Alkotmányellenes a francia kalóztörvény
Alkotmányellenesnek minősítette a \"Création et Internet\" (Alkotás és Internet), vagy HADOPI néven ismert törvényt a Francia Alkotmánybíróság. A francia elnök, Nicolas Sárközy által támogatott törvény európai viszonylatban példátlan szigort alkalmazott volna a jogvédett tartalmakat letöltő felhasználókkal szemben, bizonyos passzusai azonban sértik az alapvető emberi jogokat -- áll a testület határozatában.
A HADOPI-t a törvény ellen a tervezési fázis óta folyamatosan lobbizó Francia Szocialist Párt beadványára vizsgálta felül, majd nyilvánította alkotmányellenesnek az alkotmánybíróság azzal az indokkal, hogy a törvény ellenkezik a francia alkotmány szellemiségével, mely egyebek mellett előírja a szólás- és a kommunikáció szabadságát. A testület értelmezése szerint az alkotmányban foglaltak szerint minden francia állampolgárnak joga van az interneten kommunikálni, ezt a jogot pedig csak bírósági határozattal lehet korlátozni.
A törvény ezzel szemben előzetes bírói döntés nélkül is lehetőséget adott volna ilyen szankció kiszabására. A HADOPI gyakorlatilag egy automatizált büntetési rendszert vezetett volba be annak érdekében, hogy meggátolja a jogvédett anyagok illegális letöltését vagy fájlcserélőkön keresztüli megosztását. A javaslat szerint ha valakit rajtakapnak, először a szolgáltató e-mailben figyelmezteti, aztán ajánlott levélben értesítik, ha ezután se függeszti fel a letöltéseket, akkor egyszerűen lekapcsolják a hálózatról, mégpedig akár hosszú hónapokra. Egy központi feketelistán is nyilvántartották volna az elkövetőket, hogy máshonnan se tudjanak saját hozzáféréshez jutni.
Az alkotmánybíróság emellett kifogásolta a törvénnyel létrehozni kívánt új hatóság, a LOPPSI szerepkörét is. Ez a hatóság elméletileg kénye-kedve szerint gyűjthetett volna személyes adatokat a \"veszélyesnek\" ítélt internetezőkről, bírósági határozat nélkül megfigyelhette volna az online aktivitásukat, illetve akár a tartalmat is szűrhette volna.
A törvénytervezet születését nem csak belső politikai erők és aktivisták nézték rossz szemmel: az Európai Bíróság múlt hónapban kifejtett álláspontja szerint az alapvető emberi jogok éppúgy vonatkoznak az online információs és kommunikációs szolgáltatásokat igénybe vevőkre, mint bárki másra.
A HADOPI-t április elején első nekifutásra elutasította a Francia Nemzetgyűlés gyakorlatilag üresen kongó alsóháza, május közepén azonban, a másodszori beterjesztésre már átment a tervezet. Az alkotmánybírósági határozat miatt Sárközy kabinetjének -- alighanem lazább irányelvek mentén -- át kell alakítania a törvényt és újra elő kell terjeszteni azt. A HADOPI bukása politikai áldozatokat is követelhet Franciaországban: a törvény előkészítésében kulcsszerepet játszó francia kultuszminiszter, Christine Albanel korábban kilátásba helyezte lemondását, ha nem sikerül keresztülvinni a szigorú szabályozási rendszert.