Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az utolsó pillanatban dőlt el, kié lesz a Sun

Bizó Dániel, 2009. május 26. 17:05
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Április 20-án bombaként robbant a hír, hogy az Oracle vásárolja fel a magát áruló Sun Microsystemset. Egy dokumentumból azonban kiderül, hogy a Sun sorsa lényegében az utolsó pillanatban dőlt el, és a sors fintoraként a folyamatokat elindító IBM kosarat kapott.

Tavaly novemberben kezdődött

Az Egyesült Államok Értékpapírpiaci- ás Tőzsdefelügyelete (SEC) részére nemrég benyújtott dokumentumban a Sun részletezte az Oracle-lel kötött felvásárlási megállapodáshoz vezető út történetét. A beadvány alapján nem maga a Sun kezdte el árulni magát, az ötletet egy meg nem nevezett fél adta, mely a szövegben egyszerűen "Party A" jelöléssel szerepel. A dokumentumban leírtak alapján az "A társaság" szinte biztosan az IBM-et takarja.

Ezek szerint az IBM elnök-vezérigazgatója, Sam Palmisano 2008. november 6-án megkereste Jonathan Schwartzot, a Sun vezérét, és felvetette a két cég egyesítésének lehetőségét. A következő hónap során a két vállalat képviselői számos alkalommal találkoztak, hogy megbeszéljék a lehetőségeket, mialatt a Sun igazgatótanácsa úgy döntött, más cégeket is felkeres, hogy párbeszédet kezdeményezzen egy esetleges összeolvadásról, és az IBM-en később két további féllel is előrehaladott tárgyalásokat folytatott, melyek közül az egyik a végül befutó Oracle volt.

Egyedül nem ment

Az IBM megkeresése láthatóan ösztönzőleg hatott a Sunra, hogy az összeolvadást mint az önálló működéssel szembeni komoly alternatívát kezdje el vizsgálni. Nem titok, hogy a Sun rendkívül megszenvedte az ezredfordulós dotkom-válságot, és régi fényét sosem tudta visszaállítani, miközben versenytársai erősödtek. A SEC dokumentumban maga a Sun is részben azzal indokolja a döntést, hogy a vállalat egyedül különösen nehéz kihívásokkal küzd, és befektetései ellenére sem tudta ellensúlyozni a negatív hatásokat. Ilyen állapotban érte utol a legújabb gazdasági krízis, mely sokként hatott a vállalatra. A dokumentum tanúsága szerint:

  • A jelenlegi válság alatt az informatikai költések visszaesésének eredményeként csökkentek a Sun bevételei. Az egész iparágra kiterjedő hullámvölgy különösen erősen hatott a Sunra, ugyanis a Sun forgalmának jelentős részére a pénzügyi szektorból tesz szert, melyet nagy mértékben érintett a jelenlegi gazdasági környezet.
  • Egyes versenytársaihoz képest a Sun bevételeinek alapja kisebb számú, de nagyobb ügyfél között koncentrálódik, melyek visszafogott költéseit nem ellensúlyozta megfelelően az új ügyfelek megszerzése vagy a kapcsolódó piacokra történő belépés.
  • A Sun az elmúlt évek során fokozódó versenyt tapasztalt a cég alaptevékenységét adó számítógépes rendszerek értékesítésében, melyet több tényező eredményezett, köztük:
    • a Sun legfőbb versenytársai egyre jobban kihasználták méreteiket és szolgáltatási képességeiket annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon, és
    • a Sun kevésbé diverzifikált, mint néhány hasonló szereplő, és szűkebb üzleti portfólióval rendelkezik ahhoz, hogy egy iparág vagy termékszegmens visszaesését ellensúlyozni tudja.
  • A Sun befektetéseket eszközölt olyan új kezdeményesekben, melyek célja azt volt, hogy növekedéshez vezessenek. Ilyen többek közt a Sun nyílt forráskódú szoftvermegoldásai és a szerverek, tárolók és hálózat konvergenciája a Sun Solaris operációs rendszerével. Ezek a befektetések azonban nem generáltak elegendő forgalmat ahhoz, hogy érdemben ellensúlyozzák a hagyományos üzleti tevékenységben tapasztalt csökkenéseket -- mely csökkenéseket a jelenlegi gazdasági hanyatlás felgyorsított.

Így indokolja a tranzakciót maga a Sun, mely maga sem tudta, hogy a nyílt forráskód marketingerejére felhúzott stratégiája mikor hoz pénzben kimutatható változásokat a cég teljesítményében. Az IBM érdeklődésének eredményeként így a Sun kérők után nézett, és talált is. A felkeresettek közt volt a  "B társaság" is, melynek kilétéről sok biztosat nem tudni, a legjobb spekulációk is a HP-t valószínűsítik. A dokumentum szerint számos további kapcsolatfelvétel is történt 2009 első három hónapja során, jelentőséggel bíró tárgyalásokat azonban csak a már említett három féllel folytatott a Sun.

Hosszas kínlódás

Az IBM január 28-án tette meg első ajánlatát, részvényenként 8,4-8,7 dollár közötti áron, majd ezt követően a részletek kidolgozásáról  párbeszéd kezdődött a felek között. Február 12-én a "B társaság" és Schwartz kapcsolatba léptek egy lehetséges stratégiai megállapodás érdekében, majd február 18-án a "B társaság" átvilágította a Sunt annak érdekében, hogy megalapozott döntést tudjon hozni. Két nappal később az IBM egy 10 dolláros ajánlattal állt elő, egyúttal exkluzivitást is kért az óriás, amibe végül a Sun belement. Még mielőtt azonban ezt megtette volna, Scott McNealy, a Sun híres-hírhedt ex-vezére és az igazgatótanács elnöke, felhívta Larry Ellisont az Oracle-nél az egyesülés lehetőségével kapcsolatban, akinek láthatóan felkeltette az érdeklődését a dolog.

Ezt követően, február 26-án azonban életbe lépett az IBM exkluzivitása, amit természetesen a "B társaság" és az Oracle is érzékelt, így kérték annak felmondását, a Sun azonban ellenállt. Az Oracle március 12-én tett egy javaslatot, melynek értelmében felvásárolná a Sun egyes szoftvereit, kisebbségi befektetést tenne a cégben, és további stratégiai megállapodásokat kötne. A Sun elutasította ezt az ajánlatot, és folytatta megbeszéléseit az IBM-mel.

A Sun és az IBM egész március során tárgyalt egymással annak érdekében, hogy közös nevezőre jussanak. A Sun az árat elfogadhatónak vélte, ugyanakkor garanciákat szeretett volna kapni arra, hogy a tranzakciót az IBM akkor is keresztülviszi, ha a hatóságok kifogásokat emelnek -- ezek a kifogások valószínűleg a szalagos adattárolási részlegekkel kapcsolatos esetleges versenyügyi aggályok miatt merültek fel. Az IBM ennek hatására két új ajánlatot készített, melyek közül az egyik 9,1 dollárról szólt, míg egy másik, a 9,4 dolláros a Sun számára is feltételeket szabott arra az esetre, ha a hatóságok nem hagynák jóvá a két vállalat teljes értékű egyesülését. Mindez április 4-én tette a Kék Óriás, egyúttal közölte, hogy záros határidőn le akarja zárni az ügyletet, és azok az ajánlatok a végsők.

Ringbe lép az Oracle

A Sun végül úgy találta, az IBM feltételei nem szolgálják a részvényesek érdekeit, így felbontotta az exkluzivitást, és ismét felkereste az Oracle-t és a "B társaságot" is. Néhány nappal később azonban már az IBM is jelezte, hogy újratárgyalná a feltételeket, eközben pedig az Oracle is nekilátott a Sun átvilágításának. A "B társaság" végül kihátrált, tájékoztatva a Sunt, hogy nem fog ajánlatot tenni. Az Oracle még azon a napon, április 17-én terjesztette be 9,5 dollárról szóló ajánlatát, mely a Sun készpénzes felvásárlásáról szólt.

Másnap a Sun felvette a kapcsolatot az IBM-mel, mely azonban a Sun szerint nem mutatott hajlandóságot arra, hogy növelje az árat, majd Schwartz felhívta az Oracle egyik elnökét, Safra Catzot, hogy emelje meg az árat, ezt azonban Catz kategorikusan visszautasította. A blöffmanőver nem sikerült, ennek ellenére a Sun tanácsadója, a Credit Suisse úgy találta, az Oracle ajánlata fair. Április 19-én a Sun hivatalos megerősítést kért az IBM-től, mi a végső ajánlata, a Nagy Kék azonban nem tágított a 9,1 dollártól, sőt délután 5 órában szabta meg a válaszadási határidőt. Még aznap délután megszületett a Sun és az Oracle közti megállapodás, majd értesítették az IBM-et, hogy megszakítanak minden további tárgyalást.

Kérdések

A történet folytatása ismert. A 7,4 milliárd dollár értékű felvásárlást másnap, április 20-án jelentette be a két cég. Ezzel az Oracle-be integrálódik a Szilícium-völgy egyik ikonikus vállalata. Erősen kérdéses azonban, hogy mi lesz a Sun egyes termékeinek sorsa. Bár az Oracle azóta sokszor sok fórumon megerősítette, nem leépíteni, hanem erősíteni akarja a Sun portfólióját, ennek erősen ellentmond a SEC-nek beadott dokumentum. Március 12-én az Oracle még úgy gondolta, hogy csak a Sun szoftvereire tart igényt, egy hónappal később pedig már egy vertikálisan integrált szállítóról szóló jövőképet vázolt, mely a hardverinfrastruktúrától kezdve a fejlesztői eszközökön át az üzleti alkalmazásokig mindent képes egy csomagban biztosítani -- a stratégiai elgondolásokra nem jellemző ilyen gyors pálfordulás.

Sokkal inkább magyarázhatja az akvizíciót a Sun által 1 milliárd dollárért bekebelezett MySQL, melyről az Oracle feltűnően hallgat. Egy másik nyomós indok a Solaris és a Java megszerzése, melyekkel a teljes vállalati szoftverréteget biztosítani tudja az Oracle az operációs rendszertől az üzleti alkalmazásokig. Ezektől  a koncepcióktól azonban tökéletesen idegen például a Sun költséges és eredménytelen processzorfejlesztéseinek átvétele, melyek a cég számára kritikus felsőkategóriában tökéletes kudarcot vallottak az elmúlt évek során, amin a Rock sem fog változtatni -- de lehetne beszélni az alacsony marzsú szerverpiacról is. Igaz, legalább esély van rá, hogy megmaradnak ezek a termékvonalak, míg amennyiben az IBM kerül ki, úgy gyakorlatilag garantált lett volna a Sun legtöbb hardvertermékének szanálása, a Kék Óriás valószínűleg piacot akart vásárolni.

Aki kiváncsi a Sun felvásárlással kapcsolatban a SEC számára beadott dokumentációjára, az elolvashatja itt.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.