Szerző: roberto

2002. október 5. 22:42

Varázslatos kalap: Red Hat Linux 8.0

A Red Hat Linux az utóbbi években egyre inkább a szerver OS szerepét vette fel, a cég azonban ebben az évben jelentősen módosított a termékpalettáján: megjelent a Red Hat Linux Advanced Server, néhány hónapon belül várható a Red Hat Linux vállalati desktop változata, miközben megmaradt a most vizsgált általános célú disztribúció is.

A Null kódnevű, augusztusban kiadott utolsó béta verzió megjelenése óta dicsérik és kritizálják a Red Hat új disztribúcióját különböző internetes felhasználói fórumokon, a cég ugyanis egy olyan testreszabott grafikus környezettel (Bluecurve) jelentkezett, amely eltünteti a GTK/GNOME és a Qt/KDE alkalmazások közötti felszíni különbséget, így mindkét nagy desktop rendszer csaknem ugyanazt a felhasználói élményt biztosítja. Különösen a KDE fejlesztői hallatták hangjukat a témában, a keményebb vélemények szerint egyenesen vandalizmus, amit a Red Hat a KDE-vel művelt.

Red Hat Linux 8.0
Red Hat Linux 8.0

Tény, hogy az új verzióban -- a freedesktop.org-on lefektetett elvek megvalósítására törekedve -- belenyúltak mindkét desktop rendszerbe, ehhez pedig tapasztalt szakemberek szükségesek. Az sem titok, hogy a Red Hatnél sokkal több GNOME-hacker dolgozik, mint KDE-hacker, bár Owen Taylor, a Red Hat Desktop Team tagja a Red Hat Linux 8.0 (RH8) megjelenése előtt úgy nyilatkozott, hogy most különösen sok időt fordítottak a KDE-re.

A Red Hat és KDE-s világ közötti vita nem új keletű, a cég a KDE korai verzióit nem támogatta, mert a környezet alapjául szolgáló (a norvég TrollTech által fejlesztett) Qt könyvtár akkor még nem volt elérhető szabadszoftver-licenc alatt. 2000 őszén végül megjelent a Qt GNU GPL-es változata, de addigra a Red Hat már erőteljesen elkötelezte magát az ideológiailag kezdetektől fogva korrekt GNOME desktop mellett, és az 1999 első negyedévében megjelent Red Hat Linux 6.0 óta a GNOME a rendszer alapértelmezett grafikus munkakörnyezete. Az elmúlt években a Red Hat másokhoz hasonlóan számos konfigurációs eszközzel egészítette ki az OS-t, ezek az eszközök a RH8-ban már tökéletesen illeszkednek a friss GNOME 2-es grafikus felülethez (GTK2).

Az egységesítő szándék érthető, a Red Hat egy jól azonosítható képet szeretne kialakítani a felhasználókban, és ha már nem lehet kihagyni a rendszerből a KDE-t, akkor legalább a két desktop legyen nagyjából azonos, hogy létrejöhessen végre egy olyan imázs, ami később versenyre kelhet a Windows és a Mac OS X felülettel. A felhasználók ezt a törekvést minden bizonnyal nagyra fogják értékelni, pedig RH8 tényleg csak egy kis lépés a jobban együttműködő grafikus környezetek felé.

[oldal:Telepítés]

A Psyche (a RH8 kódneve) telepítője mindent megad, amit egy modern Linuxtól elvárhatunk, különösebb magyarázatra a telepítés egyik lépése sem szorul, ha valahol mégis megakadnánk, a képernyő bal oldalán lévő tájékoztató biztosan segíteni fog a probléma megoldásában. Az angol nyelv ismerete a rendszer felélesztéséhez elengedhetetlen (ahogy általában a komolyabb linuxozáshoz is elengedhetetlen), aki magyar felületű Linuxra vágyik, az jobban jár más disztribúciókkal.

A telepítő dialógusablakai, beállítási lehetőségei nem sokat változtak az előző verzió óta, az embert sokkal inkább elbűvöli a GTK2-re húzott Bluecurve téma, amivel itt találkozhatunk először.

Itt csak a legfontosabb újdonságokra szeretném felhívni a leendő felhasználók figyelmét. Amint bebootolunk a telepítő CD-vel, a rendszer első kérdése (még szöveges módban), hogy leellenőrizheti-e telepítőkészlet lemezeit. Az ellenőrzés egyszerűen átugorható, de az első alkalommal mindenképp érdemes átfuttatni a lemezeket a teszten.

Új telepítési típus: Personal Desktop
Új telepítési típus: Personal Desktop [+]

A másik újdonság a Personal Desktop telepítési típus megjelenése, gyakorlatilag ez vette át a régi Workstation telepítési típus helyét, a legtöbb felhasználónak ezt érdemes választania. A Workstation telepítési mód annyiban változott, hogy a szoftverfejlesztéshez szükségesnek vélt eszközök is települnek vele. Mindegyik telepítési mód esetén lehetőségünk van az adott típushoz telepítésre kiválasztott csomagok módosítására, bár a Workstation és a Personal Desktop esetén ezt külön kell kérnünk, míg a Server és Custom mód esetén magától is megjelenik a Windows XP-s asszociációkat keltő új csomagválasztó ablak.

A Personal Desktop telepítés másfél gigabájtnyi helyet igényel, ezért cserébe GNOME 2 desktopot, grafikus rendszerbeállító programokat, játékokat, OpenOffice 1.0.1-et, Mozilla 1.0.1-et, PDF-olvasót (Xpdf 1.01), GIMP 1.2.3-at, Elovution 1.0.8 levelezőklienst, CD-író (gtoaster) és tévévevő (xawtv) programokat, Pilot/Handspring eszközöket és még még számtalan egyéb dolgot kapunk. A rendszer a 2.4.18-as kernelre és a készülő glibc 2.3-ra épül (glibc 2.2.93), az alapértelmezett fordító a GCC 3.2-es változata.

A rendszer első indításakor lefut egy varázsló, amivel néhány további beállítást végezhetünk el, például regisztrálhatjuk rendszerünket a Red Hat Networkön. Az előfizetés nélküli regisztrációhoz egy e-mail címre van szükségünk, de csupán az up2date rendszerfrissítő szolgáltatást vehetjük igénybe vele. A varázslóval való hadakozástól kissé fáradtan végül beléphetünk a rendszerbe a GNOME Desktop Manager (GDM) segítségével.

Az első bejelentkezés (GDM Bluecurve téma)
Az első bejelentkezés (GDM Bluecurve téma) [+]

[oldal:Bluecurve]

A Red Hat Linux új felületének a neve Bluecurve, ami kék görbét, kék hurkot jelent. Mit takar a név? Nagyon sok dolgot, például a programok alatt dolgozó grafikus toolkitekhez készült témákat, ez egész pontosan három témát jelent az OS három domináns rendszerkönyvtárához: a GTK2-höz, a GTK1-hez és a Qt3-hoz. De Bluecurve az asztal háttere, a desktop rendszerek ablakkezelőinek dekorációja (tökéletesen egyforma keretezésű ablakokkal találkozunk a GNOME és KDE alatt is), Bluecurve skint kapott az XMMS, a már említett GDM, és az új arculat szerves része a varázslatos ikonkészlet, amitől annyira jellegzetes lesz az új Red Hat desktop. A nagy kék érzésen belül egy önálló kis kék érzést testesítenek meg a GTK1-es programok az élsimítatlan Helvetica fontjaikkal. Van belőlük bőven, hiszen a rendszer alapértelmezett levelezőprogramja az Evolution, de ott van a menüben a GIMP, az XMMS, a GQview, a gFTP, csupa GTK1-es program a GNOME 2 GTK2-re épülő világában. A különböző grafikus objektumok (gördítősáv, jelölőnégyzet, legördülő lista, rádiógomb stb.) egyébként szintén csaknem teljesen egyformák, a GTK2 és a Qt3 pedig gyakorlatilag megkülönböztethetetlen.

Bluecurve menük
Bluecurve menük

A Bluecurve azonban nem görbül két nagyon fontos programcsomag felé, így aztán gyorsan elvész a nagy egység illúziója: a Mozilla böngészőprogram-csomag XUL felülete még néhány dolgot átvesz a GTK beállításokból, de az OpenOffice csomagot felépítő irodai programok teljesen egyéni grafikus eszközkészlettel működnek, amivel már egyáltalán nem foglalkoztak a Red Hat Desktop Team tagjai. Azt azonban bátran kimondhatjuk, hogy ennyire összeszedett, egységes képet eddig egyetlen disztribútornak sem sikerült felmutatnia, nemcsak a grafikus felület egységes, hanem a felületek működése és alapértelmezett konfigurációja is a megtévesztésig hasonló, a Red Hat 8 összeállítóinak valóban sikerült saját lélekkel (Psyche) felruháznia a rendszert.

Az alapértelmezett GNOME desktop
Az alapértelmezett GNOME 2 desktop [+]

Egyből az első bejelentkezés után egy letisztult, áttekinthető arculat fogadja a felhasználót, nem sírnak egér után az össze-vissza dobált ikonok, a menük rendezettek, élsimított elegancia, szolid háttér -- ebben a környezetben még dolgozni is öröm. A menüszerkezetet esetleg érdemes lenne újragondolni, ugyanis a vörös kalapra előbukkanó menü szerkezete az Extras almenüben megismétlődik, ide az összeállítók szándéka szerint a ritkábban használt programok kerülnek. Időnként zavaró, hogy valamit például nem a Kalap > Graphics menüből, hanem a Kalap > Extras > Graphics menüből kell előszednünk, de szerintem mindenki látott már rosszabbat is más operációs rendszerek alatt.

Szorul a hurok -- KDE
Szorul a hurok -- KDE 3 [+]

Psyche-szimbólum: nőalak szárnyakkal :-)
Psyche-szimbólum: nőalak szárnyakkal :-) [+]

[oldal:Rendszerbeállítás]

Most, hogy így körbejártuk a rendszert, bújjunk bele, használjuk egy kicsit! Első utunk valószínűleg a System Tools vagy a System Settings menübe fog vezetni, ahol az OS beállításához szükséges grafikus eszközöket találjuk. Az itt felsorolt programok legtöbbje önálló, Pythonban megírt GNOME 2 alkalmazás; a Red Hat 7.3 óta alaposan kibővült a választék. Érdekes újdonság, hogy nem kell minden egyes rendszerbeállító program indulásakor bepötyögnünk a root jelszót, a legtöbb konfigurációs eszköz a sudo-hoz hasonlóan a PAM timestamp modulját használja, magyarán a rendszer öt percig engedélyezi a root jelszavát ismerő felhasználó számára az ilyen programok futását jelszó nélkül is, miközben a panel jobb sarkában végig látszik egy figyelmeztető ikon, egy kulcs.

Rendszerbeállítás
Rendszerbeállítás. A jobb sarokban a helyzet kulcsa. [+]

A konfigurációs programok közül új az XFree86 beállítására (videokártya, monitor, felbontás, színmélység) szolgáló grafikus program, ami egyértelműen a Windows képernyőbeállító paneljeinek a mintájára készült, szintén friss a rendszernaplóban való turkálásra alkalmas Log Viewer, a grafikus felületű hangkártya-beállító, a LANG változókkal operáló Language Selection Tool, a billentyűzetkiosztás és az egér beállításainak módosítására alkalmas programok, és a megint csak windowsosra sikerült grafikus csomagkezelő is. A többi eszköz (tűzfal, hálózat, nyomtató, dátum és idő, a sysvinit-szerkesztő stb.) eddig is grafikus felületről működött. Az újként felsorolt grafikus eszközök legtöbbjének egyébiránt megvolt az előző verziókban a maga szöveges felületű párja.

Rendszerbeállítás szöveges módban
Rendszerbeállítás szöveges módban [+]

Ha már a szöveges felületű setup programnál tartunk: néhány dolog hiányzik belőle. Nem települ alapból a Red Hat régi hangkártya-konfiguráló programja, az sndconfig, és végleg eltűnt az Xconfigurator. Lehet, hogy sok felhasználót ez már egyáltalán nem érint, és manapság már divat a szerverekre is X-et tenni, azért nem jönne rosszul egy karakteres mindentudó. Amit viszont hibának tartok, és talán ez a szöveges setup lassú leépülésének a legbiztosabb jele, hogy csaknem a duplájára, közel 500 MB-ra nőtt a minimális telepítés mérete, a Red Hat szerint ugyanis elengedhetetlen egy minimális rendszeren az XFree86, ami utólag azért kézzel leszedhető az rpm segítségével. A grafikus felületen persze a rendszergazda kaphat a BIND-hoz, az Apache-hoz, és az NFS-hez beállítóprogramokat (ez utóbbi szintén vadonatúj), felhasználó- és csoportmenedzsmentet, de ezeket célszerűbb lett volna a setup-ba integrálható szöveges alkalmazásokként (is) megírni.

Ismerős?
Ismerős? [+]

[oldal:Kalap vagy tökfedő?]

A RH8 összeállítóit azzal biztosan nem vádolhatjuk, hogy kispórolták a rendszerből az újdonságokat. Csak az átszabott felület, néhány új konfigurációs program, és a friss linuxos szoftvertermés begyűjtése is bőven elég lett volna az új verzióhoz, de itt sok egyéb dolog is történt. A konzolos beállítóprogramnál tartottunk, folytassuk hát innen. Az első bootoláskor feltűnhet, hogy az adott futtatási szinthez tartozó feladatok sikeres végrehajtását nyugtázó "[ OK ]" üzenetek zöldje sötétebb, mint eddig. Amikor konzolon futtatjuk a Midnight Commandert vagy olvassuk a kézikönyvoldalakat, még furcsább lesz minden: kiderül, hogy eltűntek a bold színek, a fényesfehér, a világító zöld, a citromsárga és társaik. X alatt persze minden rendben, ki érti ezt? Még mielőtt első felindulásból letörölnénk a rendszert, mondván, hogy mekkora nagy kalap sz@r, le kell szögeznem, hogy ez nem hiba, hanem a rendszer egyik tulajdonsága.

A szeretett színek eltűnése annak köszönhető, hogy a RH8 már konzolon is Unicode-kompatibilis, a bootoláskor lefut a unicode_start parancs, az alapértelmezett konzolfont pedig a legjobb Unicode-lefedettséget biztosító latarcyrheb-sun16 lesz. Miért kell a Unicode a konzolra? Egyszerű: az összes locale (a glibc által támogatott, egy adott ország vagy térség ábécéjéről, pénzneméről, szövegrendezési szokásairól stb. vezetett adatbázis) a Unicode UTF-8 átírási formátumát használja.

UTF-8 mindenhol
UTF-8 mindenhol (GEdit beállítópanel)

Miért ez a hirtelen Unicode őrület? A rendszer alapértelmezett desktopja eddig a GNOME 1 volt, ami egyáltalán nem támogatta a Unicode-ot. Most, hogy megjelent a GNOME 2, aminek az egyik újdonsága épp a széles körű Unicode-támogatás volt, a Red Hat egyből váltott, megelőzve minden más disztribútort.

A rendszerben az UTF-8 alapú locale beállítások miatt problémák lehetnek az olyan programokkal, amelyek rutinjai nem támogatják az UTF 8-at, ilyen például az Motif grafikus eszközkészletet használó Adobe Acrobat Reader, ezeket a programokat úgy kell futtatni, hogy előtte a standard C-re állítjuk a LANG változót (pl. az Acrobat Reader esetében: "env LANG=C acroread", ha a program PATH-on van)

Főként a rendszergazdákat érintő újdonság, hogy a Red Hat 7-es sorozatából már ismert Lokkit tűzfalbeállító program (grafikus és szöveges módban egyaránt elérhető) átállt az iptables használatára, így a Red Hatben is a háttérbe szorult a 2.2-es kernel örökségeként hurcolt ipchains.

Jó pár egyéb, régi, sokat megélt program távozott a RH8-ból, ilyen például az Apache 1.3 webszerver (figyelem: az új Apache 2 csomagok neve httpd*.rpm!), a Netscape 4 webböngésző, az alien csomagkonvertáló, az fvwm ablakkezelő, az elm levelezőkliens, a kaffe GPL-es Java VM és az rxvt terminálprogram. Eltűnt a Red Hat 7.x rossz emlékű C és C++ fordítója, a GCC 2.96, a helyére a GCC hivatalosan is kiadott 3.2-es verziója került. A 8.x széria kiesésre jelölt csomagjai: LILO bootmenedzser, az sndconfig beállítóprogram, és az LPRng nyomtatásisor-kezelő. A csomagok várhatóan csak a Red Hat 9.0 megjelenésekor fognak eltűnni.

XMMS: nyoma sincs az MP3 pluginnek
XMMS: nyoma sincs az MP3 pluginnek

A legtöbb felhasználó meglepődve fogja tapasztalni, hogy a RH8 nem tartalmaz semmiféle MP3-kódolásra vagy dekódolásra alkalmas eszközt az MP3-on lévő szabadalom és az azzal kapcsolatos licencproblémák miatt. Ez azt jelenti, hogy a gyári XMMS csomag képtelen MP3 fájlok lejátszására, és az RH8-hoz csomagolt KDE3 Noatun nevű médialejátszója sem birkózik meg a feladattal. Különös, vaskalapos döntés, de elképzelhető, hogy néhány disztribúció még követni fogja a Red Hatet, és szép lassan végleg beköszönt az Ogg-Vorbis korszak.

[oldal:Összegzés]

A rendszer egészéről csak pozitívan tudok nyilatkozni, a GNOME 2-re épülő alapértelmezett környezet kicsit ugyan még vegyes, rengeteg a GNOME 1-es alkalmazás, ami persze nem a Red Hat hibája, az asztalról leginkább mégis az OpenOffice lóg le, ám jelenleg nincs olyan megoldás, ami tökéletesen pótolhatná ezt az irodai csomagot. Idővel megjelennek majd a GNOME 1-es programok új verziói is, addig pedig nagyjából elfedi a különbségeket a Bluecurve, ami egyszerűen telitalálat. Azt hiszem fogunk még hallani "egységes grafikus élményt nyújtó" egyéb disztribúciókról is.

Shadowman

A Red Hat az utóbbi években szépen lassan kezdett kisodródni a desktop Linuxok piacáról, a cég azonban ebben az évben jelentősen módosított a termékpalettáján, megjelent a Red Hat Linux Advanced Server, néhány hónapon belül várható a Red Hat Linux vállalati desktop változata, miközben megmaradt a most vizsgált általános célú Red Hat Linux disztribúció, amit különösebb túlzás nélkül nevezhetünk desktop OS-nek.

A RH8 jól használható minden olyan helyen, ahol komoly munka folyik, egyaránt megállja a helyét szerverként, irodai programokat futtató munkaállomásként, és fejlesztői platformként. Egyetlen hátránya a honosított Linuxokban meglévő, csaknem teljesen magyar felület hiánya (a rendszer beállítóprogramjaihoz például nincs fordítás), de ha ezt elfogadjuk, nem hinném, hogy komoly csalódást okozhatna.

Szólj hozzá a fórumban!

Mik azok a sötét mintázatok, vagy ahogy az angol nevezi őket, dark patternek? Miért találkozunk egyre többször velük és mit tehetünk, hogy ne kerüljünk a csapdájukba?

a címlapról