Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Szerver- konszolidáció: ötletek az első lépésekhez

TechNet, 2008. június 23. 09:32
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A TechNet Magazin cikkéből kiderül, hogy mik lehetnek egy szerverkonszolidációs projekt legfontosabb buktatói, és hogyan készülhetünk fel az elkerülésükre. A legfontosabb az idejében megkezdett tervezés, és az sem árt, ha tudunk a gazdasági vezetők fejével gondolkodni.

A virtualizációs technológiák megítélése korántsem egységes az informatikusok körében. Vannak, akik számára már teljesen természetes, hogy a felügyelt rendszereik egy része virtuális gép. Az óvatosabbak számára ez a technológia még inkább csak játék. A cikkel továbbgondolós játékra csábítom az utóbbi tábor tagjait is, bízva abban, hogy a technológián túlmutató érvek közül is találnak megfontolandót.

Csaknem két évvel ezelőtt jelent meg a TechNet Magazinban Lepenye Tamás kollégám Tervezz merészen! című cikke. Ajánlom mindenkinek újraolvasásra. Akármekkorát változott ugyanis időközben a virtualizációs technológia, a megközelítés, a konszolidációs feladat megvalósítására alkalmazott módszer a mai napig megállja a helyét. Talán csak annyi változott, hogy megjelentek olyan alkalmazások, amelyekkel kevesebb fáradsággal, rendszerezett és jobban használható adatokat gyűjthetünk a konszolidálásra jelölt rendszerekről. Amikor pedig nekivágunk a feladatnak, akkor használhatjuk például a System Center Virtual Machine Manager-t, hogy fizikai gépeinket virtuális gépekké konvertáljuk. No, de ne szaladjunk ennyire előre! Haladjunk nagyjából abban a sorrendben, ahogy konszolidációs folyamat halad!

Ha szerverkonszolidációra adjuk a fejünket, készüljünk fel arra, hogy hosszú ideig nem fogunk tudni látványos technológiai fejlesztéseket felmutatni. Ez a folyamat ugyanis hosszadalmas és gyakran nehézkes tervező-szervező munkával kezdődik. Legelsőként saját magunkban, illetve az IT-n belüli kollégák körében kell közös nevezőre, egységes álláspontra jutnunk a virtualizációt illetően. Tanulságos olvasmány a témában a Kusnetzky Group tanulmánya a virtualizációhoz kapcsolódó 10 legfontosabb mítoszról. Csak a négy legérdekesebb pontot emelném ki ezzel kapcsolatban:

  1. Az én cégem máris készen áll a virtualizáció alkalmazására
  2. Nincs szükség különösebb szakértelemre az implementációhoz
  3. Nincs szükség részletes tervezésre, minden megoldható néhány kattintással
  4. A virtualizáció csökkenti a rendszer komplexitását

A négy felvetett kérdést akár egymással összefüggésben is vizsgálhatjuk: a virtualizációs technológiák alkalmazása rövidtávon egészen biztosan nem csökkenti a rendszer komplexitását, hiszen teljesen új, korábban nem használt technológiai rétegek kerülnek a rendszerbe, amelyeket egyrészt meg kell ismernünk, másrészt a felügyeletükhöz szükséges folyamatokat ki kell fejlesztenünk és dokumentálnunk. Hosszabb távon jelentkezhet a komplexitás csökkenése, ha a virtualizáció egyfajta katalizátorként hat és ösztönöz bennünket a felügyeleti folyamatok pontosítására, jobb összehangolására és a lehető legtöbb feladat automatizálására. Ha többen dolgozunk az IT szervezetben, akkor szükséges lehet az egyes munkatársak feladatainak újragondolása és összehangolása is, hiszen a folyamatokat nekik kell végrehajtaniuk. Tehát igazából akkor állunk készen, ha az alapvető munkafolyamataink már rendben vannak, és van tartalék kapacitásunk a virtualizációs technológia bevezetésének idején jelentkező többletfeladatok elvégzésére.

Kiemelten figyeljünk erre, ha egymagunk vagyunk "az IT": mérjük fel, mennyi idő alatt, milyen kisebb lépéseken keresztül tudjuk elérni a kitűzött célt úgy, hogy közben nem hanyagoljuk el az élő rendszereket sem. Ezen a ponton máris a tervezésnél tartunk. Tervezni pedig kötelező! Mégpedig több irányban egyszerre. Mindenképpen szükség lesz egy pénzügyi tervre. Elég nagy a valószínűsége annak, hogy a konszolidációs folyamatot nem tudjuk véghezvinni pénzügyi befektetés nélkül, tehát feltétlenül meg kell győznünk azokat a döntéshozókat, akik finanszírozzák terveinket. Meggyőzésükhöz több helyről is gyűjthetünk érveket, néhány példát a következő fejezetben bemutatok.

A következő lépés a konszolidációs útiterv: milyen gépeket, szolgáltatásokat mozgatok virtuális platformra, milyen sorrendben, milyen módszerrel és mi tervem, ha valami nem sikerül (ez az a bizonyos gyakran elfelejtett roll-back plan). Ezen lépések tervezéséhez remekül használható a fentebb említett cikk. A tervezés másik vonulata a hosszabb távú tervezés: ha gondot okozott a fizikai szerverek túlzott elszaporodása (egyedi feladatokra, hosszabbtávú koncepció nélküli beszerzések), akkor mit fogunk kezdeni az elszaporodó virtuális gépekkel?

A virtuális gépek olcsók, nem lesz meg az a beépített korlát, amit a pénzügyi lehetőségek jelentettek a fizikai gépek beszerzésekor. Sőt, virtuális gépek esetén még a licencelés is egyszerűbb. Megvannak-e az eszközeink a hibriddé vált számítóközpontunk felügyeletére, van-e eljárásunk a licenckövetésre? Megfelelően nyilvántartjuk, dokumentáljuk-e virtuális tárolóinkat (storage) és hálózatainkat? Több olyan kérdés, amire megnyugtató megoldást kell találnunk és ez még mind mindig csak a tervezés.

A szakértelem kérdése talán a legegyszerűbb, ezen a területen van ugyanis talán a legnagyobb motiváló erő: a technológiai érdeklődés. Aki virtualizációs megoldás bevezetésére adja a fejét, azt már valamilyen mélységben megragadta a technológia és a benne rejlő lehetőség. Szerencsére az bevezetéshez szükséges eszközök használata nem túl bonyolult. A szakértelem kérdése sokkal inkább a tervezési és az üzemeltetés bevezetési fázisban nyer jelentőséget, ahol rendszer szinten kell gondolkodni a siker érdekében.

Hogy csak egyetlen üzemeltetési példát említsek: meg kell változtatnunk a javítócsomagok telepítésére vonatkozó eljárásainkat. A szokásos eljárás nagy valószínűséggel használható marad a virtuális gépek többségére és a virtualizációba nem bevont fizikai gépekre, a virtuális gépeket futtató szülő partíciók frissítése viszont jobban szervezett eljárást igényel, hiszen amikor ezeket frissítjük a rajtuk futó virtuális gépek szolgáltatásai is kiesnek. Ha technológiai szempontból nem is, de szervezési szempontból mindenképpen összetettebb a feladat. (Értjük már miért ajánlott a Windows Server 2008 Core telepítés, mint szülő partíció? Kevesebb frissítési ciklus, kevesebb fejfájás a szervezés körül.)

Nézzünk bele néhány fontosabb folyamatba, amivel a szerverkonszolidáció során találkozhatunk, és ismerkedjünk meg néhány olyan eszközzel, ami segíthet a kezdeti fázisok nehézségeit legyűrni.

A cikk több oldalból áll:
Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.