Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Leállította a szuperszámítógépes Cellek fejlesztéseit az IBM

Bizó Dániel, 2009. november 24. 15:37
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Nem fejleszt ki több Cell chipet HPC-felhasználásra az IBM, közölte a német heise online-nal a cég szuperszámítógépes tevékenységéért felelős alelnöke. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg jövőre ígért következő generációs architektúrát törölte. A vállalat ugyanakkor tovább dolgozik a Sonyval egy másik Cell generáción.

hirdetés

Nincs több HPC Cell

David Turek a múlt héten megrendezett szuperszámítógépes konferencián, az SC09-en közölte a német lappal, hogy nem jelenik meg az egyszerűen csak következő generációs Cellként ismert új chip. A döntés némileg váratlan, ugyanis az elmúlt időszakban növekedett a platform támogatottsága, az IBM mellett egyre több alternatív hardverszállító is bekapcsolódott a chipekre alapuló megoldások kidolgozásába. Az IBM tavaly még világszerte megállapodásokat kötött egyetemekkel többek közt a Cellek hosszútávú továbbfejlesztésével kapcsolatban, így a munkába bekapcsolódott a Budapesti Műszaki Főiskola is.

A jövőre várt új Cellt már az IBM 45 nanométeres SOI-eljárására tervezték a mérnökök, és a fejlesztések legalább 2007 óta zajlottak, amit akkor maga Pete Hofstee, az első Cell vezető tervezője is megerősített a HWSW-nek. A cél egy kifejezetten szuperszámítógépes architektúra megalkotása volt. Turek szerint azonban a Cell architektúrája nem veszik teljesen kárba, és egyes részeit a cég újra felhasználja majd jövőbeni HPC-chipek tervezésekor, ami valószínűleg a BlueGene PowerPC családban bukkan majd fel. - hogy ez mit jelent, nem tudni. Mindenesetre az IBM Turek nyilatkozatának hatására hivatalosan közölte, hogy továbbra is gyárt és fejleszt Cellt a Sony számára, amivel gyakorlatilag hivatalosan elismerte, hogy Cell-derivatíva lesz a PlayStation következő generációjában is (köszönjük az észrevételt P1ella nevű kommentelőnknek).

Tekintve, hogy a fejlesztőcsapatnak az első Cell befejezését követően elegendő idő állt rendelkezésre, és többé nem a PlayStation 3 gazdaságossági és műszaki adottságaihoz kellett igazítani a paramétereket, ezért egy sokkal agresszívebb felépítés mellett döntöttek.

Az új chip 45 nanométeres csíkszélességen kettő PowerPC magot és összesen 32 darab vektoros egységet integráltak volna, amivel 1 teraflops nyers számítási csúcsteljesítményt célzott meg kétszeres pontosságú, 64 bites számítások esetén. Ez azt sejteti, hogy a vektoros egységeket, vagyis SPE-ket (Synergestic Processing Element) duplázott erőforrásokkal látták el az elődhöz képest, ugyanis csak az SPE-k megnégyszerezése 0,5 teraflopsra lenne csak elég - a 3,2 gigahertzes órajel megduplázása valószínűtlen.

Publikus magyarázattal a lépésre Turek nem szolgált, ugyanakkor a weben már hetek óta keringő spekulációk alapján valószínűleg a bizonytalanság vagy a döntés szele már korábban megszellőztette, hogy az IBM-nek egyszerűen nem éri meg évi több tízmillió dollárt ölnie egy olyan termékcsaládba, melynek nincs látható megtérülése. Úgy tűnik, előnyei ellenére a Cell rétegtermék maradt, bár pontos számokkal senki nem szolgál penetrációjával kapcsolatban. A döntés kétségtelenül leginkább azokat érinti kellemetlenül, akik jelentős időt és pénzt öltek abba, hogy kódjukat portolják és optimalizálják a Cellre, és számoltak a jövőbeni, sokkal erősebb Cell megjelenésével.

A Cell bár kimagasló teljesítménysűrűséget és energiahatékonyságot kínál, korlátozott hozzáférhetősége és hibrid architekturális felépítéséből fakadóan viszonylag nehéz programozhatósága gátolhatta meg leginkább abban, hogy tömegtermékké váljon a HPC-vevők körében. A Top500 szuperszámítógépes listán a kezdeti áttörést követően nem nőtt a Cellek jelenléte.

Ígéretes volt

Cell Broadband Engine

A Sonyval és a Toshibával együttműködésben kifejlesztett Cell Broadband Engine architektúrában egy általános célú PowerPC mag vezérli a valós munkát végző SPE vektoregységeket, melyeket nagy sávszélességű belső körbusz köt össze.
A vektorprocesszorok önálló közvetlen memóriakéréseket (bevásárlólistákat) állítanak össze a számítások végzésével egyidőben, ami más architektúráknál korábban nem látott memóriaszintű párhuzamosságot, és ezen keresztül teljesítmény jelent. A heterogén, fejlett statikus ütemezést és vektorizációt igénylő felépítése miatt azonban drasztikusan megváltozott a programozási modell is, amivel a kritikák középpontjába került.
A 2001-ben elkezdődött munkában végül összesen 400 ember vett részt, a koncepciótól a szilíciumig pedig 4 év telt el, a költségvetés pedig 400 millió dollárra tehető.

Pedig a Cell kurrens iterációja, a PowerXCell 8i (65 nanométer, 64 bites számításokra optimalizált 8 aktív SPE) az alapja napjaink leginkább energiahatékony szuperszámítógépeinek, egészen pontosan a Green500 Top 10-ből az első hat helyet foglalják el ezek a rendszerek. A nagyméretű HPC-rendszereknél az energiaköltségek a rendszer teljes élettartama alatt hatalmassá duzzadhatnak, nem beszélve az esetleges adatközpont-beruházási igényekről, melyeket a betáplálással és hűtéssel szemben támasztanak.

A kvantumfizikai számításokhoz speciálisan egy német tudományos klaszter számára épített három IBM szuperszámítógép wattonként 723 megaflopsot ad le, amivel toronymagasan veri a mezőnyt, de saját testvéreit is - a kommersz IBM BladeCenter QS22 blade gépeket alkalmazó fürtök "mindössze" 444-458 megaflops/wattot érnek el. A leghatékonyabb x86-os rendszer Opteronra épül, wattonként 341 megaflopsot produkál, míg a legjobb Nehalem 299-et. Azonos tejlesítményhez a Cell ráadásul kevesebb csomópontot igényelt, vagyis jóval kevesebb hellyel és olcsóbb hálózattal is beéri.

A foglalatonként nagyjából 100 DP GFlops kapacitást kínáló PowerXCell 8i ráadásul skálázhatóságát is bebizonyította, a világ jelenleg második legnagyobb szuperszámítógépes klaszterében több mint 12 ezer ilyen chip dolgozik, hogy a rendszer mátrixműveleti csúcsteljesítménye meghaladhassa az 1 petaflopsot. A Roadrunner néven ismert installáció történelmet írt, beüzemelésekor az első szuperszámítógép volt, mely hivatalosan is áttörte az 1 petaflopsos lélektani határt. A Cell igazi erőssége nem is a hagyományos szuperszámítógépes aréna, hanem sokszor az alacsonyabb, 32 bites pontossággal is megelégedő valósidejű vagy gyors elemzést igénylő adatfeldolgozások, áramlástani szimulációk, vizualizációs feladatok, grafikai manipulációk.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!