Bírósági döntés nélkül senki nem tiltható le a hálóról
Tegnap minden vitás kérdést tisztázott a Minszterek Tanácsa és az Európai Parlament a Bizottság által 2007-ben javaslatként benyújtott átfogó Európai Távközlési Reformtervezettel kapcsolatban. A végső szavazás, majd a törvény életbe lépése után bővülnek a fogyasztói jogok, élénkülhet a verseny, és egységesebbé válik az európai hatóságok fellépése.
Az Európai Unió versenyképességének érdekében létrehozott, átdolgozott telekommunikációs szabályozásról először májusban szavazott az Európai Parlament, ám hiába bólintott rá a képviselők nagy többsége a tervezetre, az átfogó, több területet is lefedő reformjavaslat végül egy utolsó előtti pillanatban benyújtott módosító indítvány miatt első olvasatban elbukott.
Az internethozzáférés korlátozásának módjáról szóló indítványról tegnap késő éjszakába nyúló tárgyaláson állapodott meg végül a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament képviselőiből álló Egyeztető Bizottság, ezzel lényegében szabad az út az újabb szavazás előtt, ezúttal azonban vélhetően már a teljes törvényhozási procedúrán átmegy majd a javaslatcsomag, mely a politikai döntéshozók reményei szerint jövő év elején emelkedhet törvényi erőre.
Nincs tiltás bírói döntés nélkül
A vitatott pont kapcsán született megállapodás szerint a törvény életbe lépése után előzetes meghallgatás és bírói döntés nélkül senkinek nem lehet elvenni a jogát az internethasználattól abban az esetben, ha felmerült a gyanú, hogy illegális tevékenységre (jogdíjas tartalmak letöltése, gyermekpornográfiát ábrázoló tartalmak feltöltése stb.) használja az elérést. A tervezet újfent világosság teszi, hogy az internethez való hozzáférés minden európai polgár alapvető jogainak része, illetve azt, hogy a világhálóra is vonatkozik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény.
A telekommunikációs reform egyszersmind nyitottabb és semlegesebben működő internetet vetít elő az Európai Unió tagországain belül. Ez elsősorban a különböző adatcsomagok megkülönböztetésének szabályozására vonatkozik majd azzal, hogy a nemzeti hatóságok kezébe adja a lehetőséget, hogy a szolgáltatók által biztosított távközlési hálózat bizonyos paramétereinek (ilyen például a letöltési és feltöltési sebesség) minimálisan elvárható minőségi mutatóit előírják. Ezzel együtt a fogyasztóknak a szerződés aláírása előtt tájékoztatást kell adni arra vonatkozóan, hogy a telekommunikációs hálózat milyen célra használható és mire nem.
Erősítik a fogyasztói jogokat
Az átdolgozott telekommunikációs szabályozási keret ezzel együtt sokkal átláthatóbb és nyíltabb tájékoztatást ír elő, valamint igyekszik könnyebbé tenni a fogyasztók számára a szolgáltatóváltást. A keret új szabályozásokat léptetne életbe a hűségszerződések kapcsán is, így a szolgáltatókat a szerződéskötés előtt köteleznék a megfelelő tájékoztatásra, és nem lesz lehetőség 24 hónapot meghaladó időtartamra szóló hűségnyilatkozat megkötésére. Egyszerűbb lesz a telefonszámok hordozása is szolgáltatóváltás esetén: a jogszabály hatályba lépése után a hordozási folyamatnak egy munkanapon belül le kell majd zajlania.
Szintén a távközlési csomag része az uniós távközlési szuperhatóság helyett létrejövő Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC) létrehozó és annak működését szabályozó rendelet. A BEREC jelenleg elképzelt szerepe szerint leginkább egy tanácsadó testülethez hasonlítana, mely véleményt nyilváníthatna és ajánlásokat fogalmazhatna meg minden, a helyi távközlési piacok szabályozását előirányzó kérdésben, valamint jelentést készíthet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.
Az Egyeztető Bizottság által elfogadott kompromisszumos javaslatról hat héten belül szavaz az Európai Parlament, majd ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja a döntést, a törvényt az Európai Unió hivatalos lapjában is közzéteszik, azaz ettől az időponttól - ez várhatóan 2010 eleje, hacsak nem bukik el újabb módosító indítványon a csomag - léphet hatályba a rendelet. Ezt követően 2010 tavaszán létrejöhet a BEREC, 2011 tavaszára pedig az Európai Unió összes tagországának jogrendjébe át kell ültetni a szabályozást.