Minden internetező kereséseit naplózza a Google

A Google Web History mostanáig \"opt-in\" rendszerben működött, azaz minden felhasználó, aki szeretett volna gyönyörködni a keresési statisztikáiban, az bekapcsolhatta, de alapesetben nem tárolódtak az adatok. A jövőben viszont a böngészőben cookie-k segítségével még azoknak a keresési kifejezései is 180 napig megmaradnak a Google szerverein, akik nincsenek is bejelentkezve Google-fiókjukba.

Majd ő eldönti, hogy mi a jó

A felhasználó szempontjából ez nem feltétlen rossz, hiszen ennek segítségével még relevánsabb találatokat kap majd a kereséseire. Ha informatikai témában valaki például rendszeresen a HWSW-s cikkeket preferálja, akkor egy idő után a Google automatikusan feljebb sorolja ezeket a linkeket, s kiszórja azokat, melyek nem voltak hasznosak. Ez eddig is működött, de csak azoknál, akik használták a Web History-t.

A probléma nem is a hozzáadott előnnyel van, hanem az adatvédelmi szempontból aggályos eljárással. Mivel a felhasználóknak mostantól a kikapcsolást kell kérni (opt-out), a gyakorlatban a többség nem is fog tudni arról, hogy létezik a szolgáltatás és a Google egy újabb módszerrel gyűjt adatokat róla. Néhány hétnyi, vagy hónapnyi keresgélés után, a bekapcsolt Web History még a tapasztaltabb internetezők számára is ijesztő lehet.

Érdekes visszanézni, hogy ki mire keresett hajnal háromkor, hogy melyik napszakban a legaktívabb, hétvégén milyen térképeket böngész, vagy milyen blogokra kattint legszívesebben, milyen képeket keresett és milyen híreket olvasott el. A trendeket éves, havi, heti lebontásban képes megjeleníteni a Google, mégpedig úgy, hogy a legnépszerűbb találatokat, oldalakat minden felbontásban listázza, de közben az összes aktivitás másodpercre pontosan van rögzítve. A felhasználók felé ugyan ez nem látszik, de az Analytics funkcionalitásából kiindulva a szolgáltató szinte biztosan regisztrálja azt is, hogy melyik oldalon ki mennyi időt töltött el a kattintás után, s hol maradt ott és honnan kattintott vissza a keresőbe azonnal. Ezekkel az adatokkal felszerelkezve lehet a legkönnyebben megállapítani egy találat értékét. A rangsorolás eredménye pedig már a felhasználó számára is elérhető.

A Google azt mondja, hogy csupán a találati listát szeretné pontosabbá tenni, de a privát szféra védelmezői hangosan sikítanak, hogy itt valami gonoszság történik. Abból a szempontból igazuk van, hogy a Google jóváhagyás nélküli gyűjti az adatokat, s annak ellenére, hogy körülbelül 3-4 kattintással örökre kikapcsolható a funkció, a szolgáltató nem tesz meg szinte semmit azért, hogy ezt a felhasználókkal is közölje.

A találati oldalon a jobb felső sarokban megjelenik a \"Keresési előzmények\" menüpont, ahol egyrészt a megőrzött adatokból készült statisztikákat lehet megtekinteni, másrészt a \"Szünet\" gomb megnyomásával a jövőbeni gyűjtést lehet megakadályozni, az \"Elemek eltávolítása\" gombbal pedig a már begyűjtött rekordokat lehet törölni.

Nehezebb lesz trükközni

A pontosabb találatokon túl még egy nagy előnye lesz a megoldásnak, mégpedig az, hogy a jövőben a SEO-huszároknak, azaz a saját weboldalaikat a találati oldalra varázsolni akaróknak még nehezebb dolga lesz. Az algoritmus már nem csak a megszokott szempontok szerint rendszerezi majd a találatokat, hanem az adott felhasználó szokásaihoz is igazít majd. Hiába örül a SEO-s, hogy felhúzott egy oldalt az első helyek egyikére, a gyakorlatban lehet, hogy a top 50-ben sem lesz benne.