A várakozások közelében sincs az SSD-k elterjedtsége

Még mindig nem eléggé olcsó

Két évvel ezelőtt az iSuppli még azt jósolta, hogy idén év végére a mainstream notebookok negyede lesz SSD-vel felszerelve, az ultrahordozható példányok pedig ennél is nagyobb arányban fognak flash-alapú tárolót alkalmazni -- mindezt az árak meredek esésére alapozták. Az árak alakulásában nem is tévedett a kutató, a gyártástechnológia fejlesztések, valamint a memóriaiparban kiépült túlzott kapacitások hatására rendkívüli nyomás nehezedik a NAND árakra, melyek tavaly év végére a költségszintek alá estek.

Az elmúlt két év során a NAND chipek, és rajtuk kereszül a rájuk épülő tárolók egységnyi kapacitására vetített ára tipikusan a hatodára-nyolcadára esett, és az SSD-k korábbi százszoros árkülönbsége a merevlemezekhez képest így közel egy nagyságrenddel mérséklődött. Ma az Intel notebookokba szánt 160 gigabájtos X25-M SSD-je nagyjából tízszer annyiba kerül, mint egy azonos kapacitású mobil merevlemez, de a Corsair vagy OCZ kínálatában ennél is kedvezőbb árú SSD-ket találunk, melyek hátránya mindössze ötszörös -- az ár természetesen nem csak a kapacitástól, hanem az SSD-k teljesítményétől, fáradási és fogyasztási jellemzőitől függ.

Ennek ellenére a várt áttörés az adoptációban nem történt meg, a vevők többsége továbbra sem hajlandó megfizetni az SSD-k felárát, miközben cserébe jóval alacsonyabb kapacitást kapnak a vártnál -- háttérbe szorul a jó minőségű SSD-kkel elérhető magasabb műveleti sebesség, és alacsonyabb fogyasztás, melyek érezhetően gyorsabb betöltéseket és hosszabb akkumulátoros időt eredményeznének.

Az SSD-k az alacsony elfogadottságának eredményeként nem hogy a notebookok negyedében nem jelennek meg idén év végére, de penetrációjuk valószínűleg 5 százalék alatt marad. A DRAMeXchange becslése szerint az idei év során a normál notebookokban az SSD elterjedtsége 1 százalék körül alakul majd, és 10 százalék alatt marad a netbookok terén is, ahogyan azok inkább a hagyományos notebookkategória felé mozognak képességekben, így ma már jellemzően merevlemezt használnak, és csak a legolcsóbb (kis méretű, a HDD-k ára alatti), valamint a prémium kategóriás változatok (energiahatékonyság, gyorsaság) alkalmaznak SSD-ket.

Talán jövőre, de nem biztos

A Digitimesnak név nélkül nyilatkozó modulgyártók kétlik, 2010-ben tömegesen megindulna az SSD-k terjedése, ugyanis azok továbbira is jelentős árazási hátrányban lesznek a merevlemezekhez képest. A cégek úgy vélik, a terjedés akkor gyorsulhat fel, mikor a chipgyártók a 30 nanométeres és kisebb geometriájú gyártástechnológiákra migrálnak, melyek újabb lökést adnak az árcsökkenésnek, és a kapacitások növekedését eredményezik. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy eközben a merevlemezek kapacitása is nő, és ez egyelőre fontos szempont a vásárlásnál -- egyfajta versenyfutás folyik az iparban az adatsűrűség fokozása és a bitköltségek leszorítása terén, de tovább bonyolítja a kérdést az is, hogy kétséges az egyre fokozódó kapacitások hasznossága is, főként egy notebook esetében.

[ ] Folytatódik a merevlemezek kapacitásának növekedése

Az ismeretek szerint jelenleg kizárólag az Intel és a Micron vegyesvállalata és a Samsung Electronics végez tömegtermelést 30 nanométeres osztályú eljáráson. A Samsung heteken belül megkezdi 64 gigabites MLC-chipjeinek szállításait, majd a Toshiba és a Sandisk robbantanak júliusban cellánként akár 3 bitet tárolni képes X3 MLC chipjükkel, melyet a Toshiba egyik japán gyárában termelnek majd, szintén 32 nanométeres csíkszélességgel. A jelenlegi NAND-termelés többsége 40 és 50 nanométeres generációkon folyik -- a kisebb geometriákra történő migrálás mintegy 30-40 százalékkal csökkentheti a bitköltségeket, amit a cellánkénti bitsűrűség fokozása tovább fokozhat.