Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Ne vedd meg a Google Nexus One-t!

Dojcsák Dániel, 2010. március 12. 09:01
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Csodaként várta mindenki, majd sokan kijózanodtak. A Google Nexus One egy erős hardverű HTC okostelefon Android 2.1 operációs rendszerrel és rászitázott Google logóval. A felület ismerős, a dizájn teljesen semleges, a hardver képességeit pedig már láttuk a Touch HD2-ben.

Ennek ellenére a Google Nexus One egy csúcskészülék, ami bárkivel 5 perc alatt elfeledteti, hogy a mobiltelefont eredetileg hanghívásra találták ki. A közel egy hetes ismerkedés alatt még kevesebbet telefonáltam mint egyébként, s fura is volt, hogy ezt a kavicsot is kell néha a fülhöz emelni. Az egyre jobban kicsiszolt Androidról eddig is tudtuk, hogy netre termett, ezt az érzést pedig csak fokozza a 3,7 hüvelykes AMOLED kijelző, ami még nem tolakodóan nagy, de mégis kényelmesen lehet vele weboldalakat nézegetni, vagy épp közösségi életünket ápolgatni.

Ez nem marcona, sőt nagyon is sima

Első alkalommal kibontva (feltételezzük, hogy sosem láttuk még fotón a mobilt), valami tündöklő ékszert próbál mindenki elképzelni a körülrajongott Google-mobil helyére, de a valóság ennél lehangolóbb. Egy lapos, lekerekített szélű, unalmas kaviccsal van dolgunk. Ha valaki nem szerette a marcona Motorola Droidot (Milestone), vonzódhat ezekhez a finom vonalakhoz. Az egyetlen egyedi ismertetője a telefonnak az alsó íven elhelyezett trackball, illetve a Google logó. A Nexus One külsőre annyira beleolvad az átlagba, hogy a környezetünkben lévő emberek meg vannak győződve róla, hogy az étteremben a szomszéd asztalnál ülő embernek is pont ilyen telefonja van. Pedig tudjuk, hogy nem.

Praktikusságát tekintve viszont csak jót lehet elmondani a HTC műhelyeiben készült Nexus One-ról. Nagyon lapos, ezáltal könnyen siklik be bármely zsebbe. A kijelző majdnem teljesen kitölti a készülék előlapját, jobb és bal oldalon épp annyi hely marad, hogy rámarkolva a mobilra ne érjünk bele az érintőképernyőbe. Az AMOLED megjelenítő alatt négy érintőgomb kapott helyet, amik szépek, de gyakran idegesítőek.

Idegesítőek a fizikai érintőgombok

Ha egy alkalmazáson belül össze-vissza nyomkodunk, gyakran előfordulhat, hogy ujjunk véletlenül rácsúszik a Home gombra, s mivel a kapacitív kijelzőt egyáltalán nem kell lenyomni, egy pillanat alatt akaratlanul is a főmenüben találjuk magunkat. Trendi, hogy a bekapcsológomb, a hangerőszabályzó és a trackball az összes fizikai visszacsatolást is adó kezelőszerv a mobilon, de sokaknak minden bizonnyal jobban bejön majd a HTC Desire, amely a Nexus One-nal azonos hardverre épülő készülék, érintőfelület helyett hardvergombokkal.

A Google telefon kifejezés viszont nem is a hardvert takarja, hanem sokkal inkább magát az Androidot. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megdöbbenést, ami az után éri a felhasználót, hogy első alkalommal bejelentkezik az indítás utáni varázslóból. Néhány másodperc múlva már érkeznek az e-mailek, a régi levelek is ott vannak a postaládában, a telefonkönyvbe folyamatosan ömlenek be a nevek, címek, telefonszámok és fotók is. A Google Maps-ben korábban megjelölt kedvencek is megtalálhatók a mobilról, a Twitter- és a Facebook-fiókok beállítása után pedig a mobil már tucatnyi csáppal szívja rá magát az online univerzumra.

A világ a markodban

Az értesítési felületen feltűnnek az új tweetek, e-mailek, SMS-ek nem fogadott hívások, vagy éppen egy üzenet, hogy valamelyik telepített alkalmazásnak új verziója jelent meg. Az öt virtuális asztalból álló főképernyőre kihelyezett widgetek további információkat dobhatnak felénk, illetve, ahogyan az iPhone-világban is megszokott, az alkalmazások egy jelentős része is tartalomtovábbító szerepű. Elsőre könnyű beleesni a hibába, hogy több tucat programot telepítünk fel, s ezek egy részét ráadásul párhuzamosan futtatjuk. Hiába az 1 GHz-es Snapdragon processzor, túl sok folyamattal, izgő-mozgó Live Wallpaperrel és a netből táplálkozó alkalmazások folyamatos kapcsolataival meg lehet akasztani a rendszert. Az egy hét alatt gyakran előfordult, hogy a kezdőkéopernyőn darabos volt az animáció, vagy hogy néhány másodpercre beakadtak programok.

A komplex használat mellett felmerül az Android egyik nagy hiányossága a Windows rendszerekhez képest, mégpedig az, hogy a több alkalmazás párhuzamos futtatásának lehetősége mellé dukálna egy könnyen használható feladatkezelő, ami sajnos nincs. Az Android  Marketről persze le lehet tölteni ilyen alkalmazásokat, de jobb lenne egy gyári. Ugyanígy a tárcsázó és az SMS alkalmazás is puritán, főleg azok érezhetik így, akik HTC Sense-hez vagy SPB Mobile Shellhez vannak szokva.  Utólag letöltött alkalmazásokkal ezen is lehet segíteni, de a Google azért figyelhetne arra, hogy a telefon alapfunkcióit biztosító programok igazán jók legyenek. A telefonkönyvben túl sok név esetén például rémálom a keresés, mivel nem lehet beírni a nevet, mindenképp pörgetni kell. Szerencsére van automatikus kedvence lista, ott egyszerű megtalálni gyakran hívott partnereinket.

Ezzel is kell egy keveset barkácsolni

Böngészés terén is gyengélkedik picit még az Android 2.1 is, ezért érdemes az első használatbavétel után egy Opera Minivel, vagy az Androidon legjobbnak tartott Dolphin Browserrel kiegészíteni az alkalmazások soráát. Az Opera Mini felhasználói több fórumban komoly lassulásokról számoltak be az utolsó frissítés óta, de azért érdemes kipróbálni, és szerencsére nem kell hozzá feltétlen ragaszkodni.

Az Android 2.1-es verzió egyik legfontosabb újdonsága a hangfelismerés integrálása. A Speech-to-text funkció egyelőre csak angol nyelven működik, ott viszont meglepően jól. Ha valaki veszi a fáradtságot és érthető (amerikai) angolsággal ejti ki a szavakat, akkor akár egy SMS-t is megírhat vele csendes, zajmentes környezetben. Kereséseknél is hasznos lehet, mert nem kell bajlódni a pötyögéssel, bár a hibás felismerések miatt néha a funkció néha inkább átok mint áldás. A szoftver maga is figyelmeztet, hogy kísérleti szolgáltatásról van szó, jót lehet vele játszani, de egyelőre még ne álmodjunk arról, hogy a metróban utazva ezzel írjuk meg a blogbejegyzésünket. A mikrofon ikon viszont minden szövegmező mellé odakerült, így technikailag csak azon múlik a siker, hogy mennyire tudja a hangfelismerést pontossá tenni a Google.

Áramzabáló

A szoftverek bemutatása mellett a Nexus One kapcsán kihagyhatatlan téma az akkumulátoros üzemidő. Az 1400 mAh-s áramforrásnál nagyobb kapacitásút nemigen lehetett volna belezsúfolni az a 130 grammos, 119x59,8x11,5 milliméteres mobilba. Az AMOLED kijelző a TFT LCD-khez képest jóval kevesebbet kér enni, ami még akkor is igaz, ha napfényes környezetben vagyunk és maximumon van a fényerő. Ezt ellensúlyozza a folyamatos adatkommunikáció, a GPS melegen tartása és a háttérben futó alkalmazások által pörgetett Snapdragon processzor.

Minden komoly felhasználónak érdemes magánál tartania egy micro-USB kábelt, illetve otthon, kocsiban és a munkahelyen is tápon tartani a Nexus One-t, ha az lehetséges. Egy teljes napot még játékkal, letöltéssel, YouTube videózással, twitterezéssel és Google Maps használattal is kibír, de igazán intenzív használattal egy napnál rövidebb idő alatt is le lehet meríteni. A gyári adat 10 órás beszélgetési időt és 12 napos készenléti időt jósol, valójában a cikk írása közben egy óra alatt 8 százalékot merült némi nyomkodás és egy letöltés mellett.

A lehetőség viszont megvan arra, hogy kikapcsoljuk a GPS-t, a 3G adatkapcsolatot, a Wi-Fi-t, illetve az alkalmazások automatikus frissítését. Ez vészhelyzetben egy jó lehetőség, ilyenkor a Nexus is pontosan annyi ideig bírja akkumulátorral, mint bármelyik másik telefon, de hosszú távon ne kalkuláljon ezzel senki. A Nexus One pont azért jó, mert ezeket a képességeket nyújtja, ha valakinek nincs szüksége ezekre, ne vegyen ilyen telefont semmiképp. Mivel nem is túl szép, ezért villogni sem lehet vele, egy akciós LG full-touch okostelefon már sokkal jobban néz ki, bármilyen operációs rendszer is fusson rajta.

Netes gepárd

Aki viszont rászánja magát, hogy vesz egy ilyen mobilt, az készüljön fel arra, hogy még a net is gyorsabb lesz vele (EDGE/UMTS/HSDPA 7.2 Mbit/s/HSUPA 2.0 Mbit/s). Az itthoni T-Mobile HSDPA hálózatán, beltéri teszttel 3-3,5 Mbps letöltést és 1,5-1,7 Mbps feltöltést mértünk a szerkesztőségben. Az 1 GHz-es Snapdragonnak köszönhetően a weboldalak  gyorsan épülnek fel, a gyors beépített modemmel pedig a több megabájtos alkalmazások is másodpercek alatt a Nexus One memóriájában teremnek. A sebesség természetesen ellensége az akkumulátoridőnek, illetve a korlátos adatcsomagoknak is. Átlagos használattal is könnyedén összejön havi 1-3 gigabájt adatforgalom anélkül, hogy nagyobb fájlokat töltöttünk volna le, vagy fájlcserére használtuk volna a mobilt. A tesztelés kevesebb, mint egy hete alatt egyébként 180 MByte adatforgalom keletkezett, de ez jelentős multimédia-fogyasztás nélkül. Ha valakinek kisebb adatcsomagja van, akkor érdemes kikapcsolni például a Twitter automatikus frissítést, az e-mail figyelést, a többi alkalmazás frissítését ritkábbra állítani, a YouTube-ot és a Picasát pedig elfelejteni.

A felhasználói élmény ettől még maradhat teljes, például az 5 megapixeles kamerának köszönhetően, ami ugyan nem száll versenybe a megapixel háborúban, viszont az automata beállításai és a fókuszállítás jóval precízebb, pontosabb, mint a legtöbb okostelefonban általában. Az iPhone-nál jóval korrektebb képeket készít, de a Sony Ericsson CyberShot telefonjai is megirigyelnék a minőséget.

Jó, jó, de mégsem

Összességében jó egységet alkot a Nexus One. Minden van benne, amit ma elvárhat egy csúcskategóriás okostelefon vásárlója, legyen szó a kapacitív kijelzőről, sztereó Bluetooth-ról, gyorsulásmérőről, GPS-ről vagy éppen a gyönyörű színeket megjeleníteni képes AMOLED-kijelzőről. Ennek ellenére nem ajánlhatjuk jó szívvel megvételre. Ennek egyik oka az unalmas design: ha a valaki váltásra szánja el magát, és valamilyen más okostelefon platformról migrál Androidra, minden bizonnyal szeretné ha minden reggel eszébe jutna, hogy milyen jól döntött, amikor az ébresztőt kinyomja a telefonon.

Másrészt hiába a 2.1-es Android, Magyarországon nagyon sok előnyét képtelenek leszünk kihasználni. Nem működik továbbra sem a Google Maps turn-by-turn navigációja, az angol nyelvű szövegfelolvasással és hangfelismeréssel a gyakorlatban szinte semmire nem megyünk, ráadásul a telefont hivatalosan nem is forgalmazzák Magyarországon jelenleg, így a szervizháttér is kérdéses.

A legnagyobb probléma mégis az, hogy Magyarországon az egyébként több tízezer programot kínáló Android Marketből még mindig csak az ingyenes alkalmazásokat tudjuk elérni, így hiába kelti az Android kiforrott operációs rendszer benyomását, hiányoznak a professzionális, jó minőségű programok, játékok, ami miatt élvezet lenne használni hosszú távon is a telefont.

180 ezer forint helyett 600 dollár eBay-en

Ez utóbbi persze nem fog megoldódni önmagától, de ha valakinek még nem ég annyira a tenyere, akkor inkább várja meg a HTC modelljeit. A Desire például hardvergombokkal, a Sense felülettel és itthon is elérhető támogatással nyújt majd többet mint a Nexus One. 180 ezer forintot semmiképp nem érdemes adni ezért a mobilért, ha valaki mégis mindenképp be akarja szerezni, akkor inkább érdemes az amerikai vagy brit barátokat ráküldeni az 530 dolláros ajánlatra, vagy eBay-ről beszerezni. Az aukciós szájton már 600 dollár körül hozzá lehet jutni egy Nexus One-hoz.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.