Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Intel: a Larrabee köszöni, jól van

Bizó Dániel, 2010. május 26. 12:04
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Egyelőre nem tervezi a diszkrét GPU piacra való belépést az Intel, ugyanakkor folynak tovább a fejlesztések, derült ki az elmúlt két hétben a vállalat kommünikéjéből. A vállalat számára egyértelműen stratégiai projekt a Larrabee.

Nem lesz Larrabee GPU

Az Intel egy kommunikációs vezetője, Bill Kircos a vállalat hivatalos blogján közölte, hogy a cég nem tervezi a közeljövőben diszkrét grafikus chip piacra dobását, miután a vállalatnak nem sikerült teljesítenie a termékfejlesztési terveit. Kircos arra utal, hogy az Intel tavaly decemberben közölte, a Larrabee kódnéven ismert projekt első fejlesztése nem fog a grafikus piacra lépni, mivel az a jelentős késéseket követően sem hozta a várt teljesítményt, így nem lett volna versenyképes az AMD és NVIDIA új grafikus chipgenerációjával.

Bár a decemberi bejelentés hatására sokan a Larrabee projekt halálát vizionálták, annak bizonyítékát látva, hogy az Intel arrogáns módon túlbecsülte saját képességeit, a fejlesztések gőzerővel folytatódtak, miután a vállalat újragondolta termékterveit. Az Intel május eleji befektetői konferenciáján maga Paul Otellini elnök-vezérigazgató erősítette meg az elemzők számára, hogy a Larrabee projekt él és virul, hozzátéve, hogy ha az Intel hibázott is, akkor az az volt, hogy túlzott felhajtást generált egy rövid távon kockázatos, de mindenképpen hosszú távú projekt körül.

Kircos leírása és az Intel korábbi közlései alapján valószínűsíthető, hogy az Intel a Larrabee projekt állapotának fényében fektette le új terveit a grafikus piaccal kapcsolatban. A Larrabee csúszásának hatására az architektúra grafikus piacra lépése legalább két évvel kitolódott, vagyis Intelnek már inkább a 3-5 év múlva és azon túl várható piaci és fogyasztói körülményekhez kell igazítani fejlesztési csapásirányát. Ezen az időtávon pedig az Intel úgy döntött, a diszkrét grafikus chipek piaca addigra már nem lesz érdekes annyira, hogy érdemes legyen a területbe hatalmas energiát ölni. A videokártya piac jelentőségének erodálódását maga az NVIDIA is elismeri, ahogyan átalakulnak a fogyasztói szokások, csökken a csúcsfejlesztések grafikus hozadéka, és az alkalmi, hétköznapi játékosok növekvő tömege mellett egyre inkább eltörpül a videokártyákra költő keménymag.

Az újonnan eladott PC-k többségében chipsethez, újabban pedig a processzorhoz integrált grafika található, és ezen keresztül minden második számítógépbe Intel grafika kerül már most is. Az Intel erre a területre, pontosabban a processzorhoz integrált grafikára kíván nagy erőket összpontosítani, közölte Kircos, és növeli befektetéseit a területen. A csapásirányt jól jelzi, hogy a gyártó jövő év elején megjelenő következő generációs, 32 nanométeres Sandy Bridge processzorai már szilíciumon integrálnak hagyományos grafikus magot, amely a processzorokkal osztozik majd gyorstáron, ami arra utal, hogy közös cache protokollt használhatnak.

Összeolvad a CPU és a GPU?

Az integráció a jövőben minden jel szerint tovább fokozódik, vagyis architekturálisan is egyre inkább összeolvadni látszik az x86 processzorok világa a grafikus chipekével. Mivel a Larrabee projekt eddig közzétett koncepciója szerint egyszerű x86-os vezérlésű magokra épít, amelyeket vektorizált végrehajtóegységekkel ruházza fel, nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy látni lehessen a processzor mikroarchitektúrába történő beolvasztás kézenfekvő lehetőségét. Sean Maloney, az Intel Architecture Group vezetője a tavalyi IDF-en elmondta, hogy a csőben van egy 22 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiát megcélzó processzor, amely Larrabee architektúrát is integrál már. A Haswell kódnevű fejlesztések valószínűleg 2012-ben jelenhet meg, ha azóta nem történt gyökeres változás az ütemtervben, ami nem zárható ki, tekintve, hogy a Larrabee egyik problémája a hírek szerint a teljesítményéhez viszonyított magas fogyasztás, ami alkalmatlanná tette volna PC-kben történő alkalmazáshoz.

Az Intel addig is egyre inkább vektorizálja az x86 processzorait, a Sandy Bridge e téren is jelentős előrelépést képvisel az új AVX utasításkészlettel, amely visszafelé kompatibilis az SSE-vel, és rugalmas bővíthető a jövőben, beleértve az adatpárhuzamosság fokozását. A Sandy Bridge 256 bites AVX végrehajtóegységekkel érkezik, de a jövőben akár 1024 bites SIMD feldolgozás is lehetséges. A Larrabee első változatai 512 bites tömbökön dolgoztak volna. Szintén az x86 processzorok és a Larrabee összeolvadását segíti, hogy a magok számának jövőbeni egyszerű skálázása érdekében a Sandy Bridge generáció meg nem erősített információk szerint már körbuszt használ.

Ez viszonylag egyszerűvé teszi a különböző piaci szegmenseket megcélzó termékek tervezését és validációját. Műszakilag könnyen elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, ahol az Intel kétféle x86-os magot tervez, egy általános célút, és egy Larrabee derivatívát, amely alacsonyabb komplexitással, de fokozott SIMD-erőforrásokkal rendelkezik. Egy adatbázisokat kiszolgáló szervertermék az általános célú, magas komplexitású x86-os magokból integrálna sokat, míg egy PC-s felhasználásúnál például kettő vagy négy hagyományos processzormag mellett sok SIMD-magot integrálhat a multimédiás felhasználás támogatásához, míg egy HPC-szerverbe szánt kizárólag SIMD-magokból épülne fel.

Ehhez kötődően ésszerű feltételezés, hogy az Intel egyesíteni akarja az x86 és a Larrabee vonal utasításkészletét és programozási modelljét, hogy a fejlesztőknek egyetlen fejlesztői környezetből egyetlen kódutat kelljen létrehozniuk, ha ki akarják használni a "grafikus" SIMD-magok számítási potenciálját, vagyis GPGPU alkalmazást írjanak - bár ennek a megkülönböztetésnek akkor már nem lesz értelme - a DirectX és OpenGL kódutakat továbbra is a driver kezeli majd a hardver számára. Mindezek csak következtetések és spekulációk, mivel a Larrabee kapcsán sok a megválaszolatlan kérdés, az Intel ugyanakkor egyértelműsítette, hogy tovább folynak a területen a kutatás-fejlesztések.

Larrabee HPC-kártya? Jövő héten kiderül

Miközben tehát a Larrabee projekt első fejlesztései nem kerülnek piacra, amit sokan hatalmas bukásként értékelnek, a háttérben folynak a munkálatok, ráadásul a grafikus és HPC-s szoftverfejlesztők bevonásával. A processzorba integrált grafika mellett az Intel természetesen deklaráltan fókuszál a munkaállomások és mérnöki-tudományos rendszerekre is, ahol az NVIDIA a Fermi alapú Teslákkal tűz alá vette az Intel uralmát - az IBM egy magas sűrűségű iDataPlex HPC-szerverbe épít Tesla M2050 gyorsítókártyákat. Az Intel az ezzel kapcsolatos tervekről hamarosan, a jövő heti német International Supercomputing Conference alkalmával számol majd be Kirk Saugen, a Data Center Group vezetője - várhatóan egy Larrabee derivatíva terméket is be fog bejelenteni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.