Az IT-politikusok tudják a dolgukat, de nem teszik

\"Nem pártbeszédre, hanem párbeszédre van szükség\" - kezdte Pettkó András az Informatikai Vállalkozások Szövetségének konferenciáján a politikus kerekasztal beszélgetést. A választások előtt fél évvel informatikai körökben is sok a találgatás arról, hogy mit hozhat a következő négy év. A kérdésekre Baja Ferenc (MSZP), Nyitrai Zsolt (Fidesz) és Pettkó András (MDF) válaszolt.

Ki tud nagyobbat mondani?

Pettkó András évek óta a magyar netpolgárok védőszentje, temérdek felszólalása közül sokat szentelt a hazai közigazgatás informatizálásának, de szót emelt az \"Artisjus-matricás\" CD-jogdíjfizetés ellen is, nem beszélve arról, hogy sztár lett a YouTube-on. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként sokat próbált tenni az elektronikus közigazgatásért, a kormányzat informatikai fejlesztéseiért. Erőfeszítéseinek eredménye, a 2005-ös \"E-kormányzat Stratégia és Programterv\", illetve a 2008-as informatikáért felelős államtitkári kinevezés. Nyitrai Zsolt szintén számos elképzeléssel rendelkezik, hogyan lehetne modernebb Magyarországot építeni, de egyelőre jelentősebb eredményeket nem jegyez a területen, leszámítva azt, hogy az Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport vezetőjévé választották 2006-ban.

Az fő kérdéskör, amiről a három szakértőt kérdezték, az volt, hogyan lehet a demokráciát informatikai eszközökkel fejleszteni. Pettkó hitvallása szerint egy olcsóbb, hatékonyabb államra van szükség, ami kizárólag informatikai megoldások segítségével kivitelezhető. Problémásnak látja, hogy a közhivatalok nem reagálnak az igényekre, lehetőségekre, ha például kijön egy új adótörvény, akkor az APEH miért nem publikál azonnal egy online kalkulátort, miért kell magáncégek, médiumok megoldásaira hagyatkozni.

Van honnan tanulni

Pettkó szerint érdemes az e-demokrácia témában nemzetközi kitekintést is végezni. Észtországban és Litvániában például van egy online felület, ahol bármelyik állampolgár kezdeményezhet törvénymódosítást, amiről 30 nap elteltével az emberek online szavaznak, s a legnagyobb érdeklődést vonzóak a törvényhozás elé kerülnek. Az elektronikus szavazásra is figyelmet kell fordítani, mert az Y-generációt nem lehet rábírni, hogy vasárnap délután szavazni menjen a bejelentett lakcíme környékén - vélekedett az MDF-es politikus.

Nyitrai Zsolt is csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az e-önkormányzatot erősíteni kell, s a mindenkori kormánynak ebben kulcsszerepe van. A fideszes politikus nem vitatja az eddigi lépések hasznosságát, viszont véleménye szerint az elmúlt időszakban sok olyan eset történt, ami megrengette a bizalmat ezekben a rendszerekben. Elég az adózási rendszer összeomlására, vagy az Ügyfélkapu körüli problémákra gondolni.

Mire jó 800 ezer Ügyfélkapu-regisztráció?

Ha konkrét ötletet kérnek az informatikai munkacsoportot vezető politikustól, akkor azt mondja, ki kellene használni a már meglévő 800 ezer Ügyfélkapu-regisztrációt, s az igények és vélemények rögzítésére kérdőíves formában megkérdezni az állampolgárokat. Nyitrai az elektronikus szavazás elvét is támogatja, de itt is hangsúlyozza, hogy a megbízhatóság kulcskérdés. \"Nem ördögtől való, de vigyázni kell vele, mert a működőképességet nem kérdőjelezheti meg senki. Alaposnak és biztosnak kell lennie.\" Az Egyesült Államokban is okozott problémákat a rendszer éles használata. Igaz, mindenki tudja, hogy nincsenek 100 százalékos megoldások, de a politikus szerint az ne fordulhasson elő, hogy előre jól kalkulálható idősávokban, eseményekkor omoljon össze egy szolgáltatás.

Nálunk még az útlevéligényléseknél is van a határnapokból probléma, az adóbevallás pedig biztos káosz. Ez nem feltétlenül technológiai, hanem inkább logikai feladvány, az USA-ban például az adóbevallás leadásának határideje nem egy fix dátum, hanem mindenkinek a saját születésnapja alapján állapítják meg a, így nem alakulnak ki nagyobb dömpingek.

Baja Ferenc érti a kritikát, s azzal védekezik, hogy nem volt olyan mennyiségű forrás az informatikai fejlesztésekre a kormányzatban, hogy a szakemberek megfelelő alapossággal alakítsák ki a működő rendszereket. Ráadásul a társadalom informatizáltsága nem éri el még most sem azt a szintet, hogy komoly online eszközökre lehessen támaszkodni, az elavult megoldások helyett. Így az államtitkár szerint sem technológiai gond okozza a lemaradást, szerinte ez a szociológiai háttérből fakad.

Működik, csak nem olyan jól

Kisebb-nagyobb hibákkal ugyan, de a demokratikus intézmények régóta működnek Magyarországon, miközben a gazdaság komoly átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltáskor 90 százalék volt az állami tulajdon hányada, most viszont alig néhány százalék. Az alacsony tulajdon viszont alacsony beavatkozási szintet tesz lehetővé, így a technológiai forradalom hiába zajlott le, a társadalmi még várat magára. A családok átörökítették az újabb generációkra a régi mentalitást, s a demokrácia új, modern formái nem alakultak ki. Ez természetesen a kormányzat felelőssége, hogy változzon.

A jelenlegi 50 százalék körüli internetpenetráció viszont hiába tűnik jónak, ahhoz kevést, hogy az IKT-eszközökkel támogatott közigazgatás megvalósuljon, ahhoz legalább 80 százalék felé kellene elérni - mondja Baja. A parlament ezt a folyamatot úgy tudja segíteni, ha olyan törvényeket szavaz meg, ami kötelezi minden területen az új technológiák integrálását. Az ellenzék viszont rosszallását fejezi ki Baja túlzott optimizmusával kapcsolatban. Nyitrai elhiszi, hogy Baja sokat tett az IKT felvirágoztatásáért, csak szerinte rossz módszereket választott. Szerinte amennyiben a kormány komolyan gondolná az innovációt, akkor például egy speciálisan ilyen célra létrehozott alapot nem csökkentené 25 milliárd forintról nullára.

A jó példák az utcán hevernek

Pettkó is aggódik a jövő miatt. Szerinte számos nagyon jó kezdeményezés jött létre, de ha a kormány nem áll oda melléjük vagy éppen kihátrál, akkor az eredmények el fognak maradni. A politikus említi a cudar időket élő TITAN-programot, az Inforum kezdeményezéseit vagy éppen a Nyírő András-féle Wi-Fi Falu projektet. A gyorsan rügyező kezdeményezések mindegyike elhalhat megfelelő politikai támogatás nélkül.

Egy egyszerű példa az online adóbevallás: legutóbb 1 millió ember volt, aki számítógépen töltötte ki az adóbevallását, majd kinyomtatta és elment vele a postára. Hogy nem merte online küldeni (nincs kézzelfogható papír a feladás tényéről, csak egy fájl), vagy nem értette hogy kell, esetleg nem tudott a lehetőségről, az mindegy. A modernizálás folyamata kudarcot vallott, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Pettkó szerint erőszakosabban kellene tolni az Ügyfélkaput, s növelni a felhasználók és felhasználási lehetőségek számát. Egy általa benyújtott törvényjavaslat szerint aki bármilyen ügyet intéz az okmányirodában, automatikusan kapna regisztrációt az Ügyfélkapun, de a parlament ezt elvetette, s jelenleg csak fel kell ajánlani a regisztráció lehetőségét, de a legtöbb helyen ezt is elmulasztják. Így a legtöbb ember nem is tud az Ügyfélkapu létezéséről.

Jön az Ügyfélkapu 2.0

A jelenlegi kormányzat képviseletében beszélő Baja Ferenc viszont nem ennyire elkeseredett. Már dolgoznak az Ügyfélkapu 2.0-án, s az eddigi eredmények már sikernek nevezhetőek. Siker az is, hogy belement mindenki, hogy egy közös beléptetőrendszer legyen és ne minden intézménynek sajátja, ami egyszerűbb is és olcsóbb is. Sőt, a második generációban már a közszolgáltatásokat, közműszolgáltatásokat is be lehet ide emelni, ezzel a plusz funkció mellett nagyobb figyelmet is kaphat a rendszer, több felhasználónak válik érdekévé a regisztráció.

Baja azt viszont nem tartaná szerencsésnek, hogy ha a kormány \"marketingelné\" az Ügyfélkaput: \"az senkinek nem lenne jó.\" Az igazi megoldás, egy valódi márkaépítés az Ügyfélkapu köré, ahová az informatikai cégek is beszállhatnak kommunikálni, de alapvetően egy piaci típusú, de charity-reklámkampány indulna be. Amennyiben pedig a hazai IT-cégeknek fontos a digitális szakadék betömése, akkor szánnak erre pénzt az állam helyett vagy mellett.

Pettkó viszont kiemeli azt is, hogy a digitális írástudatlanság elleni lépéseket meg kell erősíteni az oktatás átalakításával is. Nem csak informatikát, programozást kellene tanítani, hanem informatikai biztonságot, gyakorlati ismereteket, illetve az egyéb tananyagok feldolgozását is erősebben kell számítógépekkel támogatni. Éppen erről szól a Classmate PC projekt, ami minden dimenzióban sikereket ért el a pilot alapján, de ennek ellenére hazánk egy újabb, igaz több gépes kísérletezésbe kezdett, ahelyett, hogy mindenhol bevezette volna.

TITAN-ok harca

A TITAN-program is többször előkerült lett a megszólalásokban, amit a MEFIT Alapítvány vezetője, Drajkó László (Microsoft) sem hagyhatott szó nélkül. Mivel ő is ott ült a teremben, a két hete tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat elismételve azt mondta, hogy \"A cégen (Microsoft) belül azt szokták mondani, hogy a vezető feladata nem az, hogy motiválja a dolgozókat, hanem hogy ne demotiválja őket. A TITAN mögött konszenzus volt, állampolgári kezdeményezés, s az itt jelen lévő politikusok is mind támogatták. Csak az a baj, hogy nem lehet befejezett igeidőben beszélni róla, mert ezt sem lehetett végigcsinálni. Kellene már egy olyan ember a végrehajtási hatalomban, aki tényleg tud végrehajtani. Hosszú ideje nem láthattunk ilyet.\"

A fideszes Nyitrai Zsolt elmondása szerint ő maga, s a pártja csak azért nem akarta anno aláírni a megállapodást, mert féltek, hogy csak a levegőbe fellőtt rakéta lesz, s nem lesz belőle semmi. Eddig úgy tűnik igazuk lesz, de Drajkó László a HWSW-nek a konferencián azt mondta, hogy az elkövetkezendő hetekben már eredményekkel számolnak, s változást várnak. Kürti Sándor, aki moderátori szerepet töltött be a beszélgetésben, viszont azt kifogásolta, hogy miért olyan programokról beszélgetünk, amik tízezreket mozgatnak meg, amikor milliók felzárkóztatására lenne szükség. 2-3 év alatt kellene megtérítenünk az embereket az alkalmazott informatikához. Már elkéstünk.

Elkéstünk

Ezt a politikusok is érzik, s a kormányzásra készülő Fidesz már most egy szakmai közvélemény-kutatásba kezd, melynek eredményeit felhasználnák az IT-programjuk kialakításához. Szükségszerűvé vált újra, hogy egy legalább egy cikluson át tartó, de inkább hosszabb, kiszámítható és időtálló IKT-stratégia szülessen az országban annyi nehezítéssel, hogy alkalmasnak kell arra is lennie, hogy a változásokra azonnal reagáljon, de közben egyértelmű maradjon a vállalkozók számára. Legyenek tiszták a súlypontok, de ne legyen 18 prioritás, ami között elvész a lényeg. S, nem utolsó sorban ezt úgy kellene megalkotni, hogy a szakma véleménye is érződjön benne.

Nagy szavak ezek, s látszik, hogy a szakpolitikusok értik, hogy mire lenne szükség a sikerhez. Pettkó András szerint is az lenne a legfontosabb, ha újra egy kézbe kerülne az egész szektor irányítása, s ne folyjon szét. Most szinte visszasírja mindenki a maga idejében folyamatosan támadott IHM-et. Vannak programok, vannak perspektívák, mindössze a kivitelezés hibádzik.

Baja szerint viszont az innováció, s az ország versenyképessége nem a magyar állam miatt vérzik el, nem ők tudják azt maximalizálni, hanem az állampolgárok egyénenként. Le kell rombolni Baja gondolatai alapján azokat az illúziókat, hogy az állam számára ilyen célok elérhetőek. \"Magyarország nem éri el a multinacionális informatikai cégek ingerküszöbét, főleg földrajzi és nyelvi okokból, nincsenek jelentős ásványi nyersanyagaink, nincs banki hátterünk és nincs a például a svájciak iránt táplált bizalom sem, ráadásul el vagyunk adósodva, nem tudunk pénzügyi szolgáltatásokat sem nyújtani. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor szembesülhetünk azzal is, hogy erős a bürokráciánk is.\"

A YouTube-ot sem a tulajdonosok tették naggyá

A csalódottan beszélő politikus szerint a YouTube-ot sem a tulajdonosai tették naggyá, hanem a felhasználók és a feltöltők. Ugyanígy a digitális Magyarországot is a felhasználók, azaz állampolgárok vihetik előre. Az persze fontos kitétel, hogy a YouTube-ra feltöltők kaptak egy nagyon jó hátteret és rendszert, míg ez a magyar e-állampolgárok számára még nem adatott meg. A világhálót és az informatikát még mindig nem érti az állam.

Globális munkaeszköznek kell tekinteni az internetet, ami lehet akár munkahely, de akár élettér is. Ma viszont Magyarország még mindig ott tart, hogy Nyíregyházáról sem lehet távdolgozni Budapestre, mert sem kínálat, sem tudás, sem kereslet nincs erre. A globalizációtól messze lévő Magyarország következő évei sem lesznek könnyebbek az informatikai fejlődés tekintetében, még akkor sem, ha mindenki tisztán látja, hogy mit kellene csinálni.