Szerző: Miklós Tamás

2004. január 06. 09:38:55

Teszt: AMD Athlon 64 3400+ processzor

Hiába vártunk a 3,4 GHz-es Pentium 4 vagy a Prescottok megjelenésére, a mai napig az Athlon 64 3200+ volt a leggyorsabb asztali processzor. Most azonban itt az új ellenfél, ezúttal ismét az AMD-től. Háziversenyt rendeztünk, az érmeket előre kiosztottuk.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az asztali változatban piacra dobott szerverprocesszorokat -- Pentium 4 Extreme Edition, Athlon 64 FX --, akkor vita nélkül a szeptemberben bemutatott Athlon 64 3200+ a legnagyobb teljesítményű asztali processzor. A mai napon azonban az AMD bejelentette az Athlon 64 legújabb változatát, amely a 3400+ jelzést kapta. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk az AMD Hammer architektúráról, górcső alá vettük az Athlon 64 FX processzort és az Athlon 64 alaplapokat is. Ezúttal a legújabb Hammer processzor, a ma bejelentett Athlon 64 3400+ járt nálunk. Cikkünkben azt vizsgáltuk, vajon a 10 százalékkal megnövekedett órajel és 6 százalékkal emelkedett modellszámozás vajon mekkora teljesítmény-emelkedést eredményez az alkalmazások futtatásakor.

Fizikailag az Athlon 64 3400+ csupán a tokozás barna színében tér el az elődjének számító Athlon 64 3200+-tól, mely zöld tokban kapott helyet. A processzoron látható feliratok alapján kideríthető, hogy a legújabb Athlon 64 modell csupán a órajelében különbözik elődjétől, hiszen ugyanúgy Socket 754 foglalatba illeszkedik, 1 MByte másodlagos gyorsítótárral látták el, és továbbra is 1,50 voltos magfeszültséget használ.

Athlon 64 3200+Athlon 64 3400+Athlon 64 FX-51
Órajel2,00 GHz2,20 GHz2,20 GHz
Gyártástechnológia0,13 mikron SOI0,13 mikron SOI0,13 mikron SOI
Tranzisztorok száma105,9 millió105,9 millió105,9 millió
Magméret193 mm2193 mm2193 mm2
Elsőszintű gyorsítórár128 KB128 KB128 KB
Másodszintű gyorsítótár1 MB1 MB1 MB
Integrált memóriavezérlő64 bites DDR40064 bites DDR400144 bites DDR400
Memória sávszélesség3200 MB/s3200 MB/s6400 MB/s
FoglalatSocket 754Socket 754Socket 940

Ahogy az a táblázatunkból is kiderül, a "csúcsragadozónak" számító Athlon 64 FX-51-hez hasonlóan az Athlon 64 3400+ is 2,20 GHz-en működik, a két processzor közötti teljesítménybeli különbséget a rendelkezésre álló memória-sávszélesség adja.

Cikkünkben benchmark szoftverek és játékok egész seregét hívtuk segítségül, hogy ki tudjuk mutatni, mennyivel lett gyorsabb az Athlon 64 szeptember, a 3200+ változat megjelenése óta. Emellett részletesen foglalkozunk a Cool'n'Quiet technológiával is.

[oldal:Hűvös és csendes]

Számtalan helyen esett már szó az AMD Athlon 64 processzorának új szolgáltatásáról, azonban mindezidáig nem foglalkoztunk részletesen vele. A Cool'n'Quiet valójában nem más, mint a mobil K6-2+ és K6-III+ processzorokban debütált AMD PowerNow! szolgáltatás, melyet az Athlon 64-től kezdve már a desktop processzorok is támogatnak. Annak ellenére, hogy a PowerNow! fő célkitűzése a mobil számítógépek fogyasztásának csökkentése; a Cool'n'Quiet pedig -- nevéből adódóan -- hűvösebben és halkabban üzemelő asztali számítógép koncepcióját igyekszik megvalósítani, valójában a két technológia egy és ugyanaz.

A PowerNow! és Cool'n'Quiet igazi különlegessége abban rejlik, hogy a processzor órajelét és feszültségét is képes automatikusan és dinamikusan állítani, az aktuális CPU terhelés függvényében. Ez -- talán mondanunk sem kell -- rendkívül fontos a mobil számítógépek tulajdonosainak, hiszen ezzel pl. az egyszerű irodai munka során lényegesen csökkenthető az akkumulátor terhelése, növelve a rendelkezésre állás idejét. Különösen lényeges szolgáltatás ez az Athlon 64 és mobil Athlon XP processzorokra épülő notebookok esetében, hiszen ezek a CPU-k magas disszipációs és melegedési értékekkel rendelkeznek.

Az Athlon 64 kapcsán azonban a Silicon-on-Insulator (SOI) gyártástechnológiának köszönhetően már nem kell tartanunk kritikus hőtermeléstől, a Cool'n'Quiet emiatt inkább a csendes üzemet helyezi előtérbe, vagyis hogy minél halkabb hűtőmegoldással is lehessen biztosítani a rendszer stabil működését. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a Cool'n'Quiet és a PowerNow! sem alkalmas arra, hogy a processzor terhelés alatt tapasztalható disszipációját csökkentse, vagy hogy a terhelt rendszer hűtését halkabbá tegye.

A K8 családú asztali processzorokban alkalmazott Cool'n'Quiet megoldás több lépcsőben (a CPU szorzójának változtatásával) egészen 800 MHz-ig és 1,30 voltig képes csökkenteni a processzor alapesetben 2000 ill. 2200 MHz-es órajelét és 1,50 voltos feszültségét -- amennyiben a rendszer nincs teljes terhelés alatt. Az órajel és a feszültség változása a rendszerinformációs programokban is nyomonkövethető:

Ez esetben a processzor nyugalmi, azaz idle állapotban tartózkodott, minimális rendszerterhelés mellett. Ha azonban elindítunk pl. egy Super PI tesztet, a Cool'n'Quiet ezredmásodpercekben mérhető idő alatt feltornássza processzorunk órajelét és feszültségét is:

Ez a gyári, 2,20 GHz-es beállítás egészen addig megmarad, amíg a processzorunknak "dolgoznia kell" -- majd ha a rendszer ismét felszabadul, a Cool'n'Quiet visszaállítja a CPU-t 800 MHz-re. Figyelemreméltó továbbá, hogy ez a 800 MHz-es, energiatakarékos állapot mindaddig fennmarad, amíg a rendszer terhelése el nem éri a 80 % körüli szintet, csak ekkor kezdi meg a Cool'n'Quiet az órajel emelését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtakarékosabb, 800 MHz-es beállítás mellett MP3-at játszhatunk le vagy akár DiVX filmet is nézhetünk, hiszen ezek a feladatok még 800 MHz-en sem jelentenek nagy munkát az Athlon 64-nek.

Az AMD által megadott maximális disszipációs adatok alapján elmondható, hogy ezzel a megoldással akár egy 40 wattos izzó folyamatos világításával elemésztett árammennyiséget is megspórolhat nekünk a Cool'n'Quiet irodai munka közben, vagy ha munka nélkül hagyjuk gépünket, pl. csak letöltéseket indítunk.

A Cool'n'Quiet hatékonyságát saját méréseink is alátámasztják. A tesztünkben szereplő konfiguráción, az MSI CoreCenter alkalmazás segítségével vizsgáltuk az Athlon 64 3400+ viselkedését, ki- és bekapcsolt Cool'n'Quiet mellett:

A processzor hőmérséklete a rendszer nyugalmi (idle) állapotában 9 Celsius fokkal csökkent a Cool'n'Quiet használatával. A technológiáról tehát elmondhatjuk, hogy jelesre vizsgázott nálunk, használatához pedig nincs másra szükség, mint egy Cool'n'Quiet-et támogató alaplapra, egy processzor meghajtóra (melyet az AMD weboldaláról tölthetünk le), valamint természetesen egy AMD Athlon 64 processzorra. Az Athlon 64 FX és Opteron processzorok egyelőre nem támogatják a Cool'n'Quiet technológiát.

[oldal:Tesztkonfiguráció, Super PI]

Méréseinket az alábbi konfiguráción végeztük:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon 64 3200+ (2,00 GHz, 200 MHz FSB)
AMD Athlon 64 3400+ (2,20 GHz, 200 MHz FSB)
AlaplapMSI K8T Neo-FIS2R (VIA K8T800)
Memória1 x 512 MB Nanya DDR400 SDRAM (CL 3)
MerevlemezSeagate Barracuda 7200.7 80 GB PATA-100
VideokártyaATI Radeon 9800 Pro 128 MB AGP 8x
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMicrosoft Windows XP Professional SP1a
DirectX 9.0b
DriverekATI Catalyst 3.9
VIA Hyperion 4.49p
Tesztprogramok3DMark 2001 SE
3DMark 03
AIDA32 3.88
AquaMark 3
CineBench 2003
Comanche 4
Gun Metal Benchmark 2
Halo
PCMark 04
POV-Ray 3.5
Quake III Arena
ScienceMark 2.0 Beta 23SEP03
SiSoft Sandra 2004
SPECViewperf 7.1
Super PI 1.1
Unreal Tournament 2003
WinRAR 3.20
Wolfenstein - Enemy Territory
X2 - The Threat

Első körben lefuttattuk a sokak által kedvelt Super PI szintetikus tesztprogramot, mellyel a PI értékét számítottuk ki 1 és 2 millió tizedesjegyig.

Az Athlon 64 3400+ 6 százalékkal bizonyult gyorsabbnak az elődjénél -- ez az érték egybevág a 3400 és 3200 jelzések közötti 6 százalékos különbséggel.

[oldal:Memóriatesztek, WinRAR]

A processzorok által biztosított memóriasebességét az AIDA32 és a Sandra legújabb verzióinak segítségével teszteltük.

Az AIDA32 tesztjének processzortól való függetlensége meglepő pontossággal került bizonyításra: dacára a 10 százalékos magórajelbeli különségnek, mindkét CPU azonos memóriasebességet ért el.

A Sandra a memóriaműveletek közben az adatokon számításokat is végez, ennélfogva az Athlon 64 3400+ kb. 1 százalékos előnyre tett szert a Memory Bandwidth Benchmark tesztben.

A memória késleltetését a ScienceMark Memory Latency tesztjével mértük le.

Ismét csupán 1 százalékkal, de a magasabb órajelű Athlon 64 3400+ győzött.

Az általános felhasználás szimulálására egy valós életből vett sebességtesztet használtunk. Egy 1,4 GB-os fájlt tömörítettünk be ZIP csomagba a WinRAR segítségével.

A merevlemezt és a processzort is megdolgozó ZIP tömörítést az Athlon 64 3400+ 5 százalékkal rövidebb idő alatt teljesítette.

[oldal:3DMark, PCMark, AquaMark]

A megunhatatlan 3DMark, PCMark és AquaMark tesztek sem maradhattak ki a sorból.

Bár a 3DMark 2001 SE 20 ezer pontos "álomhatárát" könnyedén átlépi az AMD legújabb processzora, az eredmény kissé csalóka: a tekintélyesnek tűnő 415 pontos különbség csupán 2 százalékot jelent.

A 3DMark 03 végeredményét alig befolyásolja a processzorok órajelének különbsége, ez azonban így van rendjén, hiszen a 3DMark 03 célkitűzése pont az, hogy a teszteredmény a lehető legkevésbé függjön a processzor teljesítményétől. Szerencsére a program CPU tesztet is tartalmaz, ebben a két Athlon 64 közötti 6 százalékos jelzésbeli különbséget mutatja ki a 3DMark 03.

A többszálú PCMark tesztprogram legújabb verziója a processzorok órajelbeli 10 százalékos különbségéhez közelítő eredményt produkál. A valós alkalmazásokban sajnos ez az ideális eset ritkán fordul elő.

A DirectX 9 motort használó AquaMark ismét a 3DMark 03 eredményeihez hasonlót mért: a végeredményben alig mutatkozik különbség, azonban a CPU tesztben a már jól ismert 6 %-hoz közelítő fölényt könyvelhet el az Athlon 64 3400+.

[oldal:Quake III, Unreal Tournament 2003, Wolfenstein]

Játéktesztjeinkhez 640x480 és 1024x768-as felbontást és 32 bites színmélységet használtunk. A Halo, a Quake III és a Wolfenstein - Enemy Territory esetében, 640x480-as felbontásban a grafikai részletességét is minimálisra csökkentettük, hogy elkerüljük a videokártya esetleges szűk keresztmetszeteit.

A Quake III Demo001 tesztjében 5-6 százalék körüli előnyt kovácsol magának az Athlon 64 3400+, csúcsra járatva a Radeon 9800 Pro tesztkártyánkat.

Az Unreal Tournament 2003 a videokártyától kevésbé függő, 640x480-as tesztjeiben 7 százalékos fölénnyel nyert a magasabb órajelű Athlon 64, míg az 1024x768-as Flyby tesztben a videokártya kifulladása miatt a két CPU közötti különbség szinte eltűnik.

A ráncfelvarráson átesett Quake III motorra épülő Wolfenstein - Enemy Territory le sem tagadhatná származását: a Quake III-ban mért 5-6 százalékos különbséget másolja le ez a játék is.

[oldal:Comanche 4, Gun Metal, Halo, X2]

A szinte csillapíthatatlan processzoréhségéről elhíresült Comanche 4 ezúttal is a processzorok közötti differenciát hangsúlyozza: mindkét felbontásban 8 százalékos gyorsulással díjazza az Athlon 64 3400+ fürgeségét.

A Gun Metal akciójáték benchmark változata úgy tűnik, inkább a videokártyát dolgoztatja meg, hiszen a processzorok közötti különbséget legjobb esetben is csak alig 2 százalékosnak ítéli meg.

A Microsoft remekbe szabott Halo lövöldözős játéka a videokártyától kevésbé függő, 640x480-as felbontásban a már jól ismert, 5-6 százalékos különbséget mutatja ki. A felbontást emelve a videokártya ismét bedobja a törölközőt.

Az űrben játszódó, látványos grafikai megoldásokkal tarkított X2 - The Threat játékteszt 4-5 százalék körüli mértékben favorizálja a magasabb órajelű Athlon 64 modellt.

[oldal:SPECViewperf, CineBench]

A professzionális felhasználás során tapasztalható teljesítményt a SPECViewperf 7.1, illetve a Maxon CineBench 2003 szoftverekkel mértük le.

Az OpenGL grafikai megjelenítésre támaszkodó, 3D leképezési (rendering) és CAD/CAM tervezési modulokat is tartalmazó SPECViewperf tesztjeiben 4 és 7 százalék között változó mértékben győzedelmeskedett az Athlon 64 3400+. A tesztek közül a Discreet Lightscape (light-06) során bizonyult a legnagyobbnak a 3400+ előnye.

A CineBench meglehetősen szintetikus tesztjei nem hazudtolták meg magukat: az órajelbeli 10 százalékos különbséget megközelítő, 9 és 10 százalékos előnyt mértek a 3400+ javára.

[oldal:POV-Ray, ScienceMark]

A nyers lebegőpontos és tudományos számítási teljesítményt a POV-Ray és ScienceMark szoftverek legújabb verzióinak segítségével mértük le.

3400+ jelzésű processzorunk az FPU-t végletekig kizsigerelő POV-Ray renderelése során 9 százalékkal előzte meg a régebbi Athlon 64 modellt.

A SIMD optimalizációkat is használó ScienceMark fizikai számításokat végző Primordia és Molecular Dynamics tesztjeiben a POV-Ray-hez hasonlóan 9 százalékos előnyt könyvelhet el a magasabb órajelű Athlon 64.

A ScienceMark AES adattitkosítást végző Cipher tesztjében ismét 9 százalék a differencia a két processzor között.

[oldal:Értékelés]

Annak ellenére, hogy egy vadonatúj processzort illesztettünk be egy már 3 hónapos BIOS-szal szerelt alaplapba, minden úgy történt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Sem a telepítés, sem a tesztek futtatása során nem találkoztunk semmilyen problémával. Sajnos az MSI alaplaphoz még mindig nem készült el a magfeszültség emelését lehetővé tevő BIOS frissítés, ezért a tuning tesztektől ezúttal is el kellett tekintenünk. Megjegyzendő azonban, hogy az MSI már dolgozik a problémán, cikkünk írásának idején már létezett egy nem publikus, 1.25 verziószámú, béta státuszú BIOS változat, amely 1,55 voltig lehetővé tette volna a feszültségemelést -- ez azonban még mindig nem lett volna elég ahhoz, hogy a tesztelt processzorokban rejlő tuningpotenciált felderíthessük.

Tuning ide vagy oda, az Athlon 64 3400+ alapórajelen is lefőzte elődjét. A 200-zal magasabb jelzéshez hűen a játékokban és a valós alkalmazásokban is mintegy 6 százalékkal bizonyult gyorsabbnak az Athlon 64 3200+-nál. Azokban az esetekben pedig, amikor a nyers számítási teljesítményt vizsgáltuk, a gyorsabb modell előnye akár az órajelbeli különbséget jelentő 10 százalékot is elérte.

Az Athlon 64 3400+ piacra lépésével átveszi az előző modell helyét az árlistákon, azaz kiskereskedelmi áron kb. nettó 90-100 ezer Ft-ot kell majd érte kifizetnie boldog tulajdonosának. Ezzel párhuzamosan a 3200+ ára csökkenni fog, valószínűleg a 70-80 ezer forintos tartományt fogja elfoglalni. Kíváncsian várjuk a decemberben hivatalos bejelentés nélkül piacra került Athlon 64 3000+ processzort is, melyet az AMD 2,00 GHz-es órajellel és csökkentett, 512 KB méretű másodlagos gyorsítótárral forgalmaz. A 3000+ ára kezdetben nettó 50-60 ezer forint lesz.

Szólj hozzá a fórumban!

a címlapról

Hirdetés

Mi történik egy mobilappal a születése után?

2020. február 25. 17:26

Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy ingyenes appmenedzsment meetuppal és egy 30 órás képzéssel. A store-ban való megjelenés az igazi munka kezdete: mérés, mérés, mérés, adat, felhasználói visszajelzések kezelése, ASO, monetizálás, marketing... és így tovább.