kábeltévés kapcsolat kétszer ennyibe került, azóta több helyen megduplázták a sávszélességet. Ezért sokan feladták a mobilitást, vagyis a hűségidő lejártával visszaadták az előfizetésüket. Ez volt az egyik ok. Ami a jövőben mégis a mobilnet irányába billentheti a mérleget, az az eléggé forradalmi áttörése az okostelefonoknak.

A másik kérdés az volt, hogy a három szolgáltató között miért csökken az arányunk. Ennek két oka van, az egyik az, hogy több olyan funkció, ami korábban csak nálunk volt meg (például korlátlan csomag, kipróbálási lehetőség), megjelent a többieknél, és előjött "szomszéd kertje mindig zöldebb" hatás.

HWSW: Ez valahogy mérhető egyébként?

Beck György: A mobilnetnél nincs számhordozás, tehát egyszerűen kidobják az ügyfelek a kártyát. A másik oka a lemaradásunknak az, hogy - bár nem látjuk pontosan a számokat - az internethasználatra alkalmas készülékek aránya nálunk lehet a legalacsonyabb.

HWSW: És mi alapján választanak mobilnet-szolgáltatót az ügyfelek? Mi a preferencia?

Beck György: Abszolúte keresztbe megy. Egyelőre ahhoz megy a több ügyfél, aki jobbat mond.

HWSW: Szolgáltatásban, vagy készülékben?

Beck György: Alapvetően az ár számít, és valamiféle propozíció, vagyis a reklámkampányok komoly szerephez jutnak.

HWSW: Visszatérve a szomszéd kertjéhez, a Vodafone évek óta cipel egy elég nagy keresztet. Gondok akadtak a hálózattal, valamint több esetben büntette önöket a Gazdasági Versenyhivatal nem egyértelmű tájékoztatás miatt. Hogy próbálnak túllépni ezen?

Beck György: Hangfronton valóban egy elég komoly hendikeppel, 3G és HSDPA fronton nagyjából egy év késéssel indultunk, aztán a Huawei-jel történt megállapodás alapján gyorsan utolértük a többieket. A 3G-nél nem érzékelünk ilyen típusú negatív percepciót. A büntetések kapcsán sincs kirívó eset, mindenki kapja a maga büntetéseit, nem fizettünk kevesebbet vagy többet, mint a versenytársaink. A mobilinternet-piacon szoros versenyben feljöttünk, bár a T-Mobile jelentősen erősebb, neki viszont egy lényegesen szélesebb bázisra építhető ügyfélköre van.

HWSW: Behozhatatlan a T-Mobile előnye a mobilnet-piacon?

Beck György: Azt gondolom, jelenleg igen. A T-Mobile más szolgáltatásokkal is egybe tudja csomagolni a mobilnetet, emellett a beruházási keretük is lényegesen nagyobb, mint a miénk. Nyilvánvalóan ettől mi még nem adjuk fel a küzdelmet, de látszik, hogy valóban, ezen a területen nekik nagyon komoly előnyük van.

HWSW: Beszéljünk egy kicsit a jövőbeni technikai fejlődési lehetőségekről! Mindenki az LTE előnyeit harsogja, ugyanakkor a Vodafone idén februárban bejelentette, hogy elindítja az LTE egyfajta előszobájának tekintett HSPA+ hálózat kereskedelmi üzemét. Hol tart most ennek a hálózatnak a kiépítése?

Beck György: A hálózatfejlesztési tervek kapcsán láttuk, hogy vannak még különböző lépcsőfokok az LTE előtt. A HSPA+ által biztosított elméleti 21 Mbps sávszélesség a jelenlegi frekvenciasávon és a jelenlegi szabályozás mellett még piacra vihető. Ezt a fejlesztést a Huawei-jel együtt végeztük, aki valamilyen szinten szintén invesztál ebbe, és valóban, februárban azt ígértük, hogy egy-két helyen elindítjuk, és azt mondtuk, hogy a következő időszakban, az év hátralévő részében továbblépünk. Azokon a helyeken, ahol jelzik, hogy nagy az igénybevétel, ott tovább erősítjük a hálózatot, és jópár helyen elindítjuk ezt a 21 Mbps-es szolgáltatást. Ezek alapvetően Pest különböző területei lesznek, illetve kezdetben egy-két vidéki város.

HWSW: A gyors mobilhálózat viszont csak akkor igazán hasznos, ha nem csak az e-maileket, valamint a weboldalakat tudjuk letölteni, hanem más jellegű tartalmat is el tudunk érni rajta. Ennek kapcsán két komoly problémakörrel, illetve feladattal küzd az iparág: az egyik, hogy a tartalomszolgáltatóknak az infrastruktúra szolgáltatók szerint meg kéne osztaniuk a bevételüket velük, mivel az ő hálózatukat használják a tartalomtovábbításra. A másik terület az alkalmazások. Manapság a mobilos alkalmazások értékesítéséből komoly pénzt lehet keresni, a Vodafone milyen módon akarja ebből az üzletből kivenni a részét?

Beck György: Valóban az látható, hogy mindenki megpróbál átmozogni más területekre. A szoftveresek telefon operációs rendszert írnak, a hálózatosok alkalmazásból, frontendből akarnak pénzt csinálni stb. De továbbra is az ügyfélért, illetve az ügyfél pénzéért megy a harc. Van egy olyan törekvés bizonyos felek részéről, hogy a hálózati infrastruktúra-szolgáltató továbbra is bitpipe-szerepet töltsön be, az operátorok viszont megpróbálnak valahogy kitörni ebből. Ennek az a veszélye, hogy ha ebben a szerepben beragadnak a szolgáltatók, akkor egy idő után nem lesz olyan üzleti modell, ami alapján tovább lehet fejleszteni az infrastruktúrát. Valamiféle kiegyezésre ezen a területen szükség lesz, különben az egész ökoszisztéma fel fog borulni.

Az alkalmazásfejlesztés- és kereskedelem területén a Vodafone is elindult egy irányba: egy JIL (Joint Innovation Lab) nevű konzorciumot hozott létre, melyben négy cég vesz részt, a Vodafone, a Verizon Wireless, a China Mobile és a Softbank. Ez a négy cég megnyitotta az alkalmazás-interfészt a fejlesztők előtt, vagyis garantálják, hogy a fejlesztők által készített alkalmazások gyakorlatilag minden ügyfél számára elérhetők lesznek - ennek a négy cégnek együtt több mint egymilliárd ügyfele van.

HWSW: Végezetül visszatérve a hazai operátorok közti konkurenciaharcra: úgy tűnik, hogy a Pannon névváltásával rég nem tapasztalt módon felélénkült a verseny a piacon. Láthatóan elsősorban a Vodafone vette fel a kesztyűt - ez most csak egyfajta kirakat cirkusz, vagy ténylegesen beindultak a fogaskerekek?

Beck György: A versenytársak dolgairól nem nagyon szeretnék kritikát mondani. Azt gondolom, hogy profi módon csinálják, amit csinálnak. A Vodafone-nál valóban picit aktívabbá váltunk azokon a területeken, melyeknél azt láttuk, hogy szükség van arra, hogy megszólítsuk az ügyfeleket. Meg kell mutatnunk nekik, ha valamiben igazán jók vagyunk, mert enélkül nem lépünk előre.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról