Szerző: Bányai György

2009. augusztus 19. 13:03:00

Valaminek robbannia kell a fényképezőgépek piacán

Egyre csalódottabb vásárlók bandukolnak kényszerűen azon a tíz év alatt kitaposott úton, mely a fényképezőgépek mai fejlettségi szintjéig vezet. A technikai jellemzők verhetetlen gépekéi is lehetnének, ám a katalógusadatokkal ma már nem áll arányban a képminőség.

Egy-két éven belül valami nagy dolognak kell történnie a digitális fényképezőgépekkel, hogy a piac életben maradhasson, nincs már a gyártóknak mit ellőnie a sikeres eladások érdekében. Eddig könnyű volt nagyobb felbontással vagy nagyobb zoommal új vevőket szerezni, azonban egyre inkább érezhető, hogy a vásárlók a katalógusadatok helyett a képminőségre és a szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt a választásnál, sokan töltögetnek le tesztfotókat is, melyeken a kiválasztott gép képességeit lehet szemügyre venni, még a vásárlás előtt. Az üzletekben is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a papíron már több mint elegendő képességet kínáló gépet az első fotók után visszahozzák a vevők arra hivatkozva, hogy az nem megfelelő a számukra - mondta a HWSW-nek Kadala László, a Digitcam kereskedelmi igazgatója.

A marketing szerepe

A vásárlói csalódottság a hamis marketingnek is köszönhető, hiszen aki teheti, olcsóbban szeretne hozzájutni a feladatot ellátni képes termékhez, azonban nagyon sokan 30 ezer forint környékén 50-60 ezer forintért megvásárolható képességeket szeretnének megkapni. Igen szerencsétlenül alakulnak a vásárlási szokások is, a kizárólag a főbb technikai jellemzőkre fókuszáló vevők ritkán kapják azt, amit szeretnének, a képminőség rendre elmarad az elvárttól: a növekedő felbontáshoz rendszerint nagyobb zaj is társul. A gépek által kínált felbontás évről évre nő, de a képérzékelők fizikai mérete nem változik.

Rég elmúltak már azok az idők, amikor egy kompaktot 200-300 ezer forintért lehetett csak megvenni. Az árak azonban az egészségesnél alacsonyabbra estek, oda, ahol már lehetetlen jó minőséget nyújtani. Míg 5 évvel ezelőtt számos fényképező kínált remek optikai teljesítményt, az olcsó kompaktokban ma üvegből készült lencséket csak elvétve találni, az ilyen optika a felsőbb kategóriás fényképezőgépek sajátja lett, ez a 30 ezer forintos tartományba egyszerűen nem fér bele. A nagy felbontású érzékelő persze igen, hiszen a gyártási költségek itt nem térnek el nagyságrendekkel a kisebb felbontású korábbi változatoktól.

A fotózáshoz ma is fény kell

Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy adott kategória új modellje nem ad közel kétszeres felbontást az elődhöz képest: 1999-2000 környékén az 1,3 megapixelből 2,1 lett, ma viszont a 10-ből mindössze 12. Az ugrás kisebb, valahogy nagyon unalmassá váltak a dolgok onnantól, hogy a már tényleg használható 5-6 megapixeles felbontást 2003-2004 környékén elértük. A gyártók egyébként majdnem mindent kitaláltak már, van arcfelismerő autófókusz, követő autófókusz, optikai, vagy szenzoreltolás elvén üzemelő rázkódásvédelem és vannak olyan \"kötelező extrák\" is, melyek a felbontás emelkedésével járó negatív jellemzők visszaszorításáért felelősek, például a zajszűrő áramkör, amely már a legalacsonyabb ISO-érzékenység mellett is aktív pár gépben, nem csak az eszement ISO 1600-as vagy netán az ISO 3200-as értékek kiválasztásakor.

Négy-öt éve senkinek nem hiányzott, hogy sötétben fényképezhessen, a mondás tartotta magát, miszerint a fényképezéshez fény kell, a tolakodó reklámoknak köszönhetően azonban ma igen sokan választanak aszerint, hogy a kompakt maximálisan mekkora ISO-érzékenységre állítható. Sokáig az ISO 400 volt az elfogadott maximum, melyről az amúgy is zajosabbá váló érzékelők feljebb lépni csak úgy képesek, ha a kép rajzszerűen mosottá válik a szoftveres utómunkának köszönhetően. A pár évvel korábbi gépeknél a zajszűrő mást jelentett, hosszú záridő esetén lehetett bekapcsolni, ha megjelent egy két zöld, piros, vagy kék képponthiba, ekkor egy második, teljesen fekete kép készült el, melyen a hibásan megjelent képpontokat ki lehetett vonni azt eredeti, első képből.

Anyukám, tiéd lehet az új!

A Digitcam kereskedelmi igazgatója szerint a vásárlók egy része azért elégedetlen, mert a lecserélt fényképező képminőségét az új modell nem hozza, bizony sok helyről lehet hallani, hogy a nagyi a régi gép helyett végül aztán az újat kapta meg, sokszor könyörgések árán. A vevők nagy része arra is felfigyelt, hogy az újabb gépek milyen könnyűek, tehát alig van bennük anyag, és ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy az akkumulátorok könnyebek lettek. Persze nem ez a jellemző, Kadala szerint jó lenne, ha kissé háttérbe szorulna a belépőszintű kompakt, hiszen éves távlatban két okból is jobban jár az, aki a kezdetektől többet áldoz a gépre: ha bevált a masina, később cseréli le, és a fotózási kedve is megmarad, mert azt egy, az elvártaknak nem megfelelő bóvli nem veszi el.

Érdekes, hogy hazánkban teljesen eltérő modellek viszik az eladásokat a nyugat-európai országokhoz képest, gyártónként más-más kategóriák a nyertesek. Például itthon a Canon IXUS-modellek jóval kevesebb vásárlói figyelmet kapnak, mint illene, helyettük a gyártó PowerShot A-sorozata a kelendő annak ellenére, hogy a fémházas ékszerkompaktok egynémely modellje  alacsonyabb áron vihető haza. Más gyártóknál más kategóriák a nyerők, de sokszor megmagyarázhatatlan, hogy az miért éppen ultrazoom, vagy zsebkompakt.

Tükrös kitoptikák

A belépőszintű tükörreflexes gép vásárlója nem feltétlenül hoz jó döntést azzal, hogy a legolcsóbb vázat és a hozzá csomagolt kitoptikát veszi meg, sokkal jobban járhatna egy nagyobb tudású ultrazoommal, vagy egy komolyabb kompakttal, melyek kielégítő fényviszonyok mellett és általános témák választásakor a tükrös gépekhez hasonlatos eredményt is adhatnak. Mindenki elhiheti, hogy egy 50-100 ezer között megvásárolható kompakt nem véletlenül kerül többe, mint a piac legolcsóbb modellje. Persze az azért nem igaz, hogy a kompakt a tükrös kategória felett áll, de egy jó minőségű kompakt vagy bridge képminősége gyakran túlmutat a kitoptikával felszerelt belépőszintű tükrös gépeknél. Ahhoz hogy többet hozzunk ki a tükörreflexesekből, még költeni kell optikákra, vakukra, ezt azonban csak a vásárlók töredéke teszi. Nagyfokú pazarlás a kitoptikás készlettel megelégedni, túl nagy a kihasználatlanul maradt potenciál: hasonló képességeket egy jóval olcsóbb kompakt is adhat, például a filmfelvételi képességek miatt.

A tükrös gépek egyik húzóéle manapság épp a mozgókép üzemmód, ami gyakorlatilag teljesen ellenkezik a tükrös vázak tradicionális felhasználási módjától, hiszen a kijelzőt nézzük élőkép-üzemmódban, épp mint egy kompaktgép esetében. Természetesen a vázakra tekert optikák megfizethető áron adnak broadcast kamerákra jellemzőhöz hasonló minőséget és azokhoz hasonló játékteret, bár a gépek fogása, filmforgatás közben jelentkező kezelési kényelme a kifejezetten filmfelvételre a videokameráktól továbbra is messze elmarad. Érdekes, hogy a Nikon D5000 és a Canon 500D, a két váz, mely HD-videofelvételi üzemmódot aránylag olcsón kínál, légüres térbe került, Kadala szerint ennyiért inkább a kifutó komolyabb modelleket (Nikon D80, Canon 40D)  keresik, pedig ezekkel nem lehet videózni. Tükrös gép annak való, vagy ha jobban tetszik annak éri meg, aki első sorba írja a fényképezést, ha a hobbijairól akar számot adni. Természetesen nem azokról beszélünk, akik munkára, tehát pénzkeresetre veszi munkaeszközét.

Okosabban is választhatnánk

Érdekes, hogy egy akciós plakát, vagy szórólap hazánkban akkor is hoz vásárlási kedvet, ha a rajta szereplő, kihagyhatatlan ajánlatra nincs is épp szüksége a vásárlónak: mintha nem akarnánk semmiképp sem lemaradni egy elsőre jónak tűnő ajánlatról. Az erre gerjedő vásárlók alig mérlegelnek, akkor is az akciós terméket veszik, ha épp egész másra lett volna szükségük. Mondjuk az is igaz, hogy ez nem kifejezetten a digitális fényképezőgépek piacára jellemző, úgy helyes, ha azt mondjuk, hogy az általános vásárlási szokások a fényképezőgépeknél is hozzák a papírformát.

A jövő

Kadala László szerint pár éven belül olyan dolgoknak kel történnie, amely az egész piacot alapjaiban rázzák majd meg. Mindamellett, hogy a fotózást könnyítő segédekről továbbra sem kell lemondanunk, új típusú képérzékelő szenzorok megjelenése várható, melyek a listákban nem leírt kellemetlen jellemzők - például a zajszint - terén hozhatnak javulást. Erre lehet már most is példa a FujiFilm Super CCD EXR képérzékelője, mely ha még nem is alkalmas arra, hogy a kategóriájában egyeduralkodóvá váljon, bizony összerezzentheti a többi gyártót, esetleg módosíthat azok fejlesztési ütemtervén, sőt, azokba új ösvényeket is szőhet be.

A kereskedelmi terület jövőjét tekintve Kadala bízik abban, hogy a diszkontok előretörése a hatalmas rendelési mennyiségek ezer-kétezer forintos árelőnye ellenére véges, a szakboltok újra a helyükre kerülhetnek, hiszen a vásárlást követő keserű szájízt a fogorvosok mellett képzett eladókkal is el lehet kerülni, már ha hallgatunk a tanácsaikra.

a címlapról

tikk-takk

0

Hibrid okosórát fejleszt a Google?

2019. szeptember 18. 14:46

Újabb részletek derültek ki a Fossiltól vett technológiáról, érdekes hibrid készülékek lehetnek a csőben.