Világ disztribúciói, egyesüljetek!
Tegnap négy jelentős Linux-disztribútor, a Caldera International Inc., a Conectiva S.A., a SuSE Linux AG és a Turbolinux Inc. egy közös szervezetet jelentett be United Linux (UL) néven. A szervezet feladata egy olyan meta-disztribúció elkészítése lesz, amely az említett négy cég terjesztéseinek alapjául fog szolgálni a nem is oly távoli jövőben.
Tegnap négy jelentős Linux-disztribútor, a Caldera International Inc., a Conectiva S.A., a SuSE Linux AG és a Turbolinux Inc. egy közös szervezetet jelentett be United Linux (UL) néven. A szervezet feladata egy olyan meta-disztribúció elkészítése lesz, amely az említett négy cég terjesztéseinek alapjául fog szolgálni a nem is oly távoli jövőben. Az UL bevezetésével jelentősen csökken a Linux piac diverzitása, és a nemzetközi vállalati informatikában egyre inkább elfogadott Red Hat Linux mellett létrejöhet egy olyan UL-alapú termékcsoport, amely még sok fejtörést okozhat a legnagyobb disztribútornak.
Az UL tagjai egyébként a saját régiójukban jelentős tényezőnek számítanak, hiszen a Conectiva Dél-Amerika legnagyobb disztribútora; Európában, különösen Németországban a SuSE roppant népszerű, az ázsiai és csendes-óceáni térségben a Turbolinuxnak van komoly felhasználói bázisa, míg a Caldera az egyesült államokbeli piacon szerzett jelentős részesedést.
United Linux: a Caldera, a Conectiva, a SuSE
és a Turbolinux találmánya
Az UL a sajtóközlemények alapján egy szabványokra épülő, elsősorban az üzleti felhasználókat megcélzó alaprendszer lesz, amely egységesíti az eddig meglehetősen széttagolt piacot, és amelytől azt várják, hogy növelni fogja a Linux rendszerek elfogadottságát az üzleti világban. A négy cég disztribúcióinak egységes alapra helyezése könnyebb helyzetbe hozza a szoftvercégeket és a hardvergyártókat, hiszen kevesebb Linux rendszer sajátosságait kell figyelembe venniük programcsomagjaik vagy termékeik tervezésekor és összeállításakor.
Az együttműködés a felhasználók számára is kedvező folyamatokat indíthat be, nőnek annak az esélyei, hogy a jövőben egyetlen olyan hardver sem lesz, amelyhez ne mellékelnének jól működő, az UL-alapú rendszerekkel garantáltan kompatibilis meghajtószoftvert.
Az egységes Linux alaprendszer ötletét olyan neves vállalatok támogatják, mint az AMD, a Borland Software Corporation, a Computer Associates, a Fujitsu Siemens, a Fujitsu Japan, a Hewlett-Packard, az IBM, az Intel, az NEC, a Progress Software, és a SAP.
[oldal:Az UL rendszerek alapjai]
Az UL első változatai az IA-32 (x86), az IA64 és az x86-64 (AMD) architektúrákra készülnek el, a rendszer megfelel majd az FHS (Filesystem Hierarchy Standard) fájl- és könyvtárelhelyezési specifikációnak, az LSB (Linux Standard Base) egységes Linux-szabványnak, az L10N és az I18N lokalizációs és internacionalizációs specifikációknak (Unicode-alapú, több nyelvet is támogató környezet).
A támogatott nyelvek listája számunkra persze a magyarral kezdődik és végződik is, de külhonba szakadt olvasóinkat talán érdekelheti, hogy az UL a tervek szerint a magyaron kívül angolul, japánul, kínaiul, koreaiul, portugálul, spanyolul, olaszul, németül és franciául is telepíthető lesz.
Ezzel a logóval még találkozni fogunk
A rendszer a közös alapcsomagokra (kernel, driverek, könyvtárak) fog épülni, de közösek lesznek az UL-rendszerekben a hardverfelismerő rutinok, és természetesen egységes lesz a konfigurációs fájlok helye és szintaxisa is. Erre a rétegre épül majd rá az általános LSB-réteg, és csak az LSB fölött jelennek meg a gyártóspecifikus elemek. Az UL speciális symlinkeket és libeket fog tartalmazni a Red Hat Linuxszal való kompatibilitás megtartása érdekében.
Az UL rendszerek többek közt támogatni fogják az ACPI (Advanced Configuration and Power Interface) eszközöket, az NGPT-t (Next Generation POSIX Threads) a Hyper-Threadinget, a POSIX Asynchronous I/O műveleteket, az SNMP (Simple Network Management Protocol), az IPv6 (Internet Protocol Version 6), az LDAP és LDAPv3 (Lightweight Directory Access Protocol), a SOAP (Simple Object Access Protocol) és a WBEM (Web-Based Enterprise Management) protokollokat.
[oldal:Milyen szoftverekből épül majd fel egy UL rendszer?]
Az alaprendszer -- az LSB 1.1 specifikáció szerint -- a glibc 2.2.5-ös verziójára épül majd, amelyeken a standard UNIX-os shellek mindegyike (bash, csh és ksh) elérhető lesz. A rendszer a hagyományos System V-kompatibilis init struktúrát fogja használni (SysVinit), és az összes megszokott alapvető eszközt tartalmazni fogja (textutils, fileutils, sh-utils, sharutils, util-linux, vixie-cron, ping, traceroute stb.). Tűzfalak építéséhez mind az ipchains, mind az iptables csomagok elérhetőek lesznek. A népszerű szkriptnyelvek (python, perl, php, tcl/tk, ruby) szintén bekerülnek a United Linuxba, sőt a rendszer a technikai leírás szerint egy egyelőre még nem specifikált Java futtatókörnyezettel (JRE) is rendelkezni fog.
A grafikus környezetek az XFree86 4.2-es verziójára épülnek, az UL első verziójában KDE 3.0 és GNOME 2.0 lesz, a desktopok integrált alkalmazásain túl a felhasználók bizton számíthatnak minden UL rendszeren a Mozilla első kiadására és az Adobe Acrobat Readerre.
Az UL rendszerek mindegyike tartalmazni fog DNS-szervert (BIND), webszervert (Apache), képes lesz windowsos hálózatok teljes (WINS, CIFS/SMB erőforrás-megosztás) kiszolgálására (Samba 2.2), képes lesz továbbá FTP, TFTP, SMTP, POP és IMAP szerverként funkcionálni, SQL (PostgreSQL) kiszolgálóként és nyomtatószerverként (CUPS) működni, NTP (Network Time Protocol) szerver funkciókat ellátni, és a lista még közel sem teljes...
Az UL-re épülő termékek az összes fontos fájlrendszert támogatják, beleértve a legújabb naplózó fájlrendszereket (ext3, reiserfs, jfs), a különféle CD-formátumokat (ISO 9660, UDF, EFS-IRIX) és más OS-ek fájlrendszereit is (FAT/FAT32 - DOS és Windows, NTFS - Windows NT/2K/XP, UFS - BSD, HFS - Macintosh, HPFS - OS/2, QNX4).
Az alaprendszer az összes fontos hitelesítési (IPSec, Kerberos5, PAM, SASL és SASL2) és titkosítási (3DES, CAST5, blowfish, AES, AES192, AES256, twofish, RSA, RSA-E, RSA-S, ELG-E, DSA, ELG, RC2, RC4) eljárást támogatja.
A szoftvercégek számára a GCC-alapú fejlesztőkörnyezetek két változata is rendelkezésre áll majd, az egyik a GCC 3.1-es verziójára épül, a másik pedig a régebbi, 2.95-ös verzióra -- szemben a Red Hat saját, GCC 2.96-os fordítóra épülő alapértelmezett fejlesztőkörnyezetével.
[oldal:Mikor?]
Amint az az eddigiekből látható, az UL egy általános célú szerver OS lesz, amely az IT-ipar nagyjainak a támogatását is bírja, kompatibilis a Windows, Windows NT, Netware 3 és (az LDAP-on keresztül részben a) Netware 4 (NDS) hálózatokkal, miközben az összes UNIX-os hagyományt és értéket megtartja. Nem tudom, említettem-e már, ez tényleg óriási meglepetés ;), de az alapértelmezett konzolos szerkesztőprogram a legnépszerűbb vi klón, a vim lesz.
A tervek szerint a második negyedévben már megjelennek az UL első fejlesztői változatai, a harmadik negyedévben várható a béta és az év végére, a jövő év elejére piacra kerülhetnek az első UL 1.0-ra épülő Caldera, Conectiva, SuSE és Turbolinux disztribúciók (kezdetben valószínűleg csak szerverekbe szánt rendszerek). A United Linux második verziója a tervek szerint 2003 harmadik vagy negyedik negyedévében debütál.
Az UL alapítói további disztribútorok csatlakozására is számítanak, az azonban már most is bizonyos, hogy egyik UL-tag sem fog a nagy közös imázsba beolvadni, az árakat továbbra is egymástól függetlenül szabják meg az UL-t alapító cégek, nem lesz közös UL terméktámogatási hálózat, és az oktatást is mindegyik cég külön fogja megoldani. Végfelhasználói, rendszergazdai szemszögből az egész talán nem is több annál, mint amit az LSB jelentett egy évvel ezelőtt, csak egy megjegyzés lesz a doboz oldalán (Powered by United Linux), de mégis több: egy jelzés, egy utalás arra, hogy a Linux valóban felnőtt.