Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2002. június 6. 20:06

Egy sima, egy fordított

Programok, melyeket minden nap használunk. A munkánkhoz, szórakozáshoz van rájuk szükség, vagy éppenséggel egy-egy szakfeladat elvégzéséhez. Így-úgy megtanuljuk őket kezelni, de a legkönnyebb dolguk azoknak van, akik magyarra fordított szoftvert használhatnak.

A nyelvtudásukban fehér foltokkal küszködők is megértik az angol menüpontok jelentését: File, Preferences, Options. Azonban ha perecízebben szeretnék a szoftver valamelyik funkcióját beállítani, könnyebbség, sőt: néha nélkülözhetetlen, hogy magyarul olvashassák a paraméterezési lehetőségeket. A legnépszerűbb szoftvereket persze előbb-utóbb kiadják magyar nyelven is, de valószínűleg mindenki találkozott már olyan programmal, amely egész használhatónak tűnt, ám a magyar változat megszerzésére nem volt sok remény.

A magyar piacra szánt szoftverek honosítási (szakszóval: lokalizálási) folyamatának csak egy részét képezi a szavak, kifejezések magyarra fordítása. A honosításra kiszemelt programot tesztelni, a fordítást lektorálni kell, adott esetben grafikákat, hangokat, videókat készíteni, majd sokszorosítani, esetleg dobozolni a boltokba szánt kész programot. A fordításra háromféle út kínálkozik. Az egyik, mikor hazai szoftverefejlesztő cégek kapják a honosításra szóló megbízást. Ezek a cégek az ott felhalmozott számítástechnikai infrastruktúrát és a fejlesztői tapasztalatot is fel tudják használni munkájuk során. A másik út, mikor a fordítást egy hagyományos fordítóiroda végzi. Ez történhet úgy is, hogy a szoftver magyarországi piacra kerülésért felelős képviselet vagy fejlesztőcég az irodát mint alvállalkozót bízza meg a fordítással. A harmadik út a magányos fordítókon vagy szabad szoftverek köré szerveződött fordítócsapatokon keresztül vezet. A lehetőségek közül az egyik jelentős különbség, hogy míg az első két esetben kemény magyar forintokért végzett fordításról van szó, úgy a szabad szoftverek világában -- de nem ritkán az egyébként pénzért kínált programokat lelkesedésből fordítók esetében is -- a fordítói munkáért egy fillér sem jár.

Aki szoftverfordításra adja a fejét, nem árt, ha rendelkezik szakfordítói vizsgával, ellenkező esetben a helyi önkormányzat vagy kamara nem állítja ki a fordítói igazolványt. Szakfordítói és tolmácsképzés több helyen is folyik, vizsgát azonban az ország egyetlen intézményében, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Intézetében lehet letenni. Az egy évben kétszer (tavasszal és ősszel) meghirdetett szakfordítói vizsgán csak felsőfokú végzettséggel rendelkezők próbálkozhatnak. A két napos vizsga során csak írásban kell számot adni a tudásról, szótár is használható, a vizsga díja pedig 2001-ben 25 000 forint volt.

A Multi-Lingua Kft. egyike azoknak a hagyományos fordítóirodáknak, melyek szoftverfordításokat is vállalnak. Igaz, mint Végső László, a társaság ügyvezetője elmondta, az ilyen jellegű megbízások az iroda munkáinak talán tíz százalékát sem teszik ki. Tapasztalatból azonban nincs hiány, s hogy mennyire színes a fordítandó szoftverek palettája, azt jól mutatja azon programok listája, melyeket -- gyakran alvállalkozóként -- a Multi-Lingua Kft. fordított. A nagyobb munkákat sorolva Végső László az Általános Értékforgalmi Banknak fordított -tehát kereskedelmi forgalomba nem került -- banki programot, a WordPerfect 6.0-át, a Nokia mobiltelefonokhoz készült PC-s programokat, az Oracle gazdasági programjaihoz kiadott tananyagokat, valamint az ős-Windows 3.1-es operációs rendszert is megemlíti. A hozzájuk befutott megbízások legtöbbje gazdasági, ügyviteli program fordítására szólt, elvétve akadt egy-egy "tiszta" rendszerprogram, melynél nem volt szükség a számítástechnikai terminológián kívül más szakma nyelvét ismerni. Mára kialakultak a szoftverfejlesztő cégek saját fordítóbázisai, így egyre ritkábban kerül szoftverfordítói megbízás a hagyományos fordítóirodákhoz. A cégvezető szerint szakmai szempontból ez nem is baj: attól, hogy egy cég fő profilja a szoftverfejlesztés, a kialakított fordítói bázis még lehet igen professzionális.

Végső László néhány, már-már digitális kultúrtörténeti érdekességgel is fűszerezte a honi szoftverek terminológiájának kialakulásakor hajdan történteket. Az üzletpolitikája miatt oly gyakran szidott Microsoftnak sokat köszönhetnek a hazai szoftverfelhasználók: a Windows operációs rendszer fordítása közben merült fel például a Help menüpont magyarítása, melyet először "súgólyuknak" fordított az Írországban működő fordítócsapat. A szoftver kiadása előtt nem sokkal lett belőle végül "súgó", melyet átvett a Microsofton kívüli világ is: ma már bárki fejleszt vagy fordít programot, a magyar változat "helpjét" súgó néven teszi elérhetővé. Egy másik példa a magyar karakterkiosztású billentyűzeté, melynek kialakítására a 80-as években a Magyar Tudományos Akadémia külön programot indított. Ez azonban végül nem hozott eredményt, ellentétben a Microsoft kezdeményezésével, melynek révén ma már mindenki a bal alsó sarokban keresi a hosszú í-t, a jobb felső tájékán pedig a hosszú ó-t. Persze -- tette hozzá Végső László -- a Microsoft apró "szívességei" mögött kőkemény üzleti érdek húzódik, hiszen a cég felismerte, hogy az angolt az emberiség javarésze legfeljebb "pöntyögi", de nem beszéli, a szoftvereladások sikerességéhezhez pedig az kell, hogy anyanyelvükön szólítsák meg a felhasználókat.

[oldal:Játékosan és hivatásszerűen]

Egészen más jellegű szoftverek lokalizálására specializálta magát az 1999-ben alakult, multimédiás szoftverfejlesztéssel foglalkozó, elsősorban játékprogramokra szakosodott Automex Kft. A cég a honosítás munkafolyamatának minden részét maga végzi, elsődlegesen azonban szoftverfejlesztői minőségben keresi a kapcsolatot -- főként kiállításokon -- a külföldi szoftverkiadókkal. A fordítás csak a munka egy részét jelenti -- mondja Noszlopi László, az Automex szoftverhonosításért felelős koordinátora --, ugyanis a szoftver eredeti nyelven való megjelenésétől a hazai felhasználók kezébe kerüléséig számtalan munkafolyamaton megy keresztül.

Egyes esetekben csak a nyers szövegeket kapják meg a kiadótól, máskor a komplett szoftvert, egy úgynevezett lokalizációs kitt kíséretében. A fordítói feladatokat az Automex érdekkörébe tartozó Channel 42 három angol, két német és egy francia fordítója látja el. A fordítócsapattól visszakapott fordításokat az Automex lektoráltatja, s ha szükséges, a játék során hallható hangok, effektek, videók magyarítását is maguk végzik. Ennek a munkának része például szinkronszínészek, ismert "hangok" felkutatása, a stúdiófelvételek megszervezése. Az Atlantis II. című programhoz -- többek közt -- Koroknay Géza, Simon Emese, Haás Vander Péter adta a magyar hangot, míg a Tivola című, német nyelvterületről származó kvízjátékhoz -- frappánsan -- Vágó Istvánt kérték fel a szövegek magyar változatának felmondására. A hangstúdióban elvégzendő munkák, a hanganyag editálása, a videók renderelése, majd mindezek beültetése a szoftverbe éppúgy a fejlesztőcég feleadatai közé tartozik, mint a "késztermék" dobozolása, a fordítás következtében megváltozott hosszúságú feliratok eredeti betűtípussal való felírása a borítóra.

Újlaki László -- villamosmérnöki és programozói végzettsége mellett -- tizenéves szakfordítói gyakorlattal rendelkezik. Megbízásait leginkább személyes ismeretségei révén -- egy fordítóirodán keresztül -- kapja, de az is előfordult már főállásban egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozva, hogy rátestálták egy program fordítását -- magyarról angolra. Nézete szerint a szoftverfordítói feladatok típusainak meghatározásában a legsokatmondóbb a szakterület, melyen belül használni fogják majd az adott szoftvert.

Legkönnyebb feladatnak a rendszerprogramok fordítása számít, hiszen itt a terminológia jellegzetes kifejezései kéznél vannak. Minél speciálisabb a szoftver célközönségének szakmája, annál nehezebb a fordítás. Egy ügyviteli programot franciáról, vagy egy fiziológiás méréseknél használatos szoftvert angolról magyarra átültetni már önmagában izzasztó, hiszen a menüsorban, vagy a hibaüzenetekben számtalan olyan kifejezés szerepelhet, melyeket még a gyakorlott fordító sem ismer. A programok mellett külön feladatot jelent a dokumentáció (kézikönyv, súgó) lefordítása. Ezeket nem ritkán rohammunkában kell magyarra átültetni, hiszen előfordul, hogy a szoftvert már kiadják tesztelésre, mikor a súgó anyaga megérkezik a fordítóhoz. Szoftverfordítói szempontból egyébként a magyarra átültetendő programok jelentik a nehezebb feladatot: a szavak általában hosszabbak, a definíciók pedig pontosabbak, mint például az angolban. Míg egy eredeti angol változatban több helyen is lehet használni az Edit kifejezést, a magyar verziónál meg kell nézni, hogy pontosan hol fog felbukkanni ez a szó, hiszen számos szinomimája van, melyek közül a legmegfelelőbb a szövegkörnyezettől függ. A szoftverfordítás egy másik specialitása, hogy a fordítandó kifejezés gyakran meghatározott méretű ablakban bukkan fel, ezért nem lehet korlátlan hosszúságú, terjengős definíciókban gondolkodni.

A szoftverfordítók díjazásának konstrukciói hasonlítanak a hagyományos fordítóknál megszokottakhoz: oldalanként ezertől -- kivételes esetben -- akár kétezer-ötszáz forintig terjed a munkáért elkérhető összeg nagysága. A kézikönyvek esetében ez könnyen mérhető, de a szoftverekben igencsak darabos szövegek (menüpontok, rövid hibaüzenetek) fordítását is igyekeznek egyetlen szöveges dokumentumban összegyűjteni, majd a karakterek számából visszakövetkeztetni oldalszámra. A szoftverfordítóknak ugyancsak résen kell lenniük, mert a Word például nem számolja a képek körüli, vagy azon belül olvasható feliratokat, akárcsak a formázott dokumentumok szövegdobozba zárt karaktereit. Így akár veszíthet is a bolton a fordító, hiszen egy szépen formázott dokumentum karaktereinek összesítése csalóka lehet a ténylegesen elvégzett munka tükrében. Vannak azért emberi trükkök is a fordítói honorárium összegének zsugorítására: egy ízben kinyomtatva a lefordított szöveget, a megbízó egy embere vonalzóval végigméricskélte, hogy melyek azok a sorok, ahol a szöveg nem érte el a lap közepét. Itt -- mivel a fizetség a sorok száma után járt -- levontak néhány fél sort is...

[oldal:Szabad szoftverek és magányos fordítók]

Egészen más értékek és érdekek motiválják a szabad szoftverek fordítására szerveződött csapatokat. A magyarországi FSF-hez (Free Software Foundation) két szoftver, az OpenOffice.org és a Mozilla fordítása kapcsolódik. Az FSF az Egyesült Államokból szervezi a világ számos pontján működő tagszervezetét, a magyarországi FSF azonban még nem bejegyzett alapítvány, a jelenleg még laza baráti-munkatársi kapcsolatok mentén szerveződötttt fordító- és fejlesztőcsapat egyelőre csak kacérkodik a tagszervezetté válás gondolatával. A státustól és a titulustól függetlenül komoly fordítási eredményeket tud felmutatni a csapat, hiszen már elérhető a magyar nyelvű OpenOffice.org irodai szoftvercsomag és a Mozilla böngészőprogram is.

A Mozilla a lelkesedésből fejlesztett és kereskedelmi jellegű szoftverek sajátos kereszteződésében található. Noha maga a Mozilla böngészőprogram mindig is ingyenes volt és lesz, forráskódja szabadon hozzáférhető és módosítható, a némileg ismertebb s elterjedtebb Netscape böngésző teljesen a Mozilla forrására támaszkodik. Ma már a Netscape is ingyenes, a szofver kiadója az AOL azonban közismert multinacionális vállalatként nyilvánvalóan üzleti-kereskedelmi megfontolásból támogatja a Mozillát, nem a szabad szoftverek eszméje okán.

A "civilben" szintén szoftverfordításból élő Tímár András, a Mozilla magyarítását koordináló csapat tagja a munka és a hobbi szerencsés ötvözetét látja a böngésző honosítása iránti elkötelezettségében. A motivációt a szabad szoftver eszméjében találta meg, s mint mondja: szimpatikus, hogy egy interneten keresztül szerveződő közösség kereskedelmi minőségű, vagy annál is jobb terméket tud létrehozni, s mindenki megosztja tudását a közösséggel. Hozzáteszi azonban: ez a "gift-culture" csak akkor működik, ha az emberek nem csak elfogadják az ajándékot, hanem hozzá is tesznek a közöshöz. A Mozilla böngésző magyarításához átvették és részben szintén lefordították a mozilla.org "Bugzilla" nevű dokumentációs rendszerét, melyen keresztül a program használói jelezhetik észrevételeiket. Bár a fordítói csapat nem nagy -- a fordításhoz rendszeres munkájukkal hárman járulnak hozzá --, a visszajelzést küldőkkel együtt vagy tízen vettek-vesznek részt a böngésző magyarításában. Ennél jóval több a magyar nyelvi fájlt letöltők száma: több mint háromezren installálták vagy frissítették a Mozilla magyar verzióját.

A büszkeség és felelősség kérdésében -- hiszen mégiscsak egy világszerte elterjedt böngésző hazai kiadásához fűződik a neve -- Tímár meglehetősen visszafogott. Elárulja, hogy a dolgok állandóan változó természetéből adódóan nagy hibát nem lehet elkövetni -- ám ha mégis, könnyű javítani. Tréfásan hozzáteszi még: a GPL licenc szerint "NO WARRANTY...", azaz nincs garancia, ám ez szerinte a számítógépprogramok 99,9%-ra igaz. A Mozilla projekt ismertséget vagy népszerűséget biztosító lehetőségein Tímár nem gondolkozott még, ám mint mondja, talán a Mozilla jobban elterjed, mint azok a szoftverek, melyeknek magyarításában eddig részt vett, s az emberek ezen keresztül megérthetik a szabad szoftver koncepció erejét.

Az anyagiakat illetően Tímár megerősíti: személyesen soha nem kepott fizetséget munkájáért, ugyanakkor a kezdeményezést többen is támogatták. Például az egész hétvégés fordítói összejövetel idején a helyiséget, a résztvevők ellátását egyaránt külső támogatók biztosították. Hogy a Mozilla 1.0 verziójának megjelenését követő Netscape 7-es kiadásából származik-e valamilyen jövedelem a fordítók számára, azt nem tartja valószínűnek. Mint mondja az AOL legfeljebb a Netscape olyan nagy nyelvekre való lefordítását támogatná, mint a francia, német és talán a japán. Egyébként is egy korábbi vátozatot (a Netscape 4.51-est) egy magyar cég, az Icon fordított, így az is elképzelhető, hogy az AOL közvetlenül őket keresné meg.

A hétköznapokban műszerészként dolgozó, a fordítást saját bevallása szerint is csak hobbiból űző Peti Lajos nevéhez közismert programok magyarítása fűződik: ő fordította az Opera böngésző 5-ös verzióját, és ma is folyamatosan frissíti, új verziókhoz igazítja a szintén általa fordított The Bat! levelezőprogramot.

Mint mondja, a programok kiválasztásában a személyes szimpátia dominál. Ha a korábbi referenciái alapján a szoftverfejlesztő cég elfogadja jelentkezését, előbb egy fordítói szerződést kötnek, majd megkapja a szöveget fordításra. A lefordított szövegfájlokat visszaküldve megérezik a magyar változat prototípusának telepítőfájlja. Ezt kell ellenőrizni, tesztelni -- akár külső segítők bevonásával is. A javítások után új telepítőfájl érkezik, s ez így megy mindaddig, míg a fordító hibátlannak nem nyilvánítja a programot. Itt ejt szót a felelősségről is, hiszen a külföldi fejlesztőcégeknél nem tudnak magyarul, így a késznek nyilvánított és kiadásra kerülő -- immáron magyar nyelvű -- program fordításának pontosságát csak a fordító tudja garantálni.

Egy sajátos kiegészítése a szoftverlokalizációnak a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző fájlok készítése. A legtöbb -- windowsos -- program a Microsoft Office helyesírás-ellenőrző készletét használja, ám mivel (jogtisztán legalábbis) kevés magánfelhasználónak adatik meg az Office használatának lehetősége, a kisebb felhasználói programokhoz ki lehet adni saját ellenőrző szótárt. Ilyet jelentetett meg Peti Lajos a fentebb említet The Bat!-hoz, valamint a szöveszerkesztésre is használható EditPlus, UltraEdit és TextPad programokhoz. A Bathez kiadott szógyűjtemény érdekessége, hogy ékezet nélküli magyar szövegek helyesírás-ellenőrzésére is képes.

Peti Lajost, bár nem szabad szoftver kategóriába eső programokat fordít, mégis csupán a lelkesedés hajtja: pénzt ezidáig nem keresett fordításaival, többnyire a lefordított program egy regisztrált változatát kapta fizetségül. A szoftverfejlesztők eltérő szemléletére utal, hogy míg a norvég Opera fejlesztőitől nem kapott regisztrált példányt (a program ugyan ingyenes, de némi fizetség ellenében a fejlécben villódzó reklámtól is meg lehet szabadulni), ám a moldáv The Bat! fejlesztői annak ellenére is küldtek neki regisztrált verziót, hogy a magyar változat a hivatalos honlapra végül nem került fel. A szemléletbeli különbséget azzal magyarázza a fordító, hogy a Bat! fejlesztőinek még akkor is fontosabb a nemzetközi elterjedés szempontjából (ugyanis a Bat! fizetős program) a magyar piac, ha a magyar verzió végül nem emelkedett a hivatalosan kiadott nemzeti változatok rangjára.

Szólj hozzá a fórumban!

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról