Szerző: Dojcsák Dániel

2009. november 30. 17:06

Hogy tűnjünk el a Google szeme elől?

A közösségi szolgáltatások terjedésével pedig már nem csak termékekről, szolgáltatásokról, hírekről tudunk aprólékos információkat beszerezni, hanem emberekről is. Néha talán túl jól is működik a kereső, egy aktív online felhasználó pillanatok alatt profilozható akár amatőr módszerekkel is.

Gyakran mondják, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az örökké ott is marad. Ez többnyire igaz is, de mit kell tenni, ha valaki elhomályosítaná a saját magáról kialakult képet a neten? El lehet egyáltalán tüntetni a nyomokat, vagy ha valaki naiv kezdő netező korában hibákat követ el, akkor végig hurcolni fogja a billogokat?

Mindent a gépek irányítanak

A legnagyobb probléma, hogy a milliárdnyi adat feldolgozásába manuálisan beavatkozni senki nem tud. A Google és az egyéb keresők teljesen automatikusan működnek, mindent megtalálnak, amire linkek mutatnak, hiába szeretné valaki, nincs visszavonás gomb. A Google-nél sem lehet reklamálni, a mechanikus apparátusnál süket fülekre talál a sírás - filozofál a Wired magazin egyik szerzője, majd lajstromba veszi, hogy mit tehet a privát szférájának kozmetikázása érdekében az egyszerű felhasználó.

Először is mindenkinek érdemes maga feltárnia, hogy mi lelhető fel róla a weben. Látni kell, hogy egy keresésnél mit talál a következő főnök, kolléga, HR-es, barát/barátnő vagy éppen az ellenségek. A legegyszerűbb kezdet, ha valaki beírja saját nevét a keresőkbe különböző kombinációkban. A gyakori nevek gazdáinak nem kell elrejtőzniük, de nem is illeti meg őket a hírnév akkor sem, ha valamit büszkén mutogatnának. A teljes név mellett nem árt minden tesztet végigfuttatni az ismert becenevekre is. A kereséskor érdemes a teljes nevet idézőjelek közé zárni, illetve a találati listát szűkíteni a saját ország domainjeire. Az első 2-3 oldal átböngészése nagyjából rálátást enged arra, hogy mennyire szippantott be minket a web.

A tematikus oldalak a legveszélyesebbek

Ezután jöhetnek a tematikus szájtok keresői. Mióta a fotómegosztó szájtokon lehetőség van névcímkék felhelyezésére, azóta veszélyes üzem lehet egy haver, egy barát is, aki feltöltötte a legutóbbi őrült bulizás képeit. A Flickr, Picasa, iWiW, Facebook, Twitter, TwitPic, Last.fm ellenőrzése így szinte kötelező, de a LinkedIn-en és egyéb oldalakon is érdemes végigszaladni. A kellemetlenségek elkerülése végett érdemes letiltani, hogy mások bejelölhessenek minket egy fotón, ahol ez lehetséges, ez egyszerűen megtehető a Facebook és az iWiW beállítasai között is. Ugyanitt érdemes megnézni a többi lehetőséget is és például Facebook-on kihasználni a finomhangolás előnyeit.

Szintén a Google segíthet a kisebb tematikus közösségi hálók publikus adatainak feltérképezésében, rendezvényeken való részvétel, valamilyen csoportban való aktivitás, fura hobbik és pikáns érdeklődési körök lepleződhetnek le így. Az ilyen szájtokról viszont könnyebb eltávolítani magunkat, hiszen itt van esély a manuális beavatkozásra. A legtöbb esetben egy e-mail elegendőnek bizonyul az üzemeltető vagy a feltöltő felé és máris ködbe vesznek a nem kívánt részletek.

A kitörölt oldalak is láthatóak

Sajnos a Google túl okos, ezért jó ideig még a weboldalak tárolt változatain a szöveges és a képi információk is túlélnek. Ez a funkció egyébként könnyen lebuktatja a tartalmakat utólag manipulálókat, ezért érdemes a takarítást a kritikus időszak előtti utolsó pillanatokra hagyni.

Ha valaki saját domaint és/vagy weboldalt üzemeltet, de alkalomadtán egy szűk körnek szeretne csak publikálni, akkor mindenképp érdemes a Google számára tilos jelzést jelentő robots.txt fájlt elhelyezni a webszerveren, így biztos, hogy a keresőkbe nem kerül be semmi oda nem illő. Nem biztos, hogy szerencsés, ha egy bármilyen kifejezésre a mi privát fotónkat dobja ki a képkereső. A robots.txt egy egyszerű szövegfájl legyen, melybe a következő szöveget kell begépelni: "User-agent: * Disallow: /". A fájlt a webszájt legfelső könyvtárába másolva a keresőrobotok mindegyike elkerüli majd az egész domaint.

Az ember ha fiatal és bohó, akkor hajlamos olyan dolgokat mondani nyilvános fórumokban, amire később nem lenne büszke. Éppen ezért érdemes minden fórum, chat és egyéb közösségi hely regisztrációs adatait megőrizni, a hozzá tartozó e-mail címeket megtartani, s ha a szükség úgy hozza, akkor könnyedén lehet törölni a nemkívánatos hozzászólásokat. Ennek elmulasztása kellemetlen órákat jelenthet a felhasználónak. Akiben sosem szűnni akaró lázadó lakozik, kényszeres trollság bújik meg benne, az gyártson inkább ál-identitásokat és véletlenül se a saját nevével vagy sokat használt becenevével élje ki agresszív vágyait.  A magyar Inda-pass rendszerben erre például nagyon egyszerű módszer létezik. Egy regisztráció alá több nicknév is párosítható, s ezek nem árulkodnak egymásról. A komment megírásakor egy kattintással lehet váltani az alteregóra, így az elvetemültebbek akár saját magukkal is vitatkozhatnak.

A legjobb ha fel sem töltöd

Vannak azonban olyan esetek, amikor nincs mit tenni, az információ beleég a rendszerbe, s az ember bárhogy szeretné, nem lehet eltávolítani a keresőoldal első helyéről egy nem kedvelt hivatkozást. Erre nincs jó megoldás, maximum a megelőzés. Az internet nagyon sok embernek még ma is újdonság, de aki picit is tudatosabb, az már nem követ el egyszerű hibákat. Legyen szó házi pornó videóról vagy egy melankolikus hangulatban megírt versről, minden esetben el kell dönteni, hogy tudjuk-e vállalni a világon bárki előtt. Ha pedig nem, akkor nem kell feltölteni a netre, még zárt rendszerekbe sem. Sőt, aki biztos akar lenni benne, hogy semmi kompromittáló nem kerül fel róla a webre, az jobb ha el sem követ ciki dolgokat.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról