Belépett az ultravékony szegmensbe az Intel is, az AMD kontráz
Hivatalosan is útjára indította fogyasztóknak szánt ultrahordozható platformját az Intel, a kategóriát létrehozó AMD pedig közölte, már szállítja saját megoldásának kétmagos változatát.
Az évente Tajpejben megrendezett Computex számítástechnikai kiállítás alkalmával jelentette be úgynevezett ultravékony platformját az Intel, mely egy új mobilprocesszor és egy új notebookchipset megjelenését jelenti. Utóbbi lényegében maga az új platform, a GS40 Express chipset teszi ugyanis lehetővé, hogy a fogyasztók számára is elfogadható áron rendkívül vékony gépeket lehessen piacra dobni.
Egy chipset, egy processzor
A GS40 Express a GS45 olcsóbb testvére, TDP-je ugyanúgy 12 + 2,5 watt (északi és déli híd), negyedével lassabb, 400 megahertzes GMA 4500M grafikus maggal bír, adatbusza pedig másodpercenként 800 megatranszfert kezel. Úgy tűnik, egyéb főbb jellemzőiben megegyezik nagyobb testvérével, így DDR2- és DDR3-memóriát is vezérelhet, támogatja a HD-videók visszajátszását, HDCP- és HDMI-támogatás is helyet kapott benne, és képes diszkrét grafikus bővítőchipet is fogadni, továbbá 802.11n szabványtervezetű Wi-Fi és Gigabit Ethernet adaptereket használ.
A GS40 révén olyan kedvező árú, 200 ezer forint magasságában landoló notebookok jelennek majd meg, melyek kialakítása a jóval drágább modellekét idézi, mint amilyen például a MacBook Air is. Erre példa az MSI új X340 modellje, melyet kifejezetten egyéni, árérzékeny felhasználóknak szán a gyártó, az Air árának kevesebb mint feléért. Ezért a pénzért egy 16:9 képarányú, 13,4 hüvelykes tükröződő LED-panelt, egymagos processzort, két gigabájt memóriát, webkamerát, 3-4 óra üzemidőt és 1,4 kilogrammos tömeget kapunk, mindezt egy rendkívül vékony és stílusos házban.
Az új chipset mellett az Intel egy új processzort is piacra dobott, a kompakt tokozású, ultra-alacsony feszültséggel üzemelő Pentium SU2700 modellt, melynek TDP-je 10 watt. A chip 800 megatranszferes adatbusszal és 2 megabájt osztott L2 tárral rendelkezik, órajele 1,3 gigahertz. A termék ára egyelőre nem ismert, ugyanakkor várhatóan jóval 200 dollár alá érkezik, miközben a többi kompakt tokozású processzor 262-289 dolláros nettó gyártói listaárral rendelkezik, ami alkalmatlanná teszi azokat arra, hogy olcsó notebookokban alkalmazzák a PC-gyártók.
Egyre fontosabb az olcsó mobilitás
Az Intel agresszivitásának legújabb példájaként a vállalat alig fél évvel az AMD-t követően lép színre az új kategóriában, melynek újdonsága a netbookokhoz hasonlóan az árban rejlik. Vékony és könnyű hordozható PC-k eddig is léteztek, azonban a többség számára ésszerűtlenül drága vagy megfizethetetlen ártartományban, így a piacot a legolcsóbban előállítható, jellemzően 15 hüvelykes modellek uralták, az eladások több mint felét képezve.
A netbookok megmutatták, hogy tömeges ligény mutatkozik a piacon a megfizethető mobilitás iránt, nem véletlen, hogy a notebookszállítások 16-20 százalékát már az alig másfél évvel ezelőtt megjelent olcsó mini laptopok teszik ki, amelyek főként Európában népszerűek. A megvásárolt nagy és nehéz gépek elveszik a felhasználók kedvét attól, hogy hordozzák őket, míg a netbookoktól sokakat távol tart azok sokszor túlságosan kis mérete és korlátozott képességei. Az Intel saját kutatása szerint a laptopfelhasználók több mint fele legtöbbször azért nem viszi magával gépét, mert az túlságosan nehéz. Az IDC úgy látja, hogy a jövőben a piac egyre inkább bipolárissá válik, vagyis egyre nagyobb teret nyernek a 14 hüvelyk alatti, hordozható gépek, ahogyan a 16 hüvelykes és nagyobb gépek aránya is növekedni fog, miközben az eddig jellemző, 15 hüvelykesek visszaszorulnak.
A piacon tehát található egy rés, mely árban és funkcionalitásban egyaránt a netbookok és a hagyományos vékony és könnyű valamint ultrahordozható PC-k között húzódik meg -- a rés talán nem a legmegfelelőbb kifejezés, a cégek szerint ugyanis újabb hatalmas szegmens van születőben. Az Acer igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy év végére a mainstream modellek fele ultravékony lesz, amivel legalább fél évvel megelőzik versenytársaikat. A vállalat szerint a jövőben az összes notebook mintegy 20-30 százaléka lesz ultravékony kategóriájú, és 20 százalékra állnak be a netbookok.
A születőben lévő szegmensbe elsőként az AMD érkezett meg, hogy learassa a babérokat. A vállalat január elején indította el Yukon kódnévre hallgató platformját, mely egy egymagos Athlon Neo MV-40 (Huron) processzorra és RS690E chipre épül. Eddig azonban mindössze egyetlen PC-gyártó, a HP karolta fel Pavilion dv2 gépében, és más márkák várhatóan csak a következő generációval lépnek színre.
Az Intel piacra lépésével egyidőben közölte az AMD, hogy már szállítja a kétmagos Neókat, melyek órajele szintén 1,6 gigahertz, magonként 512 kilobájt L2 tárral rendelkeznek, TDP-jük pedig 15-ről 18 wattra emelkedik, és továbbra is 65 nanométeres technológiával készülnek. Az új, Conesus processzorhoz új chipkészlet is dukál, a Congo platform már RS780M már egy jóval erősebb, ATI Radeon HD 3200 integrált grafikus magot alkalmaz. Bár energiahatékonyságban az AMD platformja nem tudja felvenni a versenyt az Intelével, a grafikus teljesítménye jóval magasabb, mintegy másfél-kétszerese, így sokak számára jobb választásnak bizonyulhat, hiszen ez a különbség sok játék esetében a játszható és játszhatatlan közötti különbséget jelenti -- a Radeon HD 3200 tipikusan 4-5 évvel ezelőtti csúcsjátékokat képes elfogadható minőségben és sebességgel futtatni, mint például a Doom 3 vagy a F.E.A.R.
Az Intel platformjával szerelt legelső gépek heteken belül érkeznek az országba, míg az AMD megoldását alkalmazó laptopok várhatóan szeptemberben jelennek meg.