Szerző: Dojcsák Dániel

2009. szeptember 04. 16:36:00

Az RSS márpedig nem halott!

A Twitter és a közösségi oldalak térnyerésével népszerű vélemény azt állítani, hogy az RSS halott, s többé nem számít a webes információáradat hatékony becsatornázásának.

Egyesek temetik, és azt mondják, többé nem számít a webes információáradat hatékony becsatornázásának. Mások dühösen védik és a kliensek buta mivoltával magyarázzák az egyébként használható technológia fókuszvesztését.

Számos \"befolyásos\" véleményformáló áradozott arról, hogy nem használja már az RSS-olvasóját, lecserélte azt Twitterre. Sőt, még céges szinten is eszi egymást a két generáció, hiszen a Twitter elcsábította a Feedburner (az egyik elterjedt RSS-kliens) vezérigazgatóját, amivel még egy lépcsővel lejjebb taszította a pár éve még hősként tisztelt technológia. Egyre többen vannak, akik viszont védik a mundér becsületét, így például Steven Walling, a ReadWrite Enterprise újságírója, akit feldühít, hogy pályatársai közül sokan lelkesen temetnek valamit, úgy, hogy valójában még definiálni sem képesek azt.

Több cégvezető nyer az RSS-sel, mint Twitterrel

A McKinsey Global Survey Web 2.0-ás jelentéséből, ami a tegnap jelent meg, kiderül, hogy a megkérdezett 1700 felsővezető 42 százaléka mérhető előnyökhöz jut az RSS segítségével, míg a mikroblogok csupán a válaszadók 24 százaléka szerint hoznak valós hasznot. Arról nem is beszélve, hogy egyes esetekben a közösségi szájtok inkább időrablóként vannak aposztrofálva, míg az RSS mindenkinek a hatékonyság, időtakarékosság jelzőket juttatja eszébe.

Az RSS halálhírének keltésekor azonban gyakran esnek abba a hibába a támadók, hogy összekeverik magát a technológiát az alkalmazásokkal, melyeken keresztül a felhasználóhoz eljutnak az információk. Az RSS-olvasók nagy része valóban elavult, s még a hype-olt Google Reader is rászorulna némi fejlesztésre a használhatóság és a hatékonyság terén. Az RSS lehetőségei jóval messzebb mutatnak, mint linkek gyűjtögetése, amiket érdemes lekattintani vagy másokkal megosztani.

Az említett McKinsey negyedéves kutatás lényege is az volt, kiderítse, hogy a cégek, iparágtól vagy régiótól függetlenül, milyen belső- illetve külső előnyöket realizálnak a szervezeteik számára a web 2.0-ás megoldásokból. A válaszokból kiderül, hogy a legfontosabb területek, ahol előrelépésre lehet számítani, az ügyfélkapcsolatok, külső szakértők véleményének integrálása, illetve a partnerekkel és beszállítókkal való kapcsolattartás.

Nem számít mi az eszköz

A célok elérésének módja viszont nem túlzottan technológiaérzékeny, a lényeg, hogy képes-e egy adott szolgáltatás ellátni egy feladatot vagy sem. A web 2.0 összessége jól vizsgázott, ugyanis a válaszok 69 százaléka pozitív, mérhető hatásról számolt be, attól függetlenül, hogy azt Twitterrel, Facebookkal, Wikipediával vagy RSS-sel érték el. Annak ellenére, hogy a média visszhang felerősíti az új trendek jelentőségét, az derül ki, hogy a korai befogadó, geek közegeken túl, az átlagos felhasználók nagyon is sokat profitálnak jelenleg is (és fognak majd a jövőben továbbra is) a mostanság méltatlanul elhanyagolt szolgáltatásokból is, mint amilyen az RSS is.

Az elmúlt napokban azonban komoly zúgolódást keltett az angol-szász technológiai sajtóban, hogy a ZDNet egyik vezető újságírója, Sam Diaz blogjában komoly ostorcsapásokat mért az RSS-re, s gyakorlatilag eltemette azt. Állítása szerint az RSS teljesen \"web 1.0-ás\", ráadásul soha sem vált igazán mainstreammé, ahogyan a Twitter vagy a Facebook. A Forrester Research egyik kutatása szerint az Egyesült Államokban idén már csupán a felhasználók 9 százaléka használt RSS-feedeket, a tavalyi 11 százalékkal szemben, miközben 50 százalék látogat közösségi hálózatokat és 39 százalék olvas blogokat.

Gyenge érvek

Továbbá Diaz saját tapasztalatait hozza fel, miszerint hiába \"Really Simple Syndication\" a technológia neve, amikor ismerőseinek segített RSS-olvasót telepíteni és beállítani, \"az sosem volt igazán egyszerű\". Valóban fáradságos munka összeállítani a saját ízlésünknek megfelelő koktélt a feedekből, az pedig valóban zavaró, hogy szinte állandóan több ezer olvasatlan üzenet látszik az olvasóban. A mai RSS olvasók legnagyobb hibája, hogy ömlesztve listaszerűen tolják a felhasználó arcába a híreket, amit végigböngészni nincs ideje senkinek. Még talán akkor sem, ha mappákba osztjuk tematikusan. Ha több általános hírportált követ valaki, akkor ugyanazok a hírek többször megjelennek a különböző médiumok tálalásában, s ez igaz azokra is, amik nem is érdekesek az illető számára.

A megoldás mégsem az, hogy magát a technológiát azonosítjuk a klienssel, ami emészthetővé teszi. Ahogyan a Google Reader előrukkolt a megosztás funkcióval, ahogyan kereshetővé tette, úgy fejlődhet pillanatok alatt tovább az RSS-fogyasztás más irányokba is. Egy Firefox kiegészítő, a Feedly például a keresésekbe integrálja az RSS-t, illetve magazinszerű megjelenésbe rendezi a találatokat, s közösségi funkciókat ad hozzá a nyers adatbázishoz. Zseniális ötlet, ami mögé üzletet is sikerült tennie a fejlesztőknek, hisz céges felhasználásra professzionális változatot készítettek, amit természetesen havidíjért lehet megvásárolni.

Még nincs vége

Az XML-re és HTML-re épülő RSS-t tehát kár lenne temetni, hiszen kiaknázatlan lehetőségek tárháza, jól bejáratott háttérrel és komoly támogatottsággal a világ webes médiumainak részéről. Ha a Forrester Research kutatását megfordítjuk és azt nézzük meg, hogy hány médium vesz részt interaktívan a közösségi hálózatokban, és mennyinek van legalább egy általános, de akár tematizált vagy testreszabható RSS-feedje, akkor fordulna a helyzet. A Twitter fejlődése megkérdőjelezhetetlen, viszont egyelőre vakrepülés. Az RSS pedig talán nehéz napokat él meg éppen, és keresi új helyét, de halottnak semmiképp nem lehet nevezni.

a címlapról

Hirdetés

Mi történik egy mobilappal a születése után?

2020. február 25. 17:31

Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy ingyenes appmenedzsment meetuppal és egy 30 órás képzéssel. A store-ban való megjelenés az igazi munka kezdete: mérés, mérés, mérés, adat, felhasználói visszajelzések kezelése, ASO, monetizálás, marketing... és így tovább.