Szerző: Bodnár Ádám

2012. május 17. 11:06:00

Öt éve van lélegeztetőgépen az Itanium

Egy tucat belsős HP dokumentumot, levelezést, feljegyzést és prezentációt tett közzé a weboldalán az Oracle azt bizonyítandó, hogy az Intel már évekkel ezelőtt meg akarta szüntetni a számára veszteséges Itanium termékvonalat - a HP pedig azóta készült az üzleti kritikus x86 szerverek bevezetésére a legnagyobb titokban.

Az Oracle 2011 márciusában jelentette be, hogy nem fejleszt többé Itaniumra, mivel az Inteltől azt az információt kapta, a termékvonal a végéhez közeledik. A bejelentés sokkolta a piacot, elsősorban a HP-t, amelynek üzleti kritikus Integrity szerverei Itanium processzorokra épülnek. A HP és az Intel is váltig tagadta, hogy az Itanium processzorcsalád  életciklusa a közeljövőben véget érne és szilárdan kitartott az elkötelezettségének bizonyítása mellett - a most napvilágot látott információk szerint azonban már évek óta terítéken volt a termékvonal megszüntetése, a HP-nál pedig többféle forgatókönyvvel is készültek erre.

A HP mindenesetre bíróságon támadta meg az Oracle-t azt állítva, a vállalat megszegte a kettejük között létrejött szerződést, amely alapján az Itaniumot és a HP-UX platformot ugyanolyan elbírálásban kell részesítenie mint más UNIX operációs rendszereket. A jogvita során az Oracle számos bizalmas HP dokumentumot, levelezést, prezentációt és feljegyzést kéretett be, amelyeket bizonyítékként felhasznált a saját igazának alátámasztására. Ezek közül néhányat most a weboldalán is nyilvánosságra hozott - ezek alapján az Intel és a HP közötti egyeztetéseken már 2007-ben felmerült az Itanium törlése.

2007-ben már ki akart szállni az Intel

Az Intel már öt évvel ezelőtt fel akart hagyni az Itanium fejlesztésével és gyártásával, mivel a költségek folyamatosan évi százmilliós nagyságrendű veszteséget okoztak. Az üzleti kritikus szerverekbe szánt high-end processzorok gyártása önmagának nem nagy biznisz, mivel a nyereséget az értékesített szerverek, valamint a velük eladható szolgáltatások termelik, az Intel pedig egyikben sem volt érdekelt. Mivel a HP üzleti kritikus szerverei az Itanium családra épültek, a két cég megállapodott abban, hogy a HP finanszírozza az Itanium vonal fejlesztését és az Intel esetleges veszteségeit is - az addig eladott mintegy 9 milliárd dollár értékű rendszer hatalmas installált bázist jelentett, amelyet megérte életben tartani. Egy 2007-ben kelt, öt évre szóló szerződés alapján a HP összesen majd félmilliárd dollárt fizetett ki az Intelnek ezért.

Az Itanium processzorcsaláddal az Intel kezdeti célja az x86 utasításkészlet-architektúra teljes leváltása volt még a 90-es évek közepén. A projekt azonban többször is hatalmas csúszást szenvedett, miközben az x86-os chipek folyamatosan fejlődtek, részint az Intelnek, részint pedig az AMD-nek köszönhetően, amely sikeresen honosította meg a szegmensben a 64 bites feldolgozást. Az Opteronok megjelenésére válaszul az Intel is 64 bitre állította át saját Pentium és Xeon chipjeit, az évtized közepére ennek megfelelően az Itanium célpiaca is megváltozott, kizárólag az üzleti kritikus feladatokra pozicionálták őket. Időközben több szervergyártó (pl. Unisys) is kivonult az Itanium mögül, egy-két kis szereplőt leszámítva a HP egyedül maradt, a cég adta a platform forgalmának 90-95 százalékát.

Üzleti kritikus x86

Egy, a HP és az Intel felsővezetői között 2007-ben lezajlott egyeztetés feljegyzéséből kiderül, a HP-nál már öt éve megvolt a szándék egy üzleti kritikus alkalmazások futtatására alkalmas Xeon-alapú platform kifejlesztésére, amelynek egyedi megkülönböztető jegyeit a HP saját szoftverei adják. Ez a projekt 2009 körül kezdett materializálódni (Hydrazine kódnév alatt), a kérdés csak az volt, hogyan lehetne az átmenet a legsimább, hogy lehetne a jól jövedelmező Itanium-felhasználói bázist házon belül tartani. "A HP teljesen elkötelezett az x86 mint üzleti kritikus architektúra felépítésére" - áll a feljegyzésben. "[...] amit sokkal egyszerűbb lesz eladni az ügyfeleknek 2013-ban mint 2010-ben. Másképp fogalmazva a probléma idővel egyre kisebb lesz."

Ahhoz azonban, hogy ezt a tervet a HP maradéktalanul végre tudja hajtani, feltétlen szükség volt a felek diszkréciójára - ha az Itanium-ügyfelek tudomást szereztek volna arról, hogy az általuk használt vagy vásárolni kívánt rendszerek fejlesztése rövid időn belül megszűnik, valószínűleg más RISC/UNIX platformra, például SPARC/Solarisra vagy Power/AIX kombinációra álltak volna át, még mielőtt a HP üzleti kritikus platformja megjelenik. Az Oracle által publikát dokumentumok között számos olyan található, amelyben központi szerepet kap az Itanium várható végének eltitkolása a piac elől. "Nehogy utalj az IPF roadmap végére, mert megöli a Tukwila sikerét és az üzleti kritikus szerverekét" - írta egy 2007 szeptemberi levélben Scott Stallard a HP üzleti kritikus szerverekért felelős részleg egy másik vezetőjének, Martin Finknek.

Érdekes adalékul szolgál egy 2009-es prezentáció, amely a Sun eladósorba kerülésekor született. A HP-t is foglalkoztatta szilícium-völgybeli riválisának megszerzése, elsősorban az x86-ra portolt Solaris operációs rendszer miatt. A prezentáció szerint mivel "a HP-UX a halálos ítéletére vár az Itanium elkerülhetetlen pályája miatt", a HP-nak nagy szüksége lett volna a Solarisra, így a piacvezető ProLiant szerverek segítségével vezető UNIX-szállítóvá tudott volna válni. A Solaris ráadásul megkönnyítette volna a cég számára, hogy x86 gépeit üzleti kritikus megoldásként pozicionálja a piac számára. A vállalat a tárolók, valamint a hálózati eszközök terén is bevethette volna a Solarist mint platformot, derül ki a prezentációból.

Elkezdődött a HP-UX portolása

Miután a Sunt az Oracle vásárolta meg, a HP számára nyilvánvalóvá vált, hogy el fogja veszíteni relevanciáját a UNIX szerverek szegmensében. Annak érdekében hogy ezt elkerülje, villámsebesen hozzálátott a HP-UX portolásához, egy 2010 januári levél szerint, amelyet Dave Donatelli küldött Ann Livermore-nak, 2009. december 23-án a HP mérnökei sikeresen bootolták a HP-UX operációs rendszert x86 hardveren. A mellékelt számítások szerint mintegy 500 millió dolláros befektetést igényelt volna a HP-UX teljes portolása x86-ra, valamint az üzleti kritikus x86 gépek kifejlesztése. A HP arra számított, hogy a HP-UX/x86 bejelentése megerősíti elkötelezettségét a UNIX-piac iránt, a tömeghardverre való áttérés árnyomást helyez a versenytársakra, felborítva azok üzleti modelljét.

Miért érdemes belevágnod a Scrum képzésünkbe? (x) Október 21-én Scrum alapozó képzést indít a HWSW, íme néhány jó érv a kurzus mellett.

Ez egyébként a mai napig nem történt meg, a HP sosem beszélt nyilvánosan a HP-UX x86-os portjának létezéséről, és bár tavaly novemberben végül bejelentette üzleti kritikus x86-os szervereinek érkezését (DragonHawk, HydraLynx), azok operációs rendszeréül a Windowst és a Linuxot nevezte meg. A kinyilvánított cél az volt, hogy a HP saját szoftveres fejlesztései révén a Windows és a Linux üzembiztonságát a HP-UX-hoz lehet közelíteni, valamint olyan, eddig kizárólag UNIX/RISC platformon elérhető szolgáltatásokat lehet x86-on bevezetni mint az nPartitions (nPars), amely elektronikusan is leválasztja egymásról a szerverpartíciókat, így azok fizikai meghibásodása nem hat egymásra, vagy a HP Analysis Engine, amely lényegében egy egész rendszerre kiterjedő SMART diagnosztikának fogható fel és eseményeken keresztül statisztikai eszközökkel figyeli a felbukkanó hibákat, teljesítményproblémákat, és ezek alapján előre jelezheti a szükséges lépéseket.

Kínából jött volna mentőöv

Érdekes színezetet ad a HP-UX történetének egy 2011 áprilisában kelt levél, amely nem sokkal az Oracle bejelentése után született. Ebből kiderül, hogy a kínai Huawei házon belül fejlesztett egy saját Itanium-alapú rendszert, azonban hiányzik hozzá a szoftveres ökoszisztémája, ezért szeretné a HP-UX platformot licencelni. A levél szerzője, Dong Wei (HP Distinguished Technologist) szerint amennyiben a HP elérhetővé tenné a Huawei számára a HP-UX operációs rendszert, annyival megerősödne a HP-UX/Itanium ökoszisztéma, hogy az talán még az Oracle-t is jobb belátásra bírja - a hatalmas kínai piacon a Huawei meghatározó szereplő, és az Oracle számára nagy üzleti lehetőség lehetne adatbázisokat és egyéb üzleti szoftvereket értékesíteni.

"Az Itanium egyre halványabb Kínában. A HP látszólag egyedül harcol a létezéséért. Az Oracle kiszállása jelentős veszteség. [...] A jelenlegi helyzetben jó lenne, ha a HP be tudná jelenteni a HP-UX licencelését, amikor a Huawei hivatalosan előáll saját nyolcutas rendszerével. De már lehet hogy lekéstünk erről" - olvasható a levélben. "A Huawei nagyon nagy Kínában. Ha előállnak az Itaniummal és a HP-UX-szal, az nagy dolog. Az Oracle talán meg is gondolná magát. [...] Ezen semmit sem veszíthetünk, csak nyerhetünk." A HP és a Huawei közötti megállapodást azóta sem kötötték meg, vagy legalábbis nem hozták nyilvánosságra.

a címlapról