Egy ítélet margójára: interjú Vámosi Zsolttal
A bíróság elsőfokú ítéletében egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt Vámosi Zsoltot, a Philos Labs volt ügyvezetőjét. Vámosi az ítéletet követően néhány nappal lapunknak nyilatkozott a BSA-ról, a vizsgálattal és az ítélettel kapcsolatos véleményéről.
HWSW: Vágjunk a közepébe: mikor és milyen körülmények közt kezdődött a nyomozás a Philosnál?
Vámosi Zsolt: 2000 júliusában történt a házkutatás. Hát az egy szörnyű dolog, senkinek nem kívánom, hogy valaha föltúrják akár az irodáját, akár a lakását, bemenjenek a közegek hozzá... Alapvetően egyébként a rendőrök rendesek voltak, úgy éreztem, nekik ez nem boldogság. Ők nem erre számítottak, azt hitték, hogy itt warezolás folyik, arra számítottak, hogy CD írókat találnak majd, s minket a lemezek ide-oda pakolása közben. Mielőtt kiértek volna, nem tudták, hogy ez egy iroda, ahol dolgozó, alkotó emberek vannak. Ott volt az igazságügyi szakértő...
HWSW: A szakértő a BSA-tól volt?
Vámosi Zsolt: Nem, ő egy igazságügyi szakértő. S annak ellenére, hogy az igazságügyi szakértőket a BSA képzi ki, ő nem a BSA delegáltja volt.
HWSW: Azt lehet tudni, hogy ki jelentett fel?
Vámosi Zsolt: Igen, de személy szerint nem ellenem irányult, nem én voltam a feljelentő célpontja, mégis én lettem az "áldozat". A feljelentés egyébként a BSA hotline-ra futott be, és a BSA képviselte az ügyet, ők jelentettek fel a rendőrségen a hozzájuk befutott bejelentés alapján.
HWSW: Csak a bejelentés alapján jelentettek fel?
Vámosi Zsolt: Igen
HWSW: Tehát nem volt semmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy nálatok nem voltak jogtiszták a szoftverek, hanem...
Vámosi Zsolt: ...betelefonált a feljelentő a BSA-hoz és elmondta, hogy szerinte itt ez van, a Philos nem a jogosultság mértékében használ különböző szoftvereket. Ezt követően a BSA írt egy feljelentést a rendőrségnek, és pár nap múlva a rendőrök megkapták feladatként, hogy -- ahelyett, hogy a tolvajokkal és garázda bűnözőkkel foglalkozzanak -- az lenne társadalmilag a leghasznosabb, ha eljönnek egy ilyen céghez, és átvizsgálják.
HWSW: Hány rendőr jött ki egyébként?
Vámosi Zsolt: Nem voltak sokan, két vagy három nyomozó volt, három egyenruhás rendőr, plusz az igazságügyi szakértő. Egyébként ő is korrekt volt. Látták, hogy itt nem warezolásról van szó, nem bűnözők azok akik most itt vannak, és a rendőrökön is érződött, hogy nekik itt most hivatalból el kell járniuk, de ők nem ezt szeretik.... Szerintem ha valaki elmegy rendőrnek, nem az szolgál számára örömmel, hogy most ilyen hülyeséggel foglalkozzon, számítógépeket cipeljen, órákig ott álldogáljon, hanem hogy tényleg egy olyan gonosz bűnözőt fogjon el, aki a társadalomra veszélyes, vagy nyomozzon, kirakja egy ügy puzzle-darabkáit, vagy túljárjon egy bűnöző eszén.
HWSW: Hogy folytatódott az eljárás?
Vámosi Zsolt: Ez gyakorlatilag úgy történt, hogy mindenkit kiküldtek az udvarra, majd az igazságügyi szakértő odaállt egy géphez, amelyiknek a használóját felhívták az udvarról. Utána odaállították a gépe elé, hogy mondja meg a jelszavát. Ugye ha nem mondod meg a jelszót, akkor a nyomozást akadályozod, nem is érdemes ellenállni.
HWSW: Volt aki azzal próbálkozott, hogy nem mondja meg a jelszót?
Vámosi Zsolt: Egy srác volt, aki pampogott, hőbörgött, de leállítottuk, mert mi is láttuk, hogy jobb együttműködni. Azt kell még tudni, hogy mindez még a befektetés előtt történt...
HWSW: Az ABN AMRO-s befektetésről beszélsz?
Vámosi Zsolt: Igen, de erre mindjárt kitérek. Amiért ez lényeges, hogy ekkor még nem volt befektetőnk, így a gépállomány fele nem is a miénk volt, gyakorlatilag az emberek hozták otthonról a saját gépüket.
HWSW: Hány gépről volt szó?
Vámosi Zsolt: 21 gépet vittek el, de körülbelül 35 gép volt az irodában. Azt tudomásul vették, hogy a többi gép jogtiszta. Voltak olyan gépek is, amelyeken Linux futott...
HWSW: Azokat meg sem nézték?
Vámosi Zsolt: Az az érdekes, hogy nem foglalkoztak a Linuxos gépekkel.
[oldal:...a szerzői jogok megsértésének megítélésén keresztül...]
HWSW: Mindez a Theocracy játékotok megjelenése után történt már?
Vámosi Zsolt: Igen, akkor már megjelent a Theocracy. Itt most visszatérek a befektető kérdésre: az történt, hogy a Theocracy után egy új céget alapítottunk, mert szerettünk volna tőkét bevonni. A tőkebefektetéshez -- azaz ahhoz, hogy egy komoly külföldi befektető jöjjön, jobb egy céget tiszta lappal indítani. Jobb, mint egy már meglévő vállalkozás könyvelését vizsgálgatni, hogy mi is történt az elmúlt években. Elkezdtük ezt előkészíteni, komoly beruházások voltak, több disztribútorral tárgyaltunk is arról szóban, hogy próbaverziókat bocsátanak a részünkre.
A kockázatitőke-befektető társaság -- akivel tárgyaltunk -- épp akkor vonult ki Magyarországról, amikor a mi befektetésünket írtuk volna alá. Gyakorlatilag felszámolták a tevékenységüket, így meghiúsult ez a befektetés. Akkor nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, azzal foglalkoztam, hogy a cég talpon tudjon maradni. Egészen más pályára áll egy cég a befektetés előtt, mint mikor a napi túlélésért kell küzdeni, hiszen például mikor egy befektető áll a céghez, olyan rendelésállományokat kell bevonnod, amit majd az ő befektetésével tudsz teljesíteni. Tehát nem voltunk jó passzban sem anyagilag, sem lelkileg. Fél évre rá sikerült egy másik befektetőt bevonni: az ABN-Amro Capitalt.
HWSW: Térjünk vissza az irodában történtekhez: hogy zajlott a húsz gép lefoglalása?
Vámosi Zsolt: Az igazságügyi szakértő odaült a géphez, megnézte egyenként a szoftvereket, tudjuk-e igazolni, vagy nem tudjuk. Ha nem tudtuk, akkor a gépre alkoholos filccel ráírt egy számot, lepecsételték a számítógépet és úgy vitték el.. Ami egyébként rendes volt tőlük, lehetőséget adtak arra, hogy az emberek az adataikat lementsék azokra a gépekre, amik jogtiszták voltak. Ezt felügyelet mellett csinálhatták a dolgozók és kifejezetten a saját adataikat, saját levelezésüket menthették csak le. A hivatalból eljáró közeg a lehető legtoleránsabban viselkedett. Tehát ők sem azt éreztették, hogy itt bűnözők vannak, engem sem bilincsben vittek el, pedig ezt is megtehették volna a plakát szerint. A gépeket egyébként két hónap múlva visszakaptuk, csak a winchestereket nem.
HWSW: Mindegyikből lefoglalták a winchestert?
Vámosi Zsolt: Igen, nem is fogjuk visszakapni sosem, mert azok voltak a bűnjelek. Egyébként nem vittek el szkennert, nem vittek el monitort... Visszaadták a gépeket két hónap múlva, vigyáztak rá, nem vittek el belőlük memóriát, nem hiányzott semmi, amit visszaadtak, az ugyanabban az állapotban volt, ahogy elvitték két hónappal korábban.
HWSW: Mennyi volt a kárérték?
Vámosi Zsolt: Volt egy tételes lista, hogy mely gépen milyen szoftverek voltak, melyik volt legális és melyik nem. Gyakorlatilag ez alapján követelte a BSA a kártérítést, így végül négymillió forintot fizettem nekik. A dolog egyébként két részből áll, van egy büntető és van egy polgári per. A polgári per abból áll, hogy vagyoni hátrányt okoztál, amit meg kell fizetned, a büntető pedig -- amit az ügyész képvisel --, hogy te, mintha tolvaj lennél, elloptad valakinek a valamijét és ezáltal bűncselekményt követtél el. Ami egyébként egy rossz törvényi hozzáállás, a jogosulatlan szoftverhasználat nem lopás. Azaz ennek nem BTK-snak és közvádasnak kellene lenni, hanem polgárinak és magánvádasnak.
Itt egy olyan bűncselekmény valósul meg, ahol igazából a sértettnek attól, hogy használjuk a szoftverét, nem lesz olyan kára, mint ha egy néninek elemeljük a pénztárcáját a villamoson. Vagy mondok más példát, a jogosulatlan szoftverhasználat olyan, mint amikor valaki bliccel a buszon, magyarul potyautas. Azaz jogosulatlanul használja a BKV járművét. A bliccelő nem lopja el a járművet, csak potyázik. Ha elkapják, pótdíjat fizet és megy az élet tovább. Persze ezzel szemben aki hamis szoftvert árul rendszeresen, az pont olyan, mint aki hamis vonaljeggyel üzérkedik. Az egy más megítélés. Én a vád szerint blicceltem, megfizettem a "pótdíjat", a bírói itélet szerint mégis lecsuknak, mintha hamis vonaljegyet árultam volna.
[oldal:...a kártérítésig.]
HWSW: Hogy éled meg azt, hogy előfordulhat: be kell vonulnod egy börtönbe?
Vámosi Zsolt: Az előbb említett példa miatt nem érzem jogosnak a börtönbüntetést. Úgy érzem, tekintve az eddigi hasonló ügyekben hozott bírói ítéleteket, ítélkezési hiba miatt kaptam ilyen súlyos itéletet. Büntetlen előéletű vagyok, gondatlan voltam, mert nem ellenőríztem a cégben hetente a gépeken a szoftverhasználatot és erre nem jelöltem ki felelőst sem. Jómagam a külföldi üzletkötésekkel és a befektetői tárgyalásokkal voltam elfoglalva, a gyártás felügyeletére már nem jutott időm.
Családi és baráti kölcsönökből a cég helyett megtérítettem a kárt, segítettem a nyomozati munkát, tavaly közgazdász diplomát szereztem, mégis a bíró úgy látta helyesnek, hogy a társadalom számára akkor leszek a leghasznosabb, ha egy évet egy kalickában töltök bűnözők között. Szóbeli indoklásában azt is elmondta a bírónő, hogy tudja, ezen az alapon rendkívül sok embert bezárhatunk, de most én ülök itt, így jártam. Bocsánat. Nem örülök annak, hogy a BSA az én esetemből csinált precedenst és a nem jogerős itélet után ezt sajtóközleményben kürtölte világgá. Nem örülök annak, hogy ily módon hozzám hasonló munkakörben dolgozó, illetve más számítógepet használókat megfélemlít, fenyeget.
HWSW: Hogy ítéled meg azt a tényt, hogy ti ezekkel a szoftverekkel fejlesztettétek a játékprogramokat, melyek eladásával később pénzt kerestetek volna.
Vámosi Zsolt: Ma már a cégek 90 százalékánál használnak számítógépet. Ebből a szempontból szerintem indifferens, hogy egy konzervgyárról van szó, ahol mondjuk a gyártási folyamatokat tervezik meg számítógéppel, vagy egy szoftverfejlesztő cégről.
HWSW: Hogy térítetted meg a kárt?
Vámosi Zsolt: Négymillió forintot fizettem a BSA-nak -- ezzel megtérítettem a teljes kárt. Az elmúlt években pedig összesen 35 millió forintért szereztünk be szoftvereket.
HWSW: Egyébként milyen jogosulatlan szoftverekről volt szó?
Vámosi Zsolt: Windows, 3D Studio, játékok is voltak, víruskereső, Windows Commander... Magyarországon például mi rendelkeztünk a legtöbb víruskereső és tömörítő licenccel, ezeket a szoftvereket ugye nem nagyon vásárolgatják itthon, így nekünk volt a legtöbb. Az okozott kár harmada volt Microsoft, harmada Autodesk, harmada egyéb. Sok olyan szoftvert is talált a szakértő, ami a cég tevékenységéhez -- játékkészítés -- nem kapcsolódik, pl. építészmérnöki szoftver.
HWSW: Mondd, ha nagyon kívülállóként nézed ezt az ügyet, és azt mondod, hogy precedens ítéletre van szükség, nem érzed mégis úgy, hogy inkább egy olyan cég ügyvezetője legyen a kulcsfigura a precedensnek kikiáltott ügyben, amelyik maga is piacra szánt szoftvert fejleszt?
Vámosi Zsolt: De. Lehet. Lehet, hogy nekem mint közgazdásznak nem kellett volna játékprogramokat fejlesztő céget alapítani, inkább mondjuk mezőgazdasági tevékenységbe kellett volna fognom. Vagy egyáltalán nem kellett volna belekezdenem semmibe, nem teremteni munkahelyeket, nem hozni exportbevételt az országnak. Vagy csak nem itt kellett volna elkezdeni ezt az egészet, hanem külföldön, például Dél-Koreában, ahol 1 milliárd dollár állami támogatást adtak a játékfejlesztő iparágnak. Ugyanekkor itthon 1 milliárd forintot tűzijátékra költöttünk. Ha ezt nézzük és az ítéletemet, akkor a felzárkózás az információs társadalomhoz kormányprogram csak szavak, a középkor felé tartunk, ahol a potyautasokat a vízbe dobták. Ez is lehet.
Ajánlott oldalak: