Arra használják a netbookokat, amire kell, állítja az Intel

Az Intel kétszer nagyjából 350 fő megkérdezésével lefolytatott felmérése alapján a netbookhasználat igazolja azt, hogy korlátozott funkcionalitású számítógépekről van szó, melyet tipikusan néhány funkcióra célzottan alkalmaznak a felhasználók. A felmérésben részt vett netbookosok elsősorban internetes keresére (87 százalék) és emailezésre (65 százalék web, 44 százalék rezidens) használják mini laptopjukat, míg dokumentumokat már csak egyharmaduk szerkeszt rajuk, szemben a nagygépekre jellemző kétharmados arányon.

Ennél is meglepőbb azonban, hogy online vásárláshoz is mindössze kevesebb mint egyharmaduk használja apró gépét, míg a \"rendes\" notebookok 80 százalékban végeznek ilyen feladatokat. Online bankoláshoz és online videonézéshez, zenehallgatáshoz már csak a netbookok negyedét vetik be. Képek rendezését és szerkesztését már csak minden nyolcadik felhasználó végzi netbookon, míg ez egy teljesértékű notebook esetében minden második emberre igaz.

Itthon ez nem így megy

A hazai szakemberek szerint azonban a tiszta szegmentáció csak fejlett piacokon működik, itthon \"mindenki vásárol mindent\", üzleti gépet otthonra, otthoni gépet vállalathoz, hordozzák a játékgépeket és játszani akarnak az ultrahordozhatókon. A magyarországi tapasztalatok alapján a netbookokkal kapcsolatban irreális elképzelések alakultak ki, mivel a kezdeti alacsony árcédula elterelte a figyelmet arról, hogy erősen behatárolt képességű számítógépekről van szó. \"Az ár meghülyítette a vevőket, akik nem azt kapták, amit akartak\" -- fogalmazott még korábban Bíró Szilárd, a Lenovo termékmenedzser saját netbook modelljeik bejelentésekor.

[+] Teljesen megfagyni látszik a netbookpiac

A netbookok valójában leginkább másodlagos gépként állják meg a helyüket, egy nagyobb teljesítményű és kijelzővel ellátott PC mellett, ez azonban a hazai vásárlóerő és felhasználó kultúra mellett nem elképzelhető. A Toshiba magyarországi marketingvezetője, Szabó Tamás is ezen a véleménye van, aki szerint ez a modell nem, vagy nehezen érvényesíthető a hazai piacon, emiatt a netbookok piaca \"befagyott\", arányuk nem növekszik, és a korábbi terveket nem tudják hozni a gyártók. Az Intel és a GfK adatai szerint az elmúlt hónapok során 14-16 százalék, a DisplaySearch becslése alapján 20 százalék körül alakult a netbookok  aránya.

A processzorgyártó óriás úgy véli, hogy a közeljövőben két fő csapásiránya lesz a netbookpiacnak. Egyrészt nyitni kell az 5-19 éves fiatalok felé, akik 180 millió darabos piaci lehetőséget jelentenek a fejlett, és 1,6 milliárdosat a fejlődő országokban -- utóbbi csoport PC-penetrációja kevesebb mint 3 százalék, de a fejlett országokban is csak a gyerekek ötöde rendelkezik saját PC-vel. A másik, hogy egyre növekvő részesedést fognak kihasítani az értékesítésből a telekommunikációs szolgáltatók által készített csomagok, követve a mobiltelefonok piacán kialakult képet.

Ultravékony

Az Intel ráadásul hatalmas várakozásokkal tekint az úgynevezett ultravékony szegmensre, melyet az AMD kezdett el nemrég kitaposni. A vállalat olcsón termelhető Penryn (mobil Core 2 Duo) és Cantiga (Intel Gx4x generáció) chipsetjeire építve igyekszik lefedni ezt az újnak mondott szegmenst, mely lényegében a netbookok ára és méretformátuma felett húzódik meg, ugyanakkor továbbra is megfizethető, könnyen hordozható modellekről van szó.

Ez a fogyasztóknak szóló, 300 ezer forint alatti hordozható szegmens eddig lényegében nem létezett, mindössze néhány PC-gyártó probálkozott, korlátozott sikerekkel: Az IDC adatai alapján Európában az ilyen gépek részesedése 0,5 százalék körüli az összes notebook értékesítésén belül, pedig még a drágább, többségében üzleti és lifestyle modellekből is több mint nyolcszor annyi fogy. Az AMD, mely egyelőre lemaradt a netbookpiacról, itt akar rést ütni a piacon Yukon kódnévre hallgató platformjával, és megalkotta az ultravékony kategória fogalmát, mely vékony kialakítású, 12-14 hüvelykes kijelzővel szerelt, könnyű gépeket takar. Az AMD szerint itt nem kell a notebookokra jellemző kompromisszumokat kötni.

Ennek archetípusaként jelent meg a HP Pavilion dv2, mely egy magnéziumötvözetű burkolattal rendelkező, 12,1 hüvelykes modell, 25 milliméternél vékonyabb, és tömege 1,7 kilogrammról indul. A Yukon egy egymagos, K8 mikroarchitektúrájú Athlon Neo MV-40 (1,6 GHz, 512k L2, 15 W TDP) processzorból, AMD RS690E és SB600 chipkészletből épül fel, mely egy, az Intel megoldásainál jóval nagyobb teljesítményű ATI Radeon X1250 grafikus magot integrál. néven kerül a piacra, Az év hátralévő részében érkezik a kétmagos platform, mely Congo névre hallgat. A Conesus kódnéven ismert chipet RS780M és SB710 north- és southbridge chipek egészítik ki, azaz erősebb, ATI Radeon 3200 grafikus magot takar már. Erre válaszul érkezett meg az Intel saját termékcsomagjával, melytől a szállítások meredek felfutását várja.