Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Ősszel is lesz HWSW free! Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.

Egy uniós vizsgálat szerint itthon tízből tíz webáruház szabálytalan

Koi Tamás, 2009. szeptember 09. 16:39
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Fogyasztóvédelmi szempontból továbbra is rendkívül aggályos az európai webáruházak működése - derül ki az Európai Unió májusban végzett vizsgálatának eredményéből. Itthon az átlagosnál rosszabb a helyzet: Magyarországon a helyi hatóság felmérése szerint tavaly tízből egy webáruház tájékoztatta a jogszabályoknak megfelelően a fogyasztókat.

hirdetés

Az Európai Unió májusban összesen 369 olyan webboltot vizsgált meg, melyek elektronikai termékeket (számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, mobiltelefonokat, stb.) forgalmaznak. A webáruházak közül elsősorban azokra terjedt ki a vizsgálat, melyek kirívóan nagy forgalmat teljesítettek, valamint azokra, melyekkel kapcsolatban a legtöbb fogyasztói panasz érkezett. A vizsgálat eredménye szerint az áruházak több mint fele nem a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a fogyasztókat, a legtöbben félrevezető információkat közöltek a vásárló jogairól, a termék áráról, illetve nem, vagy hiányosan tüntették fel a kereskedő adatait.

Átfogó megoldást keresnek

Az EU-s törvényhozás szerint a terület kiemelkedő fontosságú, hiszen 2007-ben a különböző online áruházak 6,8 milliárd euró értékben szállítottak le a megrendelőknek valamilyen szórakoztatóelektronikai vagy számítástechnikai terméket. "Arra jutottunk, hogy az elektronikai termékeket forgalmazó webáruházak fele csalódást okoz a vevőknek. Ez egy teljes Európát érintő probléma, mely európai szintű megoldást igényel" - fogalmazott Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos.

A vizsgálat során kiderült, hogy a problémás webboltok háromnegyede nem tájékoztatja megfelelően a vásárlót a távollévő felek közt létrejött szerződéseket szabályozó rendeletben szereplő elállási jogról. Ez elsősorban azt kompenzálja, hogy a vevő a vásárlás előtt nem tudja személyesen szemügyre venni a terméket, csak képek és leírás alapján tájékozódhat - jobb esetben. A boltok 45 százaléka emellett nem megfelelően tájékoztat az árról, nem tünteti fel kellően fókuszáltan a járulékos költségeket, egyharmaduk pedig nem szolgáltat elégséges információt a kereskedő adatairól (tulajdonos, elérhetőségek, ügyfélszolgálat).

Az Európai Unió a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal együttműködve igyekszik jogkövető magatartásra bírni az online áruházak üzemeltetőit. A jogszabálysértő webáruházak pénzbüntetésre számíthatnak, de különösen súlyos törvényszegésnél akár be is zárathatják őket a hatóságok. A nemzetközi fellépés eredményeiről 2010 közepén tájékoztat az Unió.

Itthon tízből tíz webáruház problémás

A mostani felmérés országokra lebontott eredményei különösen borús képest festenek Magyarországról: az Unió hazánkban tíz elektronikai termékekre szakosodott webboltot vizsgált, melyből egyik sem működött minden tekintetben jogszabályszerűen. A listán egyetlen országnak, Ciprusnak sikerült rajtunk kívül ilyen lesújtó eredményt elérnie.

"Nincs ebben semmi meglepő" - fogadta a felméréssel kapcsolatos megkeresésünket rezignáltan Siklósi Máté, a webáruházak fogyasztóvédelmi auditálására szakosodott CP Contact tanácsadócég ügyvezetője. Mint azt Siklósitól megtudtuk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) évente elvégzi a webáruházak vizsgálatát - igaz nem csak a szórakoztatóelektronikai termékekre szakosodott boltoknál - és bár a tendenciák javulnak, még tavaly is tízből kilenc áruház kisebb-nagyobb szabálytalanságok mellett üzemelt.

Siklósi elmondta, hazánkban is elsősorban a távollévő felek közt kötött szerződéseket szabályozó rendelet betartásával akadnak problémák, ezen a téren az üzemeltetők előszeretettel korlátozzák egyoldalúan és jogszabályellenesen a fogyasztók jogait. Az NFH tavalyi évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a kereskedőket az sem riasztja különösebben vissza, ha egyszer már vizsgálták őket, netán szabálysértési bírságot is kiszabtak rájuk: az ilyen webboltok 81 százaléka tavaly éppúgy szabálytalanul működött, mint 2007-ben.

Magyarországon jellemzően - az üzlet nagyságától és a szabálysértés mértékétől függően - néhány százezer forint bírságot szab ki a hatóság, ha szabálysértésen ér egy kereskedőt. A tavalyi évben 91 szolgáltatót összesen 8 millió 150 ezer forintra büntettek meg. A hatóság mellett a fogyasztók önszervező módon is próbálnak fellépni a szerintük problémás áruházakkal szemben: a panaszfal.hu fogyasztóvédelmi fórum egyik témája például ezekről az áruházakról vezet feketelistát.

Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.