Szerző: Bizó Dániel

2010. április 6. 18:51

Globális összefogás az IT energiapazarlása ellen

Csendben megállapodásra jutott az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán az adatközpontok energiahatékonyságának mérésével kapcsolatos alapelvekben. Kezdeti lépésként a fizikai infrastruktúra hatékonyságának kimutatását igyekeznek sztenderdizálni, ezt követi az IT berendezések sokkal komplexebb felmérése.

A felek egyetértenek abban, hogy az ideális végeredmény az volna, ha egységes módon mérni lehetne az IT tevékenységi kimenetét, és azt összevetni egy adatközpont teljes fogyasztásával, így totális képet lehetne kapni az IT energiahatékonyságáról. Az IT által elvégzett feladatok kimenetének kiszámítása azonban nem triviális feladat: hol és hogyan kellene mérni a kibocsátást, hogyan mutat rá az esetleges alacsony hatékonyságra, és főleg hogyan lehetne összevetni gyökeresen eltérő IT-rendszereket, például egy főként szimulációkat végző óriásklasztert egy hoszting és adatmentő központtal?

Viszonyítási pontok

Amíg ezeket a kérdéseket tisztázzák, addig a megállapodás értelmében két metrika mentén mérik az adatközpontok energiahatékonyságát: a várható IT energiafogyasztás és IT berendezések üzemi kihasználtságának összevetése, valamint az adatközpont létesítmény hatékonyságának felmérése a PUE mutatóval. Számos vállalat publikál már PUE mutatót, hogy referenciát teremtsen a hatékonynak számító adatközpontok kialakításában.

A PUE az Egyesült Államok által kidolgozott Power Usage Effectiveness rövidítése, amely azt mutatja, hogy az adatközpont teljes fogyasztásához hogyan viszonyul az IT-rendszer fogyasztása. Az ideális mutató az 1, mikor minden energiát az IT berendezések vesznek fel, és minél magasabb, annál rosszabb. Egyes adatok szerint tavaly az iparági átlag 2,2 volt, vagyis a betáplált energiának csak 45 százalékát vette fel az IT, a többit az elektromos veszteség és a hűtés vitték el.

Egy, az EU Code of Conduct for Data Centres kezdeményezés által végzett európai felmérés szerint a régebbi építésű adatközpontok 55-60 százalékos hatékonyságot érnek el maximum, míg az újabbak tipikusan 65-70 százalékosak, vagyis PUE mutatójuk 1,4-1,5. A legjobbak elérik az 1,2-1,25 PUE mutatót, amikor már 80 százalék fölötti a hatékonyság, a Google pedig beszámolt már 1,11-es mutatóról is egy adatközpontja kapcsán. Máshogyan fogalmazva az ilyen csúcstechnológiájú adatközpontok teljes fogyasztása az átlagosnál akár 40-50 százalékkal is alacsonyabb lehet, miközben ugyanazt az IT-tevékenységet szolgálják ki.

Egy-egy adatközpont fogyasztása átlagosan több megawatt, egy kisebb európai mintavételben 2,6 megawatt. A Dataplex fogyasztása például nagyjából 8-9 megawatt körüli lehet, PUE mutatója pedig a HWSW becslése szerint 1,6-1,7 körüli a cég által korábban megadott adatok alapján, vagyis Európai összevetésben az átlagosnál jóval nagyobb és modernebb.

Még csak tapogatózás

Igaz, a PUE pontos kiszámításában sincs egyelőre kidolgozott sztenderd, például milyen időintervallumon kell mérni, ugyanakkor ezt a problémát viszonylag egyszerű megközelíteni a kiszámlázott energiafogyasztáson és a gépek betáplálásához telepített multiméterek révén, az IT-hatékonyságot pedig a teljes és valós fogyasztás, valamint a kihasználtság együttes kiértékelésével lehet elemezni.

A PUE metrika az adatközpontok üzemeltetőinek, az IT-rendszerek kihasználtsága pedig a IT-vezetőknek jó kiindulási alap ahhoz, hogy mennyire hatékonyan működtetik infrastruktúrájukat, és mekkora megtakarítási lehetőségek rejlenek benne - például a magas, 80 százalékos terhelésnél fellépő becsült fogyasztási szintet megszorozzuk a valós kihasználtsággal, és ezt összevetjük a valós fogyasztással. Minél nagyobb a szakadék a valós fogyasztás és az IT kibocsátásra arányosan jutó várható fogyasztás közt, annál kevésbé energiahatékony az IT-rendszer.

Ezek természetesen kezdetleges koncepciók, az alapokat rakják le, és nem képesek helyettesíteni a radikálisan áttervezett IT-ből fakadó hatékonyságbeli lehetőségeket felismerő szakmai hozzáértést. A jövőbeni sztenderd igyekszik majd figyelembe venni a megújuló energiaforrásokat, valamint a hulladékenergiából (például hulladékhő) újrahasznosításával megtakarított nettó energiát.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról