Szerző: castor

2002. október 17. 22:05

A konzolok térhódítása

Felmérések szerint a tavalyi évben 65,3 millió PC-s játékot adtak el, míg a konzolpiac közel kétszeres, 110 milliós darabszámot produkált. Cikkünkben annak járunk utána, hogy vajon mi motiválja a kiadókat arra, hogy csak konzolokra adják ki legújabb programjaikat?

Néhány napja felszisszent a PC-s játékosok társadalma, ugyanis a nagy múltú Blizzard bejelentette, hogy legújabb játéka, a Starcraft: Ghost csak konzolra fog megjelenni. Sok ember számára ez volt az utolsó csepp, ők hirtelen indulatukban munkás órákat szereztek egyes szakmai fórumok moderátorainak. Mások viszont a diplomatikusabb megoldás felé nyúltak, és egy világméretű aláírásgyűjtésbe kezdtek, mely reményeik szerint meglágyítja majd a cég vezetőinek szívét.


Starcraft Ghost: A Blizzard bejelentése mindenkit megdöbbentett

Tény, hogy manapság egyre több játék kerül a "console only" kategóriába. Néhány éve még meg sem fordult a játékosok fejében, hogy a PC egyszer olyan sorsra juthat, mint annak idején az Amiga a C64-gyel vívott harcában. Most azonban a külföldi és hazai fórumok egyaránt tele vannak aggódó hozzászólásokkal.

Az NPD Techworld hivatalosan elfogadott felmérése szerint a tavalyi évben 65,3 millió PC-s játékot adtak el, azaz 3,6%-kal többet, mint az azt megelőző évben. Azonban ehhez képest a konzolpiac közel kétszeres, 110 milliós darabszámot produkált, ami 9%-kal múlja felül a 2000-es adatokat. Cikkünkben annak járunk utána, hogy vajon mi motiválja a kiadókat arra, hogy csak konzolokra adják ki legújabb programjaikat?


Az Xbox família

Nem titok, a kiadók vezetői már megmondták: addig megfigyelhető lesz ez a tendencia, amíg PC-n ennyire elterjedtek lesznek az illegális másolatok. Egyszóval részben az a Pistike kényszerítette a cégeket a konzolos piac felé, aki minden fórumban hangoztatja, hogy "már megint csak arra a sz*r konzolra jelenik meg az X játék", de otthon csak írott CD-k sorakoznak a polcán. Azért is aggasztó a helyzet, mert nem látszik semmiféle javulás ezen a téren, sőt, a kalózverziók egyre jobban terjednek az internet segítségével.

Egy érdekes magyarországi felmérés szerint a számítógépen játszók 70%-a 18 év alatti, míg a konzolok esetében ez az arány csupán 54%. Ebből egyértelműen kivehető, hogy a PC-s játékosok nagyobbik részének nincs önálló keresete, így eleve ki van zárva, hogy havonta 1-2 eredeti játékot tudjon vásárolni. A másik tábor közel fele (46%) viszont már dolgozik valahol, így megengedhet magának néha egy-egy szoftvervásárlást.


PlayStation 2

Emellett nagy visszatartó erőnek számít az, a mai fiatalok körében egyre gyakrabban megfigyelhető viselkedés, hogy szinte kiközösítik azt a társukat, akinek van néhány eredeti programja. Az ő körükben csak az a "menő", aki a Bélánál minden héten írat legalább három játékot. Amíg ez a felfogás nem változik, addig ne is várjuk el a kiadóktól, hogy egy veszteséges piacra adjanak ki bármilyen terméket is.

[oldal:Érvek a konzol mellett]

Sok fórumon felmerült a kérdés, hogy mi készteti a kisebb-nagyobb fejlesztőcsapatokat arra, hogy ne fejlesszenek tovább PC-re? Egyes esetekben előfordulhat, hogy az adott konzol gyártójától az exkluzív megjelenésért kapott pénz az ok. De ezen kívül több más indok is szól a konzol mellett, amit figyelembe szoktak venni a fejlesztők és a kiadók.

Másolásvédelem
A konzolok legnagyobb előnye a másolásvédelem fejlettsége. A kalózoktól minden cég máshogyan próbálja megóvni gépét. A Nintendo például egy speciális, 8 cm-es korongot gyártott a GameCube-hoz. Itt egyértelmű, hogy fizikai védelemről van szó, ugyanis a hagyományos (12 cm) CD- vagy DVD-lemez egyszerűen nem fér bele a gépbe.

A Sony elsősorban hardveres úton próbálja megakadályozni az illegális másolatok terjedését. Ez azonban nem nagyon sikerül nekik, ugyanis az ún. modchipeknek köszönhettően ma legnagyobb számban PlayStation 2-re találhatunk kalózverziókat.

Néhány hónapja jelent meg a hír, hogy a Microsoft védelmét is sikerült egy lelkes fiatalembernek megkerülnie. Azonban a cég múlt heti bejelentése szerint megváltoztatta a hardver felépítését, így az azóta elkészült technikák már nem alkalmazhatóak az új gépeknél.

Most biztos sokakban felmerül a kérdés, hogy miért ragaszkodnak a cégek foggal-körömmel az eredeti játékok megvásárlásához. A választ a szoftverek, valamint a gépek áraiban kell keresnünk. A gyártók (Sony, Microsoft, Nintendo) stratégiája ugyanis az, hogy veszteségesen adják el a gépeket, viszont a szoftverek árának bizonyos részét elkérik azért, mert az ő konzoljukra jelent meg az adott program. Ügyes.


A GameCube speciális lemeze

Kompatibilitás
Biztosan mindenkivel megesett már, hogy a legújabb csili-vili videokártya vagy hangkártya valamiért nem akart együttműködni kedvenc játékunkkal. Ilyenkor az ember fogja a fejét és beletúr a driver CD-k tömkelegébe, reménykedve, hogy a problémájára megoldás lesz egy új illesztőprogram feltelepítése. Nos, az ilyen problémák egy konzolos játéknál biztosan nem fordulnak elő. A programozóknak nagyon fontos, hogy nem kell sokszor éjszakába nyúlóan azon agyalniuk, vajon milyen lesz a sebesség a Pistike házilag összeállított gépén? De rajtuk kívül a tesztelőknek is rengeteg időmegtakarítást jelent ez, ugyanis a tesztelésre szánt időszak nagy részét nem a kompatibilitási hibák felderítése veszi el, hanem a játék gyengéinek kiszűrése. És itt el is érkeztünk a másik fontos dologhoz, az ún. javítócsomagokhoz.


Fable (Xbox)

Ár
Ebben az évben nagy harcok alakultak ki a három legnagyobb konzolos cég, a Sony, a Microsoft és a Nintendo között. Mindhárman sorra csökkentették gépeik árát. Előfordult, hogy a Sony reggel bejelentette: lejjebb viszi néhány euróval a PlayStation 2 árát, mire délután a Microsoft is bejelentette, hogy a következő naptól ezért az árért már egy Xboxot is kaphatunk. Tény, hogy ezzel a "túllicitálással" csak mi, vásárlók járhatunk jól. Manapság már egy közép-felső kategóriás videókártya áráért megkaphatjuk bármelyik konzolt.

Ha egy konzol életciklusát -- kb. 4 év -- összevetjük a PC-ével, a különbség még nagyobb, mert ha az ember négy éven keresztül nem fejleszti a PC-t, akkor nem tud az új játékokkal játszani, a konzolnál meg ugye a hardver kötött. Tehát teljes élettartamra vetítve a konzolgép tördedékébe kerül a PC-nek.

Konzol Ár (bruttó)
Xbox 65 - 80 ezer Ft
Playstation 2 62 - 70 ezer Ft
GameCube 50 - 60 ezer Ft

Grafikai teljesítmény
Amikor a grafikai teljesítményt elemezzük, akkor be kell látni, hogy egy csúcskategóriás PC manapság utcahosszal veri az aktuális konzolokat. Azonban van egy nagy visszatartó ereje a számítógépnek, mégpedig a már előbb kifejtett kompatibilitás. A programozóknak muszáj gondolni a gyengébb géppel rendelkezőkre, és a középkategóriás gépekhez igazítani a hardverigényt. A konzolok programozóinak viszont van egy nagy előnyük: a hónapok, évek során teljesen kiismerhetik a hardver speciális tulajdonságait.


Gran Turismo 3: Lassan két éve hogy megjelent...

Pepatch-elés
Hírszerkesztőként nap mint nap megtapasztalhatom, hogy manapság szinte óránként kiadnak az interneten egy-egy új javítócsomagot valamelyik PC-s játékhoz. Ez azonban nem is lenne baj; a probléma ott kezdődik, hogy a patch sokszor megelőzi a játék boltba kerülését, mert a szemfüles programozók felfedeztek néhány bugot a kódban. Ilyenkor jön a játék megvásárlása utáni szenvedés, majd hetente az újabb verziók töltögetése. Tény, hogy manapság egyre több játék jelenik meg úgy, hogy dugig van kisebb-nagyobb, de annál bosszantóbb hibákkal. Példaként említhetnénk a tavaly megjelent Black and White-ot, amely a bolti változatában gyakorlatilag játszhatatlan volt, és hatalmas méretű javítócsomagok kellettek hozzá. Szerencsére konzoloknál ez a veszély nem áll fenn, ugyanis a fentebb kifejtett okok miatt a tesztelőknek több idejük jut magára a játékra.

[oldal:Szakújságírói vélemények I.]

Hogy minél objektíven mutathassuk be a helyzetet, megkérdeztünk néhány szakújságírót is, hogy nekik mi a véleményük a témáról. Vajon néhány év múlva a konzolok egyeduralkodónak számítanak majd a játékpiacon?

Martin (576 Konzol, főszerkesztő):
Hasonló kérdéseket többször szegeztek nekem is, de akkor még a '90-es évek közepét írtuk. (Bár azok a kérdések akkor még csak arra irányultak, hogy van-e egyáltalán LÉTJOGOSULTSÁGA a konzoloknak a számítógépekkel szemben.) Mivel érdemeltem ki a megtiszteltetést? A kilencvenes évek elején, talán az országban elsőként kezdtem el "hivatalosan" is foglalkozni a konzolokkal, meglátva bennük a potenciális lehetőséget, így a téma iránt érdeklődő réteg rövid idő alatt, önhatalmúlag kiáltott ki "konzolgurunak". A megtisztelő(?) cím azóta is rajtam maradt, többen meg is kérdőjelezték ennek jogosságát, de hát ők körülbelül annyira oszlopos tagjai a mai magyar "játékszakmának", mint amennyire nevetségesnek titulálom én azokat a botcsinálta "szakértőket és tesztelőket", akiknek a Csokonai Művelődési Házról maximum egy néptánc szakkör jut eszükbe, a Bit-Let karácsonyról valamiféle régi zsidó népünnepély ugrik be nekik, vagy mint amennyire "jó" szövegírónak tartom a megboldogult -- és egyébként különleges énekhanggal megáldott -- Zámbó Jimmyt.

A '90-es évek közepén, amikor egyértelműen kikristályosodott, hogy az egyeduralkodó személyi számítógépes játékok piacán egy új trónkövetelő jelent meg (gyk. a konzoljátékokról van szó), még könnyedén legyintettek a PC-s játékok elkötelezett hívei; a 8 és 16 bites konzolmasinák igen fényesen teljesítettek bizonyos játékkategóriákban (platform, beat'em-up, shoot'em-up), másokban viszont könnyfakasztóan szerepeltek. Akkoriban minden PC játékos megtámadhatatlan érvként hozta fel a szimulátor és a stratégiai játékokat, amit a konzolok akkori technikai tudásával valóban nem lehetett élvezhetően reprodukálni. Akkoriban -- csak az egyértelműség kedvéért, a Doom 1-2 diadalútjáról és a Microprose tündöklésének korszakáról beszélek -- még tartható volt a helyzet PC fronton; a fejlesztők tudták (ha esetleg nem lettek volna tisztában vele, a vevőkkel igenis törődő kiadók felvilágosították őket), hogy mi az általánosan elterjedt, sőt, a szélesebb rétegek által is megfizethető PC kategória -- ha emlékeim nem csalnak a DX2 66 ment akkoriban --, és úgy komponálták meg programjaikat, hogy egy ilyen "normális-átlagos" masinán élvezetesen lehessen őket arra használni, amire szánták őket: JÁTÉKRA.

Az évek múlásával ez a törődés a fejlesztők és kiadók részéről egyre inkább elkopott. Egyre szembetűnő volt két fájó tény: egyrészről a játékok biztonságos indításához és problémamentes futtatásához legalább középszinten érteni kellett a programozáshoz (pl. config.sys-ek és autoexec.bat-ok berhelése, hangkártyák megszólaltatása, stb.), másrészről az egyre újabb programok egyre izmosabb "vasat" kívántak meg, amit a "hobbi" játékos réteg (akik nem feltétlenül akartak fejtetőig elmerülni a számítógépek lelkének rejtelmeiben) nem bírtak (és nem is akartak) a pénztárcájukkal követni.

Ezek a játékosok rövid idő alatt a konzolok felé fordultak, melyek mindig is híresek voltak egyszerű kezelhetőségükről és kompakt kivitelükről -- sokan éppen ezért "célszámítógépeknek" nevezték őket. Valljuk be, ez érthető. Ki várhatná el ugyanis attól az apukától, aki munkájából és/vagy életviteléből adódóan soha nem került kapcsolatba számítógépekkel, hogy huzamosabb ideig ott üljön esetleg éppen kiskorú gyermeke mellett, és vért izzadva hosszú perceket, órákat töltsön el egy-egy játék indításával? Miért vegyen egy átlag család félévenként új alkatrészt egy alapvetően JÁTÉKRA szánt PC-be? A hobbijátékosoknak tökéletes megoldást kínáltak a konzolok, melyeket típustól függetlenül TÖBB ÉVES használatra szántak a gyártók!

Hová jutottunk el mostanára? Több látogatást is tettem az elmúlt időben neves fejlesztőcégeknél, ahol ijesztő dolgokat tapasztaltam: a programozók többsége már nem is foglalkozik az új játékok hardver-optimalizálásával, mert mire az adott játék megjelenik, az XYZ cég úgyis piacra dobja XY teljesítményű videokártyáját/processzorát, amivel a teljes pompájában most még csak akadozva futó játék úgyis jól teljesít majd. Talán túlzó kissé a megfogalmazás, de manapság már majdnem minden nagyobb játékcímhez fejleszteni kell a PC-t, a korábban megvett alkatrészek fabatkát sem érnek, ráadásul teljes káosz uralkodik a PC-s hardverfronton a gyártók oldalán: még a magukat hozzáértőnek valló "pécések" sem értenek egyet abban, hogy egy-egy újabb alkatrész valóban minden téren jobb teljesítményű-e, mint az elődje volt.

Ott tartunk, hogy sok, magát eddig "hardcore PC gémernek" tartó játékos is átnyergel az újgenerációs konzolokra. Teljesítményükben fej-fej mellett haladnak az átlagember által is kifizethetőnek tartott PC-kkel, tudásuk sokrétű (pl. zenei CD, DVD film lejátszása), a hozzájuk szánt játékok megfelelnek a kor követelményeinek; a kiegészítő perifériák -- pl. "rázós" funkcióval és analóg gombokkal ellátott kontrollerek, igényes kormányok -- MESSZE túlszárnyalják a hasonló PC-s kiegészítőket (még a legmegátalkodottabb PC játékosok is bevallják néha őszinteségi rohamaik közepette, hogy egy FIFA játékhoz például nem egyszerű feladat igazán használható kontrollert találni). A fejlesztőknek könnyebb egy kötött célhardverre programozni, az eredmény konkrétabb, a játékok jobban futnak, kényelmesebben kezelhetőek (ami valljuk be, egy legtöbbünk számára elsődleges szempont!); létezik már egér, billentyűzet, rövidesen teljes erőből indul minden fronton az internetes játék; bizonyos konzoloknál már a Linux felület is hozzáférhető.

A konzolok egyre inkább teljes körűen szolgálják ki a játékosok igényeit. Szinte alig lehet olyan témát felhozni, ami konzolokon nem létrehozható a számítógépekkel szemben. Nincsenek már "kizárólagos" játékkategóriák, nem megvalósíthatatlan a sokak által közkedvelt "valós idejű stratégiai" stílus és a szimulátor sem. A napokban aztán hidegzuhanyként érte a PC-s játéktársadalmat a bejelentés: a híres "PC only" játék, a Starcraft is konzolokon folytatódik tovább, Starcraft: Ghost címmel.


Enclave: Xboxon hétköznapinak számít az ilyen vízeffekt

Somosi László (Supergamez online magazin, szerkesztő):
Véleményem szerint nincs semmi baj a "console-only" trenddel, különösen azért, mert szerintem nincs ilyen trend. :-) A Starcraft: Ghost tipikusan olyan játék, amit elsősorban konzolokra KELL kiadni: az irányítása üvölt a gamepadért, a Starcraft nevet pedig talán még az ős-konzolista gémerek is ismerik annyira, hogy felhúzzák a szemöldöküket, ha egy ilyen játék jön ki a gépükre. A pécés közönség nyilvánvalóan szívesebben látott volna egy Starcraft 2-őt vagy egy Diablo 3-at -- valószínűleg meg is kapjuk őket, csak nem a jövő héten. A trend egyébként inkább azt mutatja, hogy ami nagyon sikeres a konzolokon, és van értelme átportolni pécére, azt át is portolják, csak szép türelmesen ki kell várni az érkezésüket (Halo, MGS2, Silent Hill 2).

Az újgenerációs konzolok megjelenésekor szokásosan elhangzó "A pécés játékoknak leáldozott" kijelentés (csak hogy fórumunk híres/hírhedt topikjának címét idézzem) eddig még soha nem vált valósággá: a népszerű "ős-pécés" játékstílusok (FPS, RTS) még mindig leginkább ezen a platformon aratnak, és minden valószínűség szerint ez így is marad jó sokáig. Szerény(telen) véleményem szerint inkább a multiplatform megjelenésre való törekvés jellemző mostanság a játékokat kiadó/fejlesztő bácsik-nénik részéről, az exkluzivításért az esetek döntő többségében nagyon komoly árat kell fizetnie a célplatform gazdájának (itt van például a Rare-Microsoft megállapodás, ahol iszonyatos pénzek cseréltek gazdát). Egy konzol népszerűségének felfuttatása érdekében valószínűleg amúgy sem a nagy pécés címek "átcsábítása" a járható/járandó út, hanem az adott konzol lehetőségeit maximálisan kihasználó, a gép vásárlóközönségét leginkább magával ragadó játékok piacra dobása.

[oldal:Szakújságírói vélemények II.]

Izsóf András (Hardwired online játékmagazin, főszerkesztő):
Ahogy azt Bill Roper egy pár napos interjúban kifejtette, szó sincs a PC-s játékosok kisemmizéséről. Óvatos duhaj módjára megbízták az egyébként igen jó renoméval (Vampire: The Masquerade) rendelkező Nihillisticet, hogy fejlesszenek egy konzolos játékot a Blizzard égisze alatt. Az amerikai cégeknek eddig nem sikerült betörnie a Japán piacra, ezért a Capcom segítségével és az igen elterjedt Starcraft (Koreában speciel megvannak veszve érte, minden netkávéző alapfelszerelése közé tartozik) névvel megpróbálják a "lehetetlent": versenybe szállnak a Metal Gearrel szemben. Amennyiben bejönnek a Blizzard számításai, akkor a Nihillistic lesz a konzolos bástya, míg a három másik divizió PC-n fejleszt tovább. Ellenkező esetben sincs gond, hiszen külsős cég végezte a munkálatokat... megpróbálták, nem jött össze, talán majd máskor.

Általánosságban az a baj a konzolos játékokkal, hogy mérhetetlenül leegyszerűsödnek a küldetések, kitűzött célok, feladatok, s nincs intellektuális élménye a játékosnak. Az utóbbi időben egyes fejlesztők odáig is elmennek, hogy portolás során egy az egyben átültetik a játékot PC-re, s nem veszik a fáradságot, hogy legalább az irányítást átdolgozzák (The Thing), mondván a PC-s lelke mindent elbír. Sajnos a játékhangulatot jelentősen tupírozó apró színesítő elemek vésznek el a konzolok rengetegében... Ettől függetlenül nem vészes a helyzet, a nagyobb játékok (Splinter Cell, XIII, RalliSport Challenge, Metal Gear Solid 2: Substance, stb.) egytől-egyig jönnek PC-re is, még a Microsoft vagy a Sony is képtelen megfizetni a nagyobb nevek esetén a konzolos exkluzív megjelenést. A bunyós, ninjász és autóversenyzős játékok többsége viszont abszolút otthon érzi magát konzolon. Ez érthető is, mivel PC-n igen nehéz két-, esetleg négyfelé osztani a billentyűzetet vagy társunkat hancúrlécre ítélni. Igaz az USB térhódításával a lehetőség adott a PC-k esetében is, hogy egyszerre több kontrollert kössünk egyetlenünkre, ám az architekturából adódó problémák és a korai, stílust mélybe taszító bukások megbélyegezték a személyi számítógépeket.

Szerintem nincs ok aggodalomra, a PC-s platform mindörökké vonzó marad a játékfejlesztők és kiadók szemében. Ha túlságosan elbutulnának a játékok a konzolok térhódítása miatt, akkor egy későbbi, a szellemi értékekre nagyobb hangsúlyt fektető játékvonulat újra színt hoz majdan az életünkbe. S mi a helyzet, ha mégsem jön be a jóslat? Szerintem ne latolgassuk...


Baldur's Gate: Dark Alliance (PlayStation 2, Xbox)

Mezei Károly (GameStar magazin, szerkesztő):
Az elmúlt évek játékkiállításain volt szerencsém rengeteg mindent tapasztalni. Az egyértelművé vált számomra, hogy a játékkiadók többsége (vagy éppen egyre növekvő hányada) elkezdett lassacskán átállni a konzolos piacra. A rendezvények nagy részén a legtöbb alkotásról csak megkérdezésünkre derült ki, hogy készül PC-re is (ugyanis a standokon mostanában nagy szeretettel állítják ki csak a konzolos verziót).

A játékvilágban mindig is voltak nehézségek. A PC-sek most úgy érezhetik, hogy a legnagyobb cégek kezdenek elpártolni tőlük (lásd a mostanában hatalmas visszhangot keltett Starcraft: Ghost esetét -- vagy a Microsoft jól ismert Xbox "exkluzívos" politikáját, melynek többek között olyan játékok is áldozatul estek, mint a Midtown Madness 3, a Munch's Oddysee, és még sorolhatnám!). Szerény véleményem szerint egyébként ebben az egész "konzolosodásban" az is nagy szerepet játszik, hogy igen magas az illegális szoftverek száma. Hiszen gondoljunk csak bele: a PC egy -- a konzolokhoz képest -- elég nehezen programozható platform, hiszen nem lehet egy fix hardverre tervezni. Nagyon sok a hibalehetőség, és a programozóknak folyamatosan figyelniük kell a legújabb technológiákra (és igény szerint az új dolgok támogatottságát is le kell gyártani utólag). Ezzel szemben a konzolokban egy adott hardver van, ami legalább néhány évekig változatlan marad.

Ezt szem előtt tartva mondhatjuk, hogy igenis sokkal könnyebb a dolguk a programozóknak! Mivel a konzolpiac elég erős, a csapatok, ugyanannyi idő alatt kevesebb PC-s játékot készítenek el. Még egy nagy előnye van a konzolpiacnak! Úgy vettem észre, hogy a PC-vel ellentétben, Xboxra, PS2-re, vagy bármi másra, válogatás nélkül ki lehet adni mindent! Mindegy, hogy egy rágógumi-szimulátorról, vagy egy mobiltelefon-színező programról van szó. Az árát mindenképpen visszahozza (legtöbb esetben elég tetemes nyereség kíséretében), vagyis érdemes volt elkészíteni.

Azért nem kell annyira aggódni! Mindig lesznek új csapatok, akik a PC mellett döntenek majd! Idővel előfordulhat, hogy ugyanezen társulat áttér a konzolokra, ám addig élvezhetjük alkotásaikat! A PC egy olyan lehetőség, melyet nem lehet olyan egyszerűen eltüntetni, és úgy érzem, hogy erre, soha nem is kerülhet sor!"


Panzer Dragon Orta (Xbox)

Sashegyi Zsolt (Guru Gamer, szerkesztő):
A tavalyi Los Angeles-i kiállításon megrökönyödve tapasztaltuk a konzolok ugrásszerű térhódítását, ráadásul az Xboxnak köszönhetően a Microsoft konzolján bemutatott játékok jóval több feature-t használtak mint az épp aktuális PC-s programok. Idén azonban változott a helyzet. A PC technológiai szempontokból minden tekintetben felülmúlta a konzolos "riválisait". Ráadásul ha a platformokat különválasztjuk azt tapasztaljuk, hogy jóval több játék jelent és jelenik meg PC-re, mint PS2-re, Xboxra vagy Gamecube-ra külön-külön. A Blizzard-bejelentés egy ésszerű döntés végeredménye, ám ez korántsem jelenti a PC-k bukását, hiszen pont a Blizzard az a csapat, akik minden egyes játékukból több milliót adtak el világszerte (pl.: a Diablo 2-ből és annak kiegészítőjéből több mint 7,5 milliót kelt el.).

A PC-s játékpiac egyre nagyobb üzlet, amit mi sem bizonyít jobban, mint az elmúlt fél évben értékesített játékok eladási statisztikái. E programok (Return to Castle Wolfenstein, Medal of Honor, Neverwinter Nights, Warcraft 3, Civilization III stb.) a megjelenést követő egy hónapon belül több mint 1 millió példányban keltek el világszerte, nem is beszélve a Simsről, amelynek eladásai tavaly átlépték a 10 millió értékesített példányt. Mindezek tükrébe bátran kijelenthetem, hogy a legújabb generációs konzolok megjelenésével nem csökkent, hanem nőtt a PC-s játékok iránti kereslet.


Vexx (PlayStation 2, GameCube, XBox)

Horváth András (X-Multimédiashop, üzletvezető):
Az utóbbi időben egyre több játék jelenik meg konzolokra, ezzel egyenes arányban PC-re folyamatosan csökken a választék. Természetesen ez sokaknak nem tetszik, mivel csak PC-t használnak, konzolt nem, még a gondolattól is irtóznak. Nézzük a lehetséges okokat, miért kap egyre több játék exkluzivitást valamelyik konzolra.

Vannak ugye a saját fejlesztésű konzoljátékok, amiket a konzolgyártó cégek házon belül fejlesztenek és adnak ki. Ilyen például a Nintendo Mario sorozata, a Sony Grand Turismo sorozata és például a Microsoft Project Gotham Racingje Xboxra. Ezek a játékok sose lesznek PC-re, de ezt már megszokták az emberek, így keveseknek fáj a hiányuk.

Aztán vannak a multiplatform játékok, amik megjelennek többfajta konzolra, illetve PC-re is. Ezzel sincs probléma, talány csak az, hogy az ilyen játékok silányabb grafikát vonultatnak fel, hiszen nincs ídő tökéletesen optimalizálni őket, minden platformra.

Ami pedig a most a legjobban érdekel minket, vannak a PC-s játékok, amiket PC-re kezdnek el fejleszteni, és egyszer csak átkerülnek valamelyik konzolra, a PC-sek pedig elfelejthetik, hogy valaha játszanak a játékkal, jobb esetben fél, vagy egy évet várhatnak a PC-s verzióra. (Ez történt a Halóval is, amit PC-re kezdtek fejleszteni, aztán a Microsoft szépen felvásárolta a Bungie-t, és kiadta a játékot Xboxra. A PC-s megjelenés majd csak 2003 nyarán várható...)

Itt el is érkeztünk ahhoz, hogy miért történnek így a dolgok mostanság a játékiparban. Igen, igen, a Microsoft. A Microsoft eldöntötte, hogy belép a konzolpiacra, hogy kihasíthasson egy szeletet a nem kevés milliárdos tortából, és ezzel a lépésével nemcsak a konzolpiacot bolygatta meg, hanem a PC-s játékipart is. Az természetes, hogy a Microsoft sikeressé akarja tenni az Xboxot, ehhez pedig nagy nevekre van szüksége, amik eladják a konzolt. A Sony és a Nintendo -- annak ellenére, hogy azt hangoztatják, nem tartanak az Xboxtól -- ugyancsak próbálnak minél több ütős programot bekebelezni, hogy a kiélezett versenyben növelni, illetve tartani tudják a pozíciójukat. Ez egy teljesen normális piaci verseny, amiben minden résztvevő próbál előrejutni valahogy, csakhogy a fejlesztők kapacitása véges, egyre kevesebb az új, megvalósítható ötlet, így értelemszerűen, egyre kevesebb játék maradhat meg PC-re. Ezenkívül van még egy ok: sokkal könnyebb egy adott konzolra fejleszteni a fix hardver miatt, emiatt csökken a fejlesztési idő, hamarabb megtérülnek a befektetések, ráadásul nagyobb a konzolos játékok eladásából származó haszon, a magasabb játékárak miatt. Nem is akarom ezt tovább ragozni, gondolom, mindenki ugyanezt csinálná, ha valamelyik multicég tulajdonosa lenne, ez a tendencia ugyanígy fog folytatódni, ez ellen nincs mit tenni.

[oldal:A jövő]

Felelőtlenség lenne kijelenteni bármelyik fél győzelmét is a "PC-Konzol" csatában. Egyértelmű ugyanis, hogy egyik típuson sem halhatnak ki a játékok az egyik napról a másikra. Véleményem szerint a -- nem is annyira távoli -- jövőben két irányvonal fog kibontakozni.


Soul Calibur 2 (PlayStation 2, Xbox, Gamecube)

PC-re a bonyolultabb kezelést igénylő játékok fognak megjelenni, mint például a repülőgép-szimulátorok, a stratégiai programok és az összetettebb szerepjátékok. Ezek tipikusan azok a szoftverek, amelyek komoly célközönséget kívánnak, és ők valószínűleg meg fogják vásárolni az eredeti példányt. Azonban ezek mellett biztosan nem fognak eltűnni az interneten játszható FPS játékok sem, hiszen ezek irányítása lényegesen egyszerűbb -- és gyorsabb -- számítógépről, valamint a különböző "mod"-ok gyártását is előszeretettel végzik a játékosok.


Lamborghini (PlayStation 2, Xbox, GameCube)

Az egyszerűbb, szórakoztatóbb programokat pedig konzolra adják ki. Ha este, munka után hullafáradtan hazamegy az ember, akkor csak berakja a lemezt a gépbe, és már játszik is. Semmi installálás, semmi grafika-állítgatás, semmi fagyás. Csak színtiszta játék, és a régi C64-es korszakot idéző hangulat. Ez a szép a konzolokban.

Szólj hozzá a fórumban!

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról