Szerző: Barna József

2003. október 09. 19:20:27

A KT600-asok klubja

A VIA KT600 lapkakészletre épülő alaplapokról ugyan bebizonyosodott, hogy teljesítményük nem múlja felül az NVIDIA nForce2-re épülő megoldásokét, ám ár-teljesítmény arányuk igen kedvező. Összehasonlító tesztünkben öt KT600-as lap teljesítményét és szolgáltatásait vetettük össze.

Az AMD platformhoz szánt alaplapi lapkakészletek piacán hosszú időn át biztosan vezető VIA szorongatott helyzetbe került az NVIDIA lapkakészlet-piaci belépőjét követően. Az nForce, de főként az nForce2 térnyerése kellemetlen és váratlan meglepetést okozhatott a tajvani vállalatnak, amely mintha elveszítette volna korábbi magabiztosságát. A kérészéletű KT400A esete látványosan példázza az utóbbi hónapok botladozásait. A március elején bejelentett lapkakészletről mindenki, még maga a gyártó is azt gondolta, hogy az lesz a K7 platformhoz szánt utolsó VIA-chipset. Ám alig telt egy hónap és kiderült, hogy a májusban megjelenő, 400 MHz-es rendszerbuszt igénylő Athlon XP processzorok mellé újabb lapkát kénytelen fejleszteni a vállalat.

Májusban hivatalosan be is mutatkozott és június közepétől hozzáférhető volt a VIA KT600, a KT400A pedig gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el a piacról. A KT600 egyetlen újdonsága, hogy hivatalosan is támogatja a 400 MHz-es rendszerbuszt használó Athlon XP processzorokat. További specifikációit tekintve a KT600 megegyezik a KT400A-val, és tűkompatibilis azzal, így a kissé csalódott alaplapgyártók bonyodalmak nélkül térhettek át az új modellre.

A KT600 is támogatja a DDR400 SDRAM memóriamodulokat, valamint tartalmazza a hangzatos nevű FastStream64 Memory Controller technológiát. A FastStream64 memóriavezérlő működési elve gyakorlatilag megegyezik az nForce-ból már ismert DASP-pal (Dynamic Adaptive Speculative Pre-Processor); a VIA e reményteljes megoldás bevezetésével indokolta a kétcsatornás vezérlő elhagyását. A lapka valódi újdonsága a mellette szolgálatot teljesítő VT8237 déli híd, amely az ATA/133 perifériák kezelésén túl négy Serial ATA meghajtó vezérlésére is képes, támogatja a RAID technológiát, valamint nyolcportos USB 2.0-vezérlővel, hálózati-vezérlővel, HomePNA-vezérlővel és hatcsatornás, Sensaura-kompatibilis hangprocesszorral rendelkezik.

A világhálón megjelent első tesztekben a KT600-as referencialapok kitűnően teljesítettek, gyakran maguk mögött hagyták a sebességbajnok nForce2-re épülő megoldásokat. Ám idővel kiderült, a megvásárolható termékek teljesítménye szerényebb, a VIA lapkája nem a leggyorsabb alternatíva az Athlon XP processzorokhoz. A legfrissebb pletykák szerint a tajvani céget nem is hagyja nyugodni ez az áldatlan helyzet, és a korábban utolsónak gondolt, K7 platformhoz szánt lapkakészlet után érkezik még egy, ezúttal talán valóban végső megoldás, a kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkező KT880.

A KT600-ra épülő alaplapok ár-teljesítmény aránya azonban igen vonzó, ezért lehetnek népszerűek a nem feltétlenül csúcsteljesítményű rendszereket preferáló vagy költségérzékeny felhasználók körében. Tesztünkben öt lap teljesítményét és szolgáltatásait vetettük össze.

[oldal:Albatron KX600 Pro]

Az Albatron KX600 Pro a tesztmezőny legkisebb méretű alaplapja, mely viszonylag szerény körítéssel vásárolható meg. A termék dobozában mindössze egy IDE- és floppykábelt, egy USB-csatlakozókat tartalmazó panelt, a drivereket hordozó CD-t és a kézikönyvet találjuk. Utóbbi, noha nem túl bőbeszédű, minden szükséges információt tartalmaz, angol, francia, német és spanyol nyelven is.

A lap méretéből fakadóan kissé zsúfolt, de jól szerelhető. Egyetlen hibája, hogy a processzort a foglalatba rögzítő retesz túlzottan közel van a foglalatot egyik oldalról szegélyező 2200 mikrofarados kondenzátorokhoz, így biztonságosan csak szerszám (például csavarhúzó) segítségével nyitható. A tervezők bizonyára azt igyekeztek finoman sugallni, hogy nem érdemes nap mint nap cserélgetni a processzort.

A mezőnyben ez volt az egyetlen lap, amelyen a memóriafoglalatok jól láthatóan két csoportra oszlottak. Ennek az az oka, amint az a kézikönyvből kiderül, hogy a DIMM1 és DIMM2 foglalatok egy címbuszon osztoznak, míg a DIMM3 önálló címbuszon terpeszkedik. Ezért ajánlott a modulokat a két címbusz között arányosan elosztani, például két 256 Mbyte-os modult helyezni az első kettő, míg egy 512 Mbyte-osat a harmadik foglalatba. DDR400 szabványú modulok esetében csak két foglalat és legfeljebb 2 Gbyte memória használható, ebben az esetben szintén javasolt az egyik modult a DIMM1-DIMM2 páros valamelyikébe, míg a másikat a DIMM3 foglalatba helyezni.

A viszonylag puritán kialakítás és körítés ellenére a lap BIOS-a valódi kincsesbánya a túlhajtók számára, lehetőséget ad a KT600-as lapokat jellemző összes finomhangolásra szolgáló paraméter (szorzó, rendszerbusz-sebesség, memória-sebesség, CPU-, DIMM- és AGP-feszültség, szorzó) módosítására. Érdemes tudni, hogy a KT600-as alaplapokon nem betonozható be sem az AGP/PCI-sebesség a szabványnak megfelelő 66/33 MHz-en, sem pedig a memóriasebesség: mindkettő a rendszerbusz sebességének függvénye. Szimpatikus, és mint kiderült, ritka tulajdonsága a BIOS-nak, hogy kijelzi AGP/PCI-busz, valamint a memória éppen aktuális, a nem szabványos beállításokkal változó sebességet.

Az Albatrontól megszokott szolgáltatások közül a KX600 Prón csupán a Watch Dog Timer és az OTP (Over Temperature Protection) funkció található meg. Az előbbi biztosítja a gép alapbeállításokkal történő újraindulását a sikertelen tuning után, míg az utóbbi a processzort védi a túlmelegedéstől. Talán túlzó puritanizmus, hogy a mellékelt CD-n a DirectX 9-en és az Adober Readeren túl nem található semmilyen segédprogram vagy alkalmazás.

Albatron KX600 Pro
ChipkészletVIA KT600 északi híd, VT8237 déli híd
Buszsebesség100 és 248 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Magfeszültség1,2 és 2,1 Volt között 0,05 Voltos lépésekben
Memóriafeszültség2,5, 2,6, 2,7 és 2,8 Volt választható
AGP-feszültség1,5, 1,6, 1,7 és 1,8 Volt választható
Bővítőhelyek1 8x AGP és 5 PCI
DIMM slotok3 DDR DIMM, max. 3 Gbyte DDR266/333 vagy max. 2 Gbyte DDR400
Serial ATA, RAID-
USB 2.0/IEEE 13946 USB 2.0 port
Integrált LAN3Com 910 10/100 ethernet
Integrált audióRealtek ALC650 hatcsatornás hang
Méret200 x 293 mm

[oldal:ASUS A7V600]

A legkisebb lap után, szigorúan az abc sorrendjében, a legnagyobb következik. Az ASUS A7V600 dobozában az alaplap mellett 2 darab Serial ATA-kábelt, egy 80 és egy 40 eres IDE-kábelt, egy floppykábelt, egy USB-csatlakozókat tartalmazó panelt, egy csomagnyi jumpert, driver CD-t és egy kézikönyvet találunk. Az utóbbi ugyan csak angol nyelven beszél, de a gyártótól megszokott módon bőséges és informatív.

A lap a mérete ellenére is igen zsúfolt. Ez az integrált szolgáltatások bőségének, illetve a végül nem integrált megoldások számára a nyákon kialakított helynek köszönhető. A déli híd mellett például jól látható egy IDE RAID-vezérlő hűlt helye a nyomtatott áramköri lemezen. Attól eltekintve azonban, hogy szokatlan helyen, a tápegység vélhető helyétől a lehető legtávolabb helyezkedik el az ATX tápcsatlakozó, a lap kialakításával probléma nincs.


S/PDIF a COM2 helyén

Érdekes megoldás, hogy a második soros port (COM2) kimenete a negyedik és az ötödik PCI-foglalat között kapott helyet. Azért nem a hátsó panelen, mert ott, ennek helyén egy S/PDIF csatlakozó található. A megoldás pedig azért érdekes, mert a COM2 portot csak egy megfelelő panel segítségével kelthetnénk életre, de ilyen nem található a dobozban, minthogy az, amint a kézikönyv fogalmaz, opcionális. Ergo ne tessék használni két soros eszközt! Na nem mintha bárki is...

Külön említést érdemel az utolsó PCI-foglalat mellett, az alaplap legszélén megbúvó rendhagyó csatlakozó. Ez, amint az a kézikönyvből kiderül, egy Wi-Fi slot, amelybe kizárólag az ASUS által gyártott vezeték nélküli (802.11b) hálózativezérlő-modul illeszthető. Ilyen modul egyébiránt még nincs, vallja be a kézikönyv írója, de amint lesz, gyerekjáték lesz vezeték nélküli hálózati kapcsolattal felruházni az alaplapot. (A CHS képvislője cikkünk megjelenését követően tájoztatott bennünket arról, hogy a modul időközben megjelent és már hazánkban is kapható.) Szintén említésre méltó, hogy a számítógépház gombjainak és kijelzőinek fenntartott csatlakozók színkódokat kaptak.

A lap BIOS-a ugyancsak minden igényt kielégítő módon ad lehetőséget a rendszer finomhangolására. Hasznos megoldás a BIOS-ban aktiválható Instant Music Lite funkció, amely egy CD-lejátszó programot takar. Ennek segítségével már közvetlenül a POST után használhatjuk zenelejátszásra számítógépünket. És ha már a hasznos funkciók kerültek szóba: az EZ Flash segítségével bootlemez készítése, illetve az operációs rendszer segítsége nélkül egyszerűen frissíthető a BIOS. A CrashFree BIOS 2 pedig akkor tehet jó szolgálatot, ha a BIOS valamilyen oknál fogva megsérül. Ilyenkor a rendszer felismeri a hibát, és egy CD-ről vagy lemezről automatikusan felülírja a hibás BIOS-t, sok utánajárástól kímélve meg a felhasználót.

Az ASUS A7V600 is védi processzort a túlmelegedés ellen, és sikertelen rendszerindítás után automatikusan visszaállítja az alapértelmezett BIOS-beállításokat. A mellékelt CD-n a szükséges drivereken túl az ASUS PC Probe hardverfigyelő és ASUS Update windowsos BIOS-frissítő alkalmazás található meg a PC-cillin 2002 vírusirtó program társaságában.

ASUS A7V600
ChipkészletVIA KT600 északi híd, VT8237 déli híd
Buszsebesség100 és 250 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Magfeszültség1,100 és 1,850 Volt (illetőleg 2,05 Volt*) között 0,025 Voltos lépésekben
MemóriafeszültségAuto, 2,55, 2,65, 2,75 és 2,85 Volt választható
AGP-feszültségAuto, 1,5, 1,6, 1,7 és 1,8 Volt választható
Bővítőhelyek1 8x AGP, 6 PCI és 1 Wi-Fi
DIMM slotok3 DDR DIMM, max. 3 Gbyte DDR266/333 vagy max. 2 Gbyte DDR400
Serial ATA, RAIDIntegrált Serial ATA-vezérlő
USB 2.0/IEEE 13948 USB 2.0 port
Integrált LAN3Com 3C940 gigabites ethernet
Integrált audióADI 1980 hatcsatornás hang, S/PDIF kimenet
Méret245 x 305 mm

*Egy jumper átállításával szélesíthető a rendelkezésre álló intervallum.

[oldal:EPoX 8KRA2+]

Az EPoX 8KRA2+ a mezőny legjobban felszerelt alaplapja. Dobozában az alaplap mellett egy Serial ATA adat- és tápkábelt, 2 darab 80 eres IDE-kábelt, egy floppykábelt, egy USB-csatlakozókat tartalmazó panelt, driver CD-t és kézikönyvet találunk. A dokumentáció igen alapos, a függelékben a laphoz mellékelt egyes alkalmazások működéséről is olvashatunk.

Nagy mérete ellenére a lapon -- az integrált szolgáltatások bősége miatt -- igen nagy a zsúfoltság, feltehetően ez késztette néhol kompromisszumokra a tervezőket. Általánosságban elmondható, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva a tesztben felvonultatott összes alaplapon igen közel találhatók a DIMM-foglalatok rögzítői az AGP-slot virtuális meghosszabbításához. Azonban egyedül az EPoX lapja esetében történt meg, hogy kis híja volt, hogy rajtunk kívül egy-két ellenállás bánja a GeForce FX 5900 Ultra videokártya beillesztését. Erre mondja az angol: that was (is) close.


Veszélyes közelség

Szintén gondot okoz, hogy a processzorfoglalathoz túl közel felsorakozó kondenzátorok miatt olyan szélesebb hűtőborda, mint amilyennel először mi is próbálkoztunk (egy régebbi Coolink modell) , nem helyezhető a processzorra. A foglalat körül amúgy is nagy a zsúfoltság: szerencsétlen közelségben helyezkedik el itt az ATX tápcsatlakozó, a ventilátor tápcsatlakozója és néhány kondenzátor. Szokatlan megoldás továbbá a socket közepén megbúvó hőérzékelő dióda, hiszen azt gondolnánk, hogy a mai alaplapok már a processzorban található érzékelőtől veszik az adatokat.

Jó benyomást tesz ugyanakkor a számítógépház gombjainak és kijelzőinek fenntartott csatlakozók színkódolása és a POST folyamatát látható formába öntő és a hibákra figyelmeztető, lapra integrált kijelző (igaz, ennek zárt házban kevés hasznát vehetjük). A BIOS az AGP-feszültség szabályozásának lehetőségén felül itt is minden lényeges paraméter finomhangolását megengedi. Hasznos tulajdonsága továbbá, hogy a POST alatt a képernyő alján kijelzi a rendszer egészségi állapotára utaló mutatókat (így a ház és a processzor hőmérsékletét, a ventilátorok fordulatszámát stb.).


Jack sensing: minden rendben

Korábban csupán a Gigabyte alaplapjain találkozhattunk azzal a funkcióval (jack sensing), hogy a lap, illetőleg az AC'97 kodekhez mellékelt szoftver képes ellenőrizni, hogy helyesen vannak-e csatlakoztatva a dugók az audió ki- és bemenetekre. Ezt immár a 8KRA2+ is tudja: a szoftver figyelmeztet, ha valamelyik aljzathoz nem a megfelelő csatlakozót társítottuk.

Az EPoX lapja is képes lekapcsolni a rendszert a processzor túlmelegedése esetén, ám sikertelen rendszerindítás után nem áll fel automatikusan, ahogy számos versenytársa. Ilyen esetben az "Insert" billentyű lenyomásával állíthatóak vissza az alapértelmezett beállítások a BIOS-ban. A mellékelt CD-n egy windowsos BIOS-frissítő és hardverfigyelő segédprogram, valamint a Norton Ghost és a PC-cillin 2002 alkalmazások találhatóak.

EPoX 8KRA2+
ChipkészletVIA KT600 északi híd, VT8237 déli híd
Buszsebesség100 és 250 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Magfeszültség1,400 és 1,850 Volt között 0,025 Voltos lépésekben, 1,850 és 2,000 Volt között 0,05 Voltos lépésekben
Memóriafeszültség2,5 és 3,2 Volt között 0,1 Voltos lépésekben
AGP-feszültség-
Bővítőhelyek1 8x AGP és 6 PCI
DIMM slotok3 DDR DIMM, max. 3 Gbyte DDR266/333 vagy max. 2 Gbyte DDR400
Serial ATA, RAIDIntegrált Serial ATA, HighPoint 372 IDE RAID-vezérlő
USB 2.0/IEEE 13944 USB 2.0 port, VIA VT6307 IEEE1394-vezérlő
Integrált LANVIA VT6103 10/100 ethernet
Integrált audióRealtek ALC655 hatcsatornás hang
Méret244 x 305 mm

[oldal:Gigabyte GA-7VT600-L]

A Gigabyte KT600-as kínáltából az egyik legszerényebb felszereltségű modell, a GA-7VT600-L járt szerkesztőségünkben. A lap dobozában az alaplap mellett egy darab 80 eres IDE-kábelt, egy floppykábelt, egy USB-csatlakozókat tartalmazó panelt, driver CD-t és kézikönyvet találunk. A kézikönyv ebben az esetben is alapos, egyetlen hiányossága, hogy nem figyelmeztet a DDR400 memóriamodulok felhasználhatóságára vonatkozó ismert KT600-as korlátokra.

A kisméretű alaplap tervezése áttekinthető, szerelése egyszerű. Kissé zavaró, hogy az ATX tápcsatlakozó itt is, akárcsak az ASUS lapjának esetében, a lap legtávolabbi sarkában, a DIMM-foglalatok mellett található, illetőleg hogy a memóriafoglalatok rögzítői itt is igen közel helyezkednek el az AGP-slothoz. Pozitívum ugyanakkor a számítógépház gombjainak és kijelzőinek fenntartott csatlakozók színkódolása.


Színes csatlakozók

A belépő szintű alaplap BIOS-a alapértelmezett állapotban igen szegényes beállítási lehetőségeket kínál. A túlhajtás szempontjából fontos, memóriaidőzítésre vonatkozó opciók a CTRL és F1 billentyűk együttes lenyomásával hívhatók elő. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a 7VT600 sorozat e modelljén a processzor szorzójának módosítására nincs lehetőség, se a BIOS-ból, se jumperekkel. Ez azért is meglepő, mert a Frequency/Voltage Control menüpont alatt egyébként számos, a túlhajtáshoz elengedhetetlen érték (a rendszerbusz és a memória sebessége, a mag-, az AGP- és a DIMM-feszültség) finomhangolható. A szorzómódosítás lehetőségének hiánya miatt egyedül ezen a lapon nem tudtuk tesztelni a 200 MHz-nél magasabb rendszerbusz melletti üzemet.

Kellemes meglepetés ugyanakkor, hogy a BIOS menüjéből elérhető a Q-Flash nevű alkalmazás, amellyel bootlemez készítése, illetve az operációs rendszer segítsége nélkül egyszerűen frissíthető a BIOS. A laphoz természetesen jár egy -- gyakorlatilag felhasználói beavatkozás nélkül is elboldoguló -- windowsos BIOS-frissítő segédprogram (@BIOS) is.


Az EasyTune 4 kezelőfelülete

A 7VT600-L is lekapcsolja a rendszert a processzor túlmelegedése esetén, rövid várakozás után automatikusan visszaállítja az alapértelmezett BIOS-beállításokat sikertelen rendszerindítás után, és támogatja a már ismertetett jack sensing funkciót. A laphoz mellékelt CD-n jó néhány segédprogram található, köztük a hasznos és látványos kezelőfelülettel rendelkező EasyTune 4 hardverfigyelő és túlhajtó, az @BIOS BIOS-frissítő, a Face Wizard bootlogó-készítő és a rendszer távoli menedzselését lehetővé tevő Gigabyte Management Tool alkalmazás. Ezek mellett a Norton Internet Security csomag is felkerült a lemezre.

Gigabyte GA-7VT600-L
ChipkészletVIA KT600 északi híd, VT8237 déli híd
Buszsebesség100 és 250 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Magfeszültség+5%, +7,5% és +10% választható
Memóriafeszültség2,5, 2,6, 2,7 és 2,8 Volt választható
AGP-feszültség1,5, 1,6, 1,7 és 1,8 Volt választható
Bővítőhelyek1 8x AGP és 5 PCI
DIMM slotok3 DDR DIMM, max. 3 Gbyte DDR266/333/400
Serial ATA, RAID-
USB 2.0/IEEE 13946 USB 2.0 port
Integrált LANRealtek RTL8101L 10/100 ethernet
Integrált audióRealtek ALC655 hatcsatornás hang
Méret200 x 305 mm

[oldal:Soltek SL-KT600-R]

A korszerű alaplapoktól elvárható átlagos szolgáltatásokkal rendelkezik a Soltek SL-KT600-R jelölésű lapja. A tajvani gyártótól megszokott csilivili egyendobozban két Serial ATA adat- és tápkábelt, egy darab 80 eres IDE-kábelt, egy floppykábelt, egy, a Serial ATA RAID-meghajtókat tartalmazó lemezt, egy driver CD-t, egy alkalmazásokat tartalmazó CD-t és egy kézikönyvet találunk. A kézikönyv alapos, noha itt is hiányoznak a DDR400 memóriamodulokra vonatkozó kitételek.

Az alkatrészek elrendezése nem nehezíti meg a lap szerelését. Ugyanakkor első pillantásra szemet szúrhat, hogy az SL-KT600-R működtetéséhez ATX 2.03 szabványnak megfelelő tápegységre van szükség. És nem csupán akkor kell csatlakoztatni a +12 Voltos tápkábelt is, ha AGP Pro videokártyát használunk -- mint egyes korábbi Soltek modellek esetében --, hanem minden esetben. Amint a kézikönyv fogalmaz, enélkül a rendszer vagy nem indul el, vagy károsodhat. Ezt a vásárlásnál mindenképpen figyelembe kell venni.

Nehezen indokolható megoldás, hogy a lapon a rendszerbusz sebességének módosításához a JFSB1 jelölésű jumperek és a BIOS együttes használatára van szükség. Külön probléma, hogy ez sehol sincsen dokumentálva. A BIOS ugyanis a túlhajtáshoz szükséges beállítások széles tárházát kínálja, így lehetőséget ad természetesen a rendszerbusz sebességének módosítására is. A gond az, hogy az alaplapi jumper állása határozza meg az AGP/PCI-buszok rendszerbuszhoz viszonyított sebességét.


A fejtörést okozó jumper

Esetünkben a JFSB1 "auto" állásban helyesen detektálta Athlon XP 2500+ processzorunk 166 MHz-es buszsebességét, és ennek megfelelően 1/5, illetve 2/5 értékre állította be PCI- és AGP-osztót. Amikor azonban a BIOS-ban a rendszerbusz sebességét a szorzó csökkentése mellett 200 MHz-re emeltük, a rendszer nem volt hajlandó életjelet adni. Ennek az lehetett az oka, hogy a szabványos rendszerbusz-sebesség ellenére -- a jumperrel fixált osztó miatt -- az AGP/PCI-sebesség 80/40 MHz-re emelkedett, ami már nem tetszett a videokártyának és a PCI-eszközöknek. Az áldatlan helyzetet a jumper segítségével lehetett megoldani: 200 MHz-re állítva a buszsebességet, problémamentesen működött a rendszer.

Hasonló megoldást használ az Albatron alaplapja is, ott azonban az AGP/PCI-osztót meghatározó FSB-sebesség szintén a BIOS-ból állítható. A jumperre és a BIOS-ra egyszerre hagyatkozni azonban rendívül szerencsétlen választásnak tűnik. A BIOS másik bosszantó hibája, hogy alapértelmezés szerint 2,8 Voltra állítja a DIMM-feszültséget, ami makacs problémák okozója lehet -- ahogy volt tesztünk során is. Remélhető, hogy a gyártó egy BIOS-frissítéssel orvosolja ezeket a zavaró hibákat.

Az SL-KT600-R is védi processzort a túlmelegedés ellen, sikertelen rendszerindítás után azonban csak "Insert" billentyű lenyomásával -- vagy a CMOS törlésével -- állíthatóak vissza az alapértelmezett BIOS-beállítások. E laphoz jár a legbőségesebb szoftverkörítés: a mellékelt driver CD-n ugyan a szükséges meghajtókon túl csupán egy hardverfigyelő segédprogram található, egy másik lemezen megkapjuk a PC-cillin 2002, a Partition Magic 6.0 SE, a DriveImage 4.0, a VirtalDrive 7 és a RestoreIT! 3 Lite alkalmazásokat.

Soltek SL-KT600-R
ChipkészletVIA KT600 északi híd, VT8237 déli híd
Buszsebesség100 és 233 MHz között 1 MHz-es lépésekben
Magfeszültség1,100 és 1,850 Volt között 0,025 Voltos lépésekben
Memóriafeszültség2,5, 2,6, 2,7 és 2,8 Volt választható
AGP-feszültség1,5, 1,6, 1,7 és 1,8 Volt választható
Bővítőhelyek1 8x AGP és 6 PCI
DIMM slotok3 DDR DIMM, max. 3 Gbyte DDR266/333/400
Serial ATA, RAIDIntegrált Serial ATA RAID-vezérlő
USB 2.0/IEEE 13946 USB 2.0 port
Integrált LAN-
Integrált audióVIA VT1616 hatcsatornás hang
Méret225 x 305 mm

[oldal:Tesztkörnyezet, alkalmazástesztek]

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a KT600 lapkakészlet nem kívánja meg a rendszerbusz és a memóriabusz szinkron működését, az nForce2-vel ellentétben nem szinkron beállításokkal nyújtja a legjobb teljesítményt. A teszteket ezért 333 MHz-es FSB- és 400 MHz-es memóriasebességet választva futtattuk. A táblázatokban referenciaként, minthogy oldalunkon korábban a két platform nem lett összehasonlítva, egy nForce2 chipkészletre épülő rendszer eredményei is szerepelnek.

A tesztrendszerben használt Athlon XP 2500+ (166 x 11) processzor léghűtéssel és feszültségemelés nélkül legfeljebb 2110 MHz körüli sebességen (211 x 10) működik stabilan. A tuninglehetőségeket vizsgálva ezt a határértéket igyekeztünk elérni minden egyes vizsgált alaplapon. Az akadályt a Gigabyte versenyzőjének kivételével az összes lap könnyedén vette, ez is csupán azért nem, mert nem ad lehetőséget a szorzó csökkentésére, enélkül pedig a processzor nem volt működésre bírható 200 MHz feletti rendszerbusz-beállításokkal. A FSB sebességének további emelésével a felhasznált memóriamodulok korlátai miatt hiába kísérleteztünk.

A méréseket az alábbi konfiguráción végeztük:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon XP 2500+ (1833 MHz)
AlaplapAlbatron KX600 Pro
ASUS A7V600
EPoX 8KRA2+
Gigabyte GA-7VT600
Soltek SL-KT600-R
Soltek 75FRN2-L (NVIDIA nForce2)
Memória2 x 256 Mbyte DDR400 Kingmax DRAM (CAS 2,5)
MerevlemezSeagate Barracuda ATA V 120 Gbyte
VideokártyaNVIDIA GeForce FX 5900 Ultra 256 MB
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMicrosoft Windows XP Home Edition
DriverekNVIDIA Detonator XP (45.23)
VIA Hyperion v. 4.48
TesztprogramokAIDA32 (v. 3.75)
BAPCo SYSmark 2002
Gun Metal Benchmark 2
Quake3: Arena v1.17
Unreal Tournament 2003 demó
XMPEG 5.0.1 és DivX 5.0.5

Powered by Seagate

Az egyes alaplapokban, a WCPUID tanúsága szerint, a következő sebességgel futott a rendszerbusz és a processzor:


A Fiery által fejlesztett AIDA32 rendszerinformációs programmal mértük meg a memória-hozzáférés sebességét. Amint az várható volt, látványos különbségek nincsenek az alaplapok között, egyedül az EPoX modellje emelkedik ki a többi közül.

AIDA32 memória (MB/s)


Az általános célú irodai/otthoni munka során várható teljesítményt a SYSmark 2002 programmal mértük. Ez a teszt két részből áll, az egyik során egy videókkal, képekkel, flash animációkkal fűszerezett weboldalt állít össze a számítógép, a második részben pedig különféle irodai alkalmazásokat futtat: szöveget szerkeszt, táblázatot és grafikonokat készít, prezentációt állít össze, e-mailt ír stb.

BAPCo SYSmark 2002


Tesztprogramjaink közé felvettük az XMPEG alkalmazást is, mellyel egy közel 50 Mbyte méretű MPEG videót alakítottunk át DivX formátumba. A KT600-as versenyzők közötti különbségek itt sem számottevőek.

XMPEG DivX-kódolás (mp)

[oldal:Játékok]

A már jól ismert játékprogramok, a Quake3: Arena és az Unreal Tournament 2003 mellé felvettük a tesztprogramok közé a DirectX 9-es funkciókat is használó Gun Metal Benchmarkot. Ezt, hogy ne csupán a videokártya teljesítményét tükrözze, 640 x 480-as felbontásban futtattuk. A Quake3 alatt kétféle beállítás mellett végeztük a méréseket (demo001): egyszer a gyári fastest beállítással, legalacsonyabb részletesség mellett, egyszer pedig a menüből elérhető legnagyobb részletesség, 1024x768 pixeles felbontás, 32 bites színmélység és trilineáris szűrés mellett. Az Unreal Tournament 2003 a gyári alapértelmezett beállításokkal futott. Mindhárom programban ki volt kapcsolva a hang.

Quake3: Arena (Fastest és 1024 x 768, fps)

Unreal Tournament 2003 (640 x 480, fps)

Unreal Tournament 2003 (1024 x 768, fps)

Gun Metal Benchmark (640 x 480, fps)

[oldal:Konklúzió]

Amint azt a teszteredmények bizonyítják, az alaplapok közötti sebességkülönbség az alkalmazások többségében nem számottevő. A mezőnyből egyedül az EPoX 8KRA2+ emelkedik ki: az összes általunk használt tesztben ez az alaplap került legközelebb a referenciaként felvonultatott nForce2-es rendszerhez. A lapok között mutatkozó csekély teljesítménykülönbség miatt azonban elsősorban a rendelkezésre álló szolgáltatások minősége alapján értékeltünk.

A mezőnyben felső (ár)kategóriát az EPoX 8KRA2+ és az ASUS A7V600 képviselte, e modelleken több extra funkció is megtalálható. Mindkét alaplap kiváló vételnek tűnik. Az EPoX megoldása minden kétséget kizáróan a leggyorsabb és a leggazdagabban felszerelt modell, melyen a gigabites hálózati vezérlő hiányáért kárpótolhat az integrált IDE RAID- és FireWire-vezérlő. Vásárlásnál -- az említett helykorlátok miatt -- érdemes kevésbé méretes processzorhűtőt választani a laphoz. Az ASUS lapja ugyan az esetek többségében a leglassabbnak mutatkozott, az ára, az integrált szolgáltatások bősége és a felhasználó szempontjait figyelembe vevő egyedi funkciók rendkívül szimpatikussá teszik.

A mainstream kategóriát képviselő három további versenyző közül csupán a Soltek lapján található Serial ATA-vezérlő. Az Albatron és a Gigabyte tervezői feltehetően nem találták időszerűnek, vagy talán inkább kifizetődőnek a VT8237 déli hídba integrált szolgáltatás kihasználását. Szintén a Soltek SL-KT600-R volt a kategória leggyorsabbika. E lapot a korábban ismertetett bosszantó hibák miatt azonban nem ajánlhatjuk. Sokkal inkább érdemes megfontolásra a rendkívül olcsó Gigabyte 7VT600-L. E modell fájó hiányossága a processzorszorzó-módosítás lehetőségének hiánya, de ha az intenzív túlhajtás nem szokásunk, ez nem jelent problémát. Az Albatron KX600 Pro, mely ugyan szintén nem gyorsaságáról híres, ám a mezőny legolcsóbb szereplője, szintén jó alternatíva lehet.

A tesztben szereplő termékeik körülbelüli nettó kiskereskedelmi árait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Nettó ár (Ft)
Albatron KX600 Pro17 650
ASUS A7V60020 836
EPoX 8KRA2+24 880
Gigabyte GA-7VT600-L17 700
Soltek SL-KT600-R19 772

Szólj hozzá a fórumban!

A tesztben felhasznált alaplapokat a Co-Run Kft., a Flash-Point Kft., az Interboard Rt., a Kelly-Tech Kft. és az EPoX bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!

a címlapról