Szerző: Bizó Dániel

2009. szeptember 28. 18:01

Piacon az első PRAM chip

Megkezdte az újszerű PRAM memória gyártását a Samsung, vagyis a technológia a dél-koreai óriásnál elérte a kereskedelmi érettség fázisát, és sokat vár tőle.

A Samsung három évvel ezelőtt készült el a PRAM, vagyis a phase-change memory prototípusával. A phase-change az állapotváltozásra utal, arra, hogy íráskor megváltozik a hordozóanyag kristályszerkezete, ami befolyásolja annak elektronikus vezetési tulajdonságait. Ezt a változást időben és térben rendkívül koncentráltan fellépő hő okozza, amely akár néhány nanoszekundum alatt is végbemehet. A magas elektronikai ellenállású állapot jelentheti az 1-est, az alacsony pedig a 0-t, ez persze felcserélhető.

A fejlesztő vállalatok különféle hordozóanyagokkal kísérleteznek, hiszen minél kevesebb  energiával és minél gyorsabban véghezvihető ez az anyagbeli állapotváltozás, annál alacsonyabb fogyasztású és gyorsabb memóriachipeket kapunk. Ha jelenség arra a fizikai jellemzőre épül, az anyagok másmilyen kristályszerkezetbe rendeződnek, ha az olvadás pont feletti vagy alatti állapotból hűlnek ki - értelemszerűen nem felejtő memóriatípusról van szó. A PRAM-mal kapcsolatos technológiával kapcsolatban már negyven éve folynak a kutatások.

A PRAM-ra jelenleg a tranzisztorok egyre nehezebbé váló miniatürizációjára történő alternatívaként tekintenek rá a memóriatechnológiák területén, vagyis sikere nagyban függ attól is, hogy vállalatok mennyire eredményesen oldják meg a NOR, NAND flash és DRAM chipek cellák méreteinek zsugorítását. A jelek szerint a következő 4-5 év során lényegében mindez garantált, így a PRAM az ipari megfigyelők véleménye szerint legkorábban ezidőtájt számíthat szélesebb népszerűségre attól függően, hogyan értékelik az egyes technológiák kilátásait a gyártók. A Samsung szerint a PRAM a legjobb skálázhatóságot ígéri a jelenlegi kutatás alatt lévő technológiák közül.

Az egységes tároló-memória

A PRAM-ra korábban sokan Szent Grálként tekintettek, mivel egyesíti a flash és a DRAM jellemzőit, vagyis egy olyan nem felejtő memória, melyet random is el lehet érni, méghozzá nagy sebességgel. Mindez azt jelenti, hogy megalkotható egy olyan architektúra, ahol a háttértár és operatív memória szerepét egyetlen chip tölti be. Mindez azt is jelenti, hogy nem lenne többé szükség a háttértár és memória közti műveletekre és a két tár megkülönböztetésére, a szoftverek \"helyben\" futnának a háttértárról, ahogyan az adatok beolvasása és a rajtuk végzett bitmanipulációkat is fogadni tudná a tároló.A PRAM ráadásul ellenáll a háttérsugárzásnak, sokkal alacsonyabb bithiba rátát ígér, és praktikusan végtelenszer írható.

\"\"

A PC-k vagy szerverek terén mindez továbbra is utópia, a mobiltelefonok terén azonban talán már nincs is olyan messze. A Samsung által termelt PRAM chip 60 nanométeres csíkszélességű félvezetőeljárás segítségével készül, és 512 megabites, vagyis 64 megabájtos. A vállalat a chipet a beágyazott NOR-DRAM helyettesítőjének szánja, mivel képességei révén ez a leginkább testhez álló feladat számára. A chip 10 gyorsabban törli az adatokat, és hétszer gyorsabban írja újra, mint a NOR, közölte a cég, miközben jóval kevesebbet fogyaszt a DRAM-nál. A Samsung szerint egy mobiltelefon üzemideje akár ötödével is megnyújtható az egységes PRAM alkalmazásával, mely egységes memóriarendszert tesz lehetővé - a szoftvert nem kell a folyamatosan fogyasztó DRAM-ba tölteni a futáshoz.

Az Intel és az STMicroelectronics vegyesvállalata, a Numonyx év végére 1 gigabites chipet kíván előállítani 45 nanométeres technológiával. Az Intel állítása szerint a PRAM-hoz szükséges gyártástechnológia kiegészíti a jelenlegi félvezető eljárásokat, így a korábbi berendezések és tapasztalatok nagy része újrafelhasználható marad, ezért is az érdeklődés az ipar részéről. A fejlesztésektől a technológia propagálói azt remélik, hogy később a NAND flash helyettesítőjévé is válhat bizonyos területeken, vagyis a mobiltelefonok egyetlen memóriachippel oldanák meg a szoftverek és adatok tárolását, valamint az egész rendszer futtatását.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról