Beköltözik az informatika az idősek otthonába

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központjának Budapestre telepítése után egy másik kiemelt területen is markáns szereplővé válhat hazánk. Ugyan nem tartozik egyelőre a három legnagyobb kutatás-fejlesztési terület közé, de az öreg kontinens lakosai egyre idősebbek, így felértékelődnek az időskori életminőség javítását célzó programok.

Az igazi egészségügyi reform

Ezek lehetnek egészségügyi fejlesztések, szociális programok is, de természetesen a technológia térnyerése itt sem maradhat el. Az Európai Bizottság támogat, sőt erőltet minden olyan kezdeményezést, amely az otthoni gondozás, távgyógyászat témában születnik. Amennyiben ez a tematika a következő 10 évben a szakemberek véleményének megfelelően eléri a kritikus tömeget, elterjed, akkor abban a Magyarországon indított új kutatóprogram, illetve a bevezetés alatt álló DataMed rendszer is kulcsszerepet játszhat.

Az előbbi egy konzorcium keretében, a GE Healthcare vezetésével megvalósuló hároméves kutatás-fejlesztési projekt, több mint 1 milliárd forintos büdzsével vág neki az idősgondozás jelenlegi rendszerének átalakításához. Itt az elsődleges cél, hogy az egyedül élő, krónikus betegségekben szenvedő idősek egészségügyi állapotában bekövetkező változások úgy legyenek nyomonkövethetőek távolról, hogy az ne zavarja meg az emberek életvitelét és ne kelljen elhagyni az otthonukat.

Az EurActive portálon nemrégiben megjelent írás szerint az EU több konkrét intézkedés bevezetését is javasolja, hogy leküzdhetővé váljanak a távolsági egészségügy terjedését gátló akadályok. A három legfontosabb pontnak a szolgáltatással kapcsolatos bizalomhiány leküzdését, a megfelelő jogi háttér kialakítását és a piacot érintő technikai jellegű problémák megoldását látják.

Öncélú fejlesztés vagy valós haszon?

Amennyiben ezeken sikerül túljutni, akkor létrejöhet egy olyan szolgáltatás, ami valós hasznot hajt a betegellátásban, garantálja a betegek biztonságát, miközben diszkrét is marad. Ha technológiai eszközökkel lehetséges idejében észlelni a tüneteket, hatékonyan követni a kezelés otthoni részeit, akkor elkerülhetővé válhat számos -- többnyire költséges -- kezelés vagy kórházi ápolás is.

[+] EIT: EU-s fejlesztések koordinálása Budapestről

"A telegyógyászat képes radikálisan javítani a krónikus betegek életminőségén és az emberek számára a legjobb szakembereket teszi elérhetővé" -- mondta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa. "Kötelességünk biztosítani a betegeknek és a szakembereknek a lehetőséget, hogy kihasználhassák a rendszer előnyeit. Emellett a távolsági egészségügyi szolgáltatások az ICT segítségével optimalizálhatják a humán és anyagi erőforrások kihasználását ebben a szektorban."

Magyarország annak ellenére, vagy éppen annak köszönhetően, hogy az egészségügy területén számos problémával küzd, most mindkét komoly projekt révén kitűnhet. A GE Healthcare és a GE Corporate által PPP rendszerben vezetett konzorcium 895 millió forintos állami támogatást kapott arra, hogy egy teljesen új egészségügyi monitoring rendszert fejlesszen ki, és használható terméket alkosson. A GE Healthcare a támogatás mellé további 238 millió forintot tesz a projektbe, ami így a Nemzeti Technológiai Program kiemelt programjai közül az egyik legnagyobb finanszírozású.

Milliárdos projektek

Az NTP 2008-ban 77 projektet támogat 39 milliárd forinttal, melyhez további 15 milliárdot tesz hozzá a piac -- nyilatkozta Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős tárcanélküli miniszter. Így a korábbi gyakorlattal ellentétben nem több száz elaprózott kutatás folyik egymástól függetlenül, hanem lényegesen kevesebb, de immár átlagosan 600 millió forint érték feletti pályázatot támogattak.

A GE mellett a konzorciumban részt vesz a Meditech, a Mednet 2000 Kft., a Szegedi Egyetem, a Veszprémi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola is. Összesen 71 kutatót és azok asszisztenseit foglalkoztatják, illetve a program beindulásával 23 új, magasan kvalifikált munkahelyet is teremtenek. A kutatás alapcélja a mostaniaktnál fejlettebb, következő generációs megfigyelőrendszerek kifejlesztése, melyhez a GE a technológiát adja, míg az orvosi cégek és egyetemek az orvosi szaktudást.

A program célterülete egyelőre az agyvérzés, demencia és a depresszió észlelése, megelőzése, a kezelés segítése, de a későbbiekben az alapvető életfunkciókig is lemennek, mint a testsúly vagy a vérnyomás. Mindezt úgy kell elérni, hogy minél kevésbé zavarják meg a felhasználót, lehetőség szerint észrevétlenül és beavatkozást nem igényelve működjön a rendszer.

Folyamatok

Még 10 év

Bognár Attila, a GE Healthcare Telehealth fejlesztési menedzsere a HWSW kérdésére elmondta, hogy az ilyen technológiák kis számban már jelenleg is működnek például az Egyesült Államokban, de tömeges elterjedésük egy évtizeden belül várható. A volumennövekedésnek köszönhetően csökkenni fog a telepítési és a szolgáltatási költség, de addig a megoldás elfogadottságáért is meg kell küzdeni.

A GE által jelenleg kínált termék egyszerűen infravörös érzékelők, kábelek, hálózati eszközök összessége, mely önmagában nem tűnik komoly innovációnak. A téma lényegi része a mögötte álló komplex szoftverek, algoritmusok, a riasztásokat generáló mesterséges intelligenciák, illetve a begyűjtött adatokat értelmezni képes orvosi szaktudás meglétében van.

Az egyszerű, így olcsón replikálható technológia mögött lévő komoly rendszerek segítségével hétköznapi minták vizsgálatából derülhetnek ki olyan egészségügyi panaszok, melyekre többnyire túl későn derül fény. Például ha valaki elkezd éjjelente felébredni, jár egy kört, eszik valamit majd visszafekszik, később pedig megismétli ezt, az szinte biztos, hogy a kialakuló vagy megszerzett cukorbetegséggel küzd. A rendszer képes azt is figyelni, hogy a páciens megfelelően és rendszeresen szedi-e a felírt gyógyszereket vagy sem.

[oldal:Orvosok, kórházak, betegek]

Bognár szerint a fejlesztési irány a modularitás felé fog elmozdulni. A meglévő szenzorokkal a lehető legtöbb adatot kell tudniuk kinyerni, illetve a rendszernek nyitottnak kell lennie különleges érzékelők csatlakoztatására is. A lényeg nem a technológia ész nélküli integrálása, hanem a mesterséges intelligencia továbbfejlesztése. A legtöbb tudás már eleve rendelkezésre áll az orvosi tudományok által, de ezeket kell úgy felhasználni, hogy orvos-beteg találkozó nélkül lehetséges legyen a folyamatos kontroll.

Ebből kifolyólag Bognár szerint nem szükségesek komoly alapkutatások, hanem inkább a szoftverek, algoritmusok és az eszközöket kezelő rendszerszoftverek készítése, a működés optimalizálása a cél. Kapcsolódó területként kiválóan alkalmazhatóak a Smart Home megoldások. Nem feltétlenül egészségügyi terület, de a fentebb említett betegségekben szenvedő embereknek gyakran gondot okozhat akár a világítás, klíma/fűtés kezelése is. Az orvosi rendszer képes a hőmérsékletet is az ideális szinten tartani vagy odafigyelni arra is, hogy az égve hagyott lámpákat, főzőlapot vagy más berendezéseket kikapcsolja.

Egyszerűnek tűnik

Csendes gondoskodás

A GE által vezetett konzorcium tervei az elkövetkezendő három évre szólnak, de Bognár szerint ennél hamarabb is várhatóak eredmények. A jelenleg is elérhető "QuietCare" megoldás is ott tart már, hogy az egyszerű szenzorokkal képes a felébredés, a felkelés, a fürdőhasználat, gyógyszerszedés, alvás, mozgás folyamatait monitorozni. Automatikusan statisztikák készülnek a figyelt személyről, amihez a riasztások is adaptívan simulnak hozzá.

A legtöbb betegségnél már a korai tünetek miatt is megváltoznak az alapvető szokások, s az idős emberek még nem is sejtik, hogy gond lehet, amikor az orvosuk már kezdeményezhet egy átfogóbb vizsgálatot. Technikailag a szenzorok felszerelésén túl nincs szükség másra, mint egy állandóan rendelkezésre álló internetkapcsolatra, amin keresztül a helyi egység a szerverrel kommunikál.

November 12-én a Pannon, az IQ-MEDicina Zrt. és az ELTE Informatikai Kara együttműködésének gyümölcseként jelentették be a DataMed nevű egészségügyi adatkommunikációs eszközt, ami a távközlés eszközeit integrálja az egészségügyi kommunikációba, XXI. századi szintre fejlesztve azt.

A rendszerhez csatlakozott kórházak, orvosok és páciensek elektronikus úton cserélhetnek adatokat, információkat teljesen kiváltva a papíralapú orvosi ügyintézést. A betegek mobiltelefonjukon vagy számítógépükön keresztül követhetik nyomon a kezelések menetét, kapcsolatot tarthatnak az intézményekkel, orvosokkal. A közös felület révén csökken a rossz kommunikáció miatt feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma is.

A rendszer háttere a Pannon adatkommunikációs rendszerén alapul (SMS, MMS, GPRS-WAP, mobilinternet), ehhez csatlakozik a szoftverhátteret biztosító IQ-MED portálja, a DataMed, ami a szolgáltatások koordinálása mellett tudásbázisként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy nem csak a kurrens esetek kommunikációját végezhetik az orvosok hálózaton keresztül, de a beteg naprakész kórtörténetét, más kapcsolódó eseteket is láthatnak, ami a helyes diagnózishoz komoly segítség.

Szerkesztőségünk a Pannontól megtudta, hogy a DataMed rendszerhez több intézmény is csatlakozott már, például a budapesti Szent Imre Kórház. Az orvosok számára a szolgáltatás ingyenes, így jövő év elején már több területen megvalósulhat az orvos-kórház, illetve az orvos-orvos viszonylatban a modern ügyintézés. Az jövő év második felére pedig már a páciensek, a lakosság bekapcsolását is tervezik.

Az Egyesült Államokban a most Magyarországon bemutatotthoz hasonló rendszerek már jó ideje teljesítenek szolgálatot, de a kórház-orvos-beteg hármas teljes integrációja komoly előrelépésnek számít olyan helyeken is, ahol nem annyira fejletlen az egészségügy adminisztrációja, mint hazánkban. Nálunk is minden háziorvos használ valamilyen informatikai rendszert, a kórházak szintén, mostanra pedig már a lakosság jelentős hányada rendelkezik számítógéppel, mobiltelefonnal pedig szinte mindenki. A feladat mindössze annyi, hogy ezeket szeparált szigeteket összegyúrják egy átfogó, átjárható közös rendszerré -- egyszerűnek hangzik.

Több idős, több kiadás?

Az átfogó egészségügyi kommunikációnál nehezebb diónak tűnik az időskorúak gondozásának kérdése. Az "infokommunikációs eszközökkel segített életvitel" programok hangzatosak, elsőre mindenki számára szimpatikusak, és a statisztikák szerint szükségesek is. Magyarországon 2008-ban 3 millió nyugdíjaskorú ember él, közülük 600 ezren élnek egyedül saját otthonukban. Évente 35 ezer agyvérzéses eset történik köztük, illetve 100 ezer nyugdíjas esetében a demencia (időskori elbutulás) is megállapítható.

Ez nem helyi probléma, hiszen a fejlett világ népessége folyamatosan öregszik és egyre nagyobb a teher az egészségügyi ellátórendszereken, ez hosszú távon nem tartható fent. A ma elterjedt egészségügyi technológiák nem fejleszthetőek tovább olyan mértékben, hogy azok megoldják a meglévő problémákat: egyre idősödik a lakosság, az ellátás pedig egyre drágul. A technológai és informatikai megoldások, integráló jellegüknél fogva viszont jó alapot nyújthatnak az otthoni egészségügyi modellek kiépítésére.

A miniszter szemléz

Habár az elsődleges fókuszcsoport az idősek életminőségének javítása, de a későbbiekben a kör kibővülhet. Akár a fiatalabb korosztály, vagy valamilyen más körülmény miatt veszélyeztetett csoportok kiszolgálása is realitás lehet. Az Egyesült Államokban esélyes, hogy a biztosítók is használnának ilyet vagy egyszerűen általános kényelmi szolgáltatásként is megjelenhet.