Internetadót vezetne be Nagy-Britannia

100 megabites országos hálózat

Az Egyesült Királyság politikusai is felismerték, hogy kritikus fontosságú egy teljes országot lefedő szélessávú hálózat létrehozása. Ez azonban erősen forrásigényes vállalkozás, s még az erős gazdasággal rendelkező Nagy-Britannia költségvetésében is komoly tényező. A nagyobb települések esetében nem okozna komolyabb problémát, de a közel negyedmillió négyzetkilométeres területű ország vidéki településszerkezete miatt a megcélzott 90 százalékos lakossági lefedettség megsokszorozza a költségeket.

Emiatt születhetett meg az \"internetadó\" javaslat, ami a nevével ellentétben nem az internetkapcsolatokat adóztatná meg, hanem a vezetékes telefonvonalakat. Az új adónem neve valójában az adóból befolyt pénz felhasználási céljaira utal, ugyanis a brit kormány többek közt ebből a pénzből építené ki a szélessávú optikai hálózatot országszerte. Az adót minden aktív vezetékes telefonelőfizetés után meg kellene fizetni, ami éves szinten 6 angol fontos kiadást jelentene a briteknek.

A közel 30 millió vezetékes telefonelőfizetés után évente 175 millió font bevétele lenne az államnak, amit teljes egészében hálózatfejlesztésre fordítana. A tervek szerint 2012-ig a lakosság 90 százalékát fednék le szélessávval, azonban ekkorra ez még csak 2 Mbps sávszélességet jelentene garantáltan. A program végső célja a 100 Mbps-nél gyorsabb hálózat kiépítése szintén 90 százalékos lefedettséggel, aminek a céldátuma 2017.

Konzervatív kritika

A tervezett internetadó része lenne az új pénzügyi törvénynek, ezért amennyiben sikerül még a választások előtt elfogadtatni, akkor a következő ciklusban is viszonylagos védettséget élvezne a program, hiszen az eltörléséhez vagy megváltoztatásához törvényt kell módosítani, ami a két házas brit parlament esetén nem egyszerű. Nem véletlen, hogy a konzervatív ellenzék erősen kritizálja a kezdeményezést. John Whittingdale konzervatív párti képviselő szerint az évi 175 millió fontos bevétellel kecsegtető kezdeményezés csupán egy újabb adó a sorban az állam bevételeinek növelésére, ráadásul azokat büntetné, akik a régebbi, meglévő technológiát használják, s nem azokat, akik valójában célcsoportjai a célba vett új szélessávú infrastruktúrának.

A brit kormány eltökélt azzal kapcsolatban, hogy véghez vigye a tervet, annak ellenére, hogy az ország földrajzi kiterjedtsége miatt ez rendkívül sokba kerül. A kormánypárti Stephen Timms viszont biztosan állítja, hogy a kezdeményezés még a választások előtt révbe ér. A még júniusban nyilvánosságra hozott Digital Britain jelentés tartalma már korábban is keltett némi nyugtalanságot a politikai színtéren, de úgy tűnik Timms nem osztja a véleményt, miszerint a projekt és annak célkitűzései, megállapításai megbuktak volna.

Az egyik legnagyobb kritika, hogy miközben más fejlett országok a 100 Mbps sebességű vagy annál gyorsabb hálózatok gyors kiépítésén fáradoznak, az Egyesült Királyság célkitűzése 2012-ig mindössze a 2 Mbps sávszélesség, ami már most bőven alulmúlja a közösségi médiával és multimédiás tartalmakkal teletűzdelt online világ igényeit. A következő generációs, 100 Mbps feletti sebességet csak 2017-re ígérik, amikor már a mobilhálózatok is képesek lesznek a mainál jelentősebb adatátviteli sebesség elérésére, s a drága vidéki optikai hálózat okafogyottá válhat. Az évente 1800 forintos internetadót ráadásul azok is fizetik, akik az internet előnyeit egyáltalán nem akarják/tudják kiaknázni, s a nagy sebességű hálózat sem érdekelné őket. Ilyenek az idősek vagy a vidéken élők, akik szinte kivétel nélkül rendelkeznek is vezetékes telefonnal, de internetezésre nem, vagy alig használják.

Eközben a briteknél a nagy sebességű hálózatokra nagyon is támaszkodó fájlcsere össztűz alatt van, s valószínűsíthetően a francia példát követve a szigetországban is korlátozható lesz majd azoknak az internetelérése, akiket többször is rajtakapnak a jogvédett tartalmak illegális letöltésén.