Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

EU-s nyomásra bővülhetnek a szoftvervásárlók jogai

Koi Tamás, 2009. május 11. 12:27
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A szoftvergyártók jótállási kötelezettségét szigorítaná egy, az Európai Bizottság két biztosa által előterjesztett törvénytervezet, mely ha átmegy a törvényhozáson, szoftvervásárlás esetén lényegében a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jogokkal ruházná fel a fogyasztókat. A szoftvercégek máris élénken tiltakoznak, mivel szerintük egy program rendeltetésszerű működését számos tőlük független körülmény befolyásolja.

A törvénytervezet, melyet Viviane Reding távközlési és médiabiztos, valamint Meglena Kuneva fogyasztói jogi biztos közösen jegyez, elsődleges céljaként azt jelöli meg, hogy a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályozás a licencszerződésekkel szabályozott termékekre, azaz elsősorban szoftverekre, vagy letöltött tartalmakra is vonatkozzon. "A licencelés ugyanazokat az alapjogokat kell biztosítsa a fogyasztóknak, melyek a tartós fogyasztási cikkeknél megilletik őket, azaz elsősorban azt a jogot, hogy a terméket a rendeltetésének megfelelően lehessen használni" -- áll a biztosok állásfoglalásában.

Erősíteni kell a bizalmat

"Ha azt akarjuk, hogy a fogyasztók többet vásároljanak, ezzel együtt gyakrabban használják a digitális beszerzési csatornákat, biztosítanunk kell számukra a jogaikat" -- mondta el Kuneva, hozzátéve, hogy a szoftvergyártók és a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nagyobb felelősségvállalása elengedhetetlenül szükséges többek közt ahhoz, hogy a fogyasztók bizalma megnőjön az internetes vásárlási forma iránt -- ez pedig végső soron egy mind a fogyasztók, mind pedig a tartalomszolgáltatók számára kedvező helyzetet teremthetne.

A szoftvergyártók ugyanakkor nem látják ilyen rózsásnak a helyzetet: a cégeket képviselő Business Software Alliance (BSA) máris határozottan bírálta a tervezetet. "A digitális tartalom nem kézzelfogható áru, így nem ugyanazt a felelősségvállalási szabályrendszert kell alkalmazni rájuk, mint például a kenyérpirítókra" -- mondta el a ZDNetnek Francisco Mingorance, a BSA szóvivője. "A digitális tartalmat előállító vállalatok nem tudják előre megbecsülni sem azt, hogy a termék milyen környezetben lesz használva, sem pedig azt, hogy ezen belül milyen teljesítményt nyújt majd" -- tette hozzá.

A szoftvergyártókat képviselő szervezet álláspontja szerint egy program futásának különböző tulajdonságai, így elsősorban a műveletvégzési sebessége nagy mértékben függ a rendszerkörnyezettől, attól, hogy a programot időszakosan frissítik-e, valamint végső soron attól is, hogy valamilyen külső körülmény hatására (például hackertámadás, vírus stb.) módosult-e a program kódja vagy futási mechanizmusa. Mingorance szerint a jótállási kötelezettségvállalás kiterjesztése végeredményben a különböző szoftvertermékek kompatibilitási listájának szűküléséhez vezethetne, hiszen a gyártók a külső fejlesztők számára korlátozottabb hozzáférést adnának a kódhoz.

Itthon két év a szavatossági idő

Magyarországon a szoftvertermékekre jelenleg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szavatossági jogrendszer vonatkozik, A két év szavatossági idő első félévében hibás teljesítés (azaz hibás működés) esetén az értékesítőt, a hátralévő másfél évben pedig a fogyasztót terheli bizonyítási kötelezettség. Az interneten vásárolt szoftvertermékekre (akárcsak bármilyen fogyasztási cikkre) emellett a távollevők közt kötött szerződésekről rendelkező 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet is vonatkozik, mely kimondja, hogy a vásárló nyolc napon belül akár indoklás nélkül is felbonthatja a szerződést. A szoftverekre vonatkozó kivétel azonban abban az esetben nem ad lehetőséget a fogyasztónak az elállásra, ha a program dobozát kibontották vagy az aktiválási (licenc)kulcsot felhasználták.

Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadócég ügyvezetője lapunknak elmondta, Magyarországon a szoftvertermékekre ezen felül nem vonatkozik semmilyen speciális kitétel vagy más, fogyasztóvédelmi szabályozás, azaz például ha egy program működése nem felel meg annak, amit a gyártó állított, a vásárló ugyanúgy kérhet kicserélést vagy kijavítást, mint lényegében bármilyen, szavatossági felelősségvállalás hatálya alá eső termék esetében. Más kérdés, hogy bizonyos jogorvoslati módszerek (tipikusan ilyen például a kijavítás, vagy az azonos termékre cserélés -- kivéve értelemszerűen sérült adathordozónál) többnyire nem jelentenek megoldást a problémára, vagy nem értelmezhetők jelen kontextusban. A magyar jogrendszer szerint azonban ha a kijavítást vagy a kicserélést nem lehet megoldani, vissza kell állítani az eredeti állapotot, azaz visszajár a vásárlónak a vételár.

A fogyasztóvédelmi szakértő szerint a szoftvergyártók ugyan tisztességes szerződési feltételek keretén belül kizárhatnak bizonyos felelősségeket, illetve előírhatnak különböző feltételeket a szoftver használatához (ilyen tipikusan a minimális hardverkövetelmény), lényeges törvényi előírás, hogy mindezen feltételrendszert magyar nyelven kell közzétenniük. A szakember lapunknak hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a fogyasztóra is nagyobb felelősség hárul, hiszen egyrészt tisztában kell lennie azzal, hogy a szoftvert mire kívánja használni, másrészt ismernie kell a rendszerkörnyezetet, azaz elsősorban azt, hogy számítógépe alkalmas-e a program futtatására.

A gyógyszergyártókat ugyanezért perlik

Siklósi hozzátette ugyanakkor, hogy a szoftvergyártók nem takarózhatnak folyamatosan azzal, hogy a rendszerkörnyezet pontos ismerete nélkül nem vállalható garancia a program megfelelő működésére. A szakértő a gyógyszeriparral vont párhuzamot: mint elmondta, a gyógyszergyártóknak a legtöbb esetben éppúgy felelősséget kell vállalniuk azért, ha egy gyógyszerkészítmény hatástalan, vagy a hatása elmarad a várttól, csak ebben az esetben a rendszerkörnyezet nem a számítógép, hanem egy sokkal bonyolultabb felépítésű "szerkezet", az emberi szervezet. Siklósi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unióban, illetve az Egyesült Államokban a gyógyszerkészítmények elmaradt hatása miatt jelenleg is több ezer per zajlik a gyógyszergyártók ellen.