Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2002. május 25. 08:35

Matáv-ügy a sajtóban

A Matáv-kedvezmény megszűntének hírére naponta több tízezer olvasó böngészi reménykedve az on-line sajtótermékeket, hátha felbukkan: nem igaz a hír, mindent visszavontunk. Ilyen jó hírrel nem szolgálhatunk, de körbenéztünk magunk is, miről írnak laptársaink.

"Sok szónak is 100 a vége" szlogennel indította új, kedvezményes internet hozzáférési akcióját a Matáv 1998 február 1-jén. A közlemény szövegében feltűnik a ma már anakronisztikusnak tűnő mondat: "A MATÁV, amely az Internet-kultúra fejlesztéséért eddig is igen sokat tett, ezzel a lépésével is az információs társadalom megteremtése iránti elkötelezettségét fejezi ki". Időközben kaptunk még egy kedvezményt, mely Mindeninek néven vált ismertté. Eltelt több, mint négy év, s ezt a két kedvezményt szüntette meg a közelmúltban a Matáv.

A hírfolyam ami ezután következett, az informatikai sajtóban -- bátran állíthatjuk -- egyedülálló. Az on-line sajtó számára (ideértve a nyomtatott lapok internetes változatait is) jószerivel kiapadhatatlan híranyagot nyújtott a bejelentést követően kettéágazó reakciódömping. Egyfelől az internetezők visszajelzései, majd a lassan szerveződő érdekvédelmi egyesület nevével fémjelzett tiltakozó akciók, másfelől a politikai irányba gomolyított szál: a Matáv hírének bejelentésétől számított két héten keresztül mindenki -- a HWSW is -- találgatta: lesz-e önálló informatikai minisztérium, s ha igen, ki lesz annak vezetője, s milyen cselekvési tervvel rukkol elő az új helyzetben.

A hirdetésibevétel orientált internetes lapokat (sőt, az egész internetes szakmát) is hátrányosan érintő döntés sajnos nem eredményezett egységes fellépést. A képlet pedig egyszerű: ha kevesebb internetező kevesebbszer tölti le az on-line lapok oldalait, azzal együtt kevesebb hirdetési felület (banner) töltődik le, ennek eredménye pedig, hogy a hirdetési bevétel ma még megbecsülhetetlen százalékának kell majd búcsút inteni. A fentiek miatt az on-line sajtó tehát jócskán érintett, az állásfoglalásra predesztinált MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete), a honi tartalomipar érdekeinek védője azonban hallgatott. Pontosabban: a Népszabadság így idézi Braun Róbert MTE alapító szavait: "Az MTE megalakulása óta azt szorgalmazza, hogy minél szélesebb körben váljon elérhetővé az internet. Az egyesület ezért azt szeretné, ha a Matáv Rt., mint eddig is, ezt követően is megtalálná a módját annak, hogy segítse a magyarországi internetes társadalom bővítését.". Hogy az MTE története és céljai című fejezet alábbi mondata: "Az MTE önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók alakítottak annak érdekében, hogy egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásaikkal befolyásolják a hazai internetes piac viszonyainak fejlődését" azért nem vonta magára az érdekeltek figyelmét, mert az egyesületnek tagja, vezetőségének egyik delegáltja a Matáv érdekeltségi lánchoz tartozik, vagy valóban komolyan gondolható, hogy az MTE feladata csak az épp regnáló ORTT vezetés szabályozási kísérleteinek elhárítása, s a négyévenkénti kétszer két választási forduló kampánycsendjének betartatása -- nos ezt nem tudni.

Úgyszintén hallgatott a másik nagy érdekvédő- képviselő szervezet, az ISZT (Interetszolgáltatók Egyesülete) is. Igaz, a kedvezménymegvonás következményei egyelőre nem közvetlenül az internetszolgáltatókat érintik, hiszen a bevételek nagyobb része nem a modemes internetezőktől származik (bár az ISP-k képviselői azért meg-megnyilatkoztak az üggyel kapcsolatban), mégis hosszútávon bizonyára oda is begyűrűznek a hatások.

Csöndes maradt a Magyar Internet- és Számítógép-használók MagánEgylete (MIME) is, legalábbis a honlapjukon közölt utolsó hír 2000. március 31-i dátuma, s az egyesülethez kapcsolódó fórum 2000 szeptemberi utolsó bejegyzése arra enged következtetni, hogy az érdekvédelmi célt maga elé tűzú egyesület már korábban elaludt, s a mostani Matáv-ügy zajai sem ébresztették fel.

[oldal:No, és a sajtó?]

No, és a sajtó! Április 29-ét követően az internet legeldugottabb sarkában fészkelő on-line lap is hírt adott a Matáv bejelentésről, továbbá (a legtöbbje) annak hatásairól, s a tervezett ellenlépésekről, kiútkeresésről egyaránt. A nyomtatott, sőt, a -- nem túl szerencsésen elektronikusként megkülönböztetni vélt -- sajtó sem maradt ki, valamennyi országos napilap, televízió- és rádióadó többször visszatért a témára. Mint korábban írtuk, különösen hálás terepnek bizonyult a Matáv-ügy azzal, hogy mind újabb és újabb találgatásokra adott alkalmat a leendő informatikai csúcsszerv formájára és vezetőjének személyére vonatkozóan (nem tagadjuk, mi is tippeltünk).

A "klasszikus" on-line sajtóorgánumok közül kétségkívül az Index és a Prím Online foglalkozott a legtöbbet az üggyel és következményeivel. Számtalan hír mellett két, a bejelentést követő napokban még azon melegében megjelent cikk érdemel különös figyelmet: a Prím lapjain Vértes János, az Ezer perc kevés! De biztos, hogy a Matávtól kell többet kérni? című cikkében hitet tesz az internetezés 7-9000 forintos maximált költsége mellett. Rámutat, hogy az internetezés közmű jellegét nem a piaci szereplőknek -- itt a távközlési szolgáltatóknak -- kell kialakítaniuk, hanem aktívabb és hatékonyabb állami részvétellel valósítható meg az információs társadalom szép -- bár e percben távolodónak látszó -- eszméje. Néhány órával később jelent meg az Indexen Bodoky Tamás írása Kedvezménytörlés: gátlások nélkül. A szerző itt még a Matáv élő lelkiismeretének szerepét vállalja fel, mikor jellemzi a telkót: hogy a Matáv mennyire tiszteli a távközlés liberalizációját előíró törvény szellemét és logikáját, az elmúlt fél évben kiderült. Végighalad az idei Matáv-ügyeken: díjmegosztási vita az internetszolgáltatókkal, a liberalizációt hátráltató összekapcsolási szerződésbe égetett megfizethetetlenül magas árak, majd végkövetkeztetésként maga is a kormány óriási felelősségét hangoztatja.

Május 7-én a Magyar Hírlap vélemény rovatában jelent meg Misszionárius póz címmel a szerkesztőség álláspontja. Az elmúlt napok egyértelműen a Matávval szembehelyezkedő publicisztikáival szemben az írás eltérő hangvételével tüntet. A tiltakozók igazát csak egy szempontnak tekinti a szerző, s egy benzinköltség-internetköltség hasonlattal világít rá a Matáv álláspontjának tarthatóságára. A távközlési szolgáltató hibáztatását pótcselekvésnek tekinti, s az álami szerepvállalás -- feltételes -- módjára is utal.

Vízválasztó szerepről nem beszélhetünk, hiszen a Matáv felelősségének túlhangsúlyozásának téves voltára már korában is figyelmeztettek írások, mint ahogy az sem mondható, hogy a sajtó elfordult volna az internetezőktől. Ugyanakkor az írás súlypontja -- a publicisztikák általános hangvételéhez képest -- a háromserpenyős képzeletbeli mérlegben (internetezők, állam, Matáv) nem középen van. Apropó Magyar Hírlap: talán az erős internet rovatnak is köszönhető, hogy a lap egyébként mindvégig toppon volt a tájékoztatásban élenjárók között. Számos hír mellett még egy, a nap témájaként aprólékosan körüljárt cikk (Netszörfösök nehéz napjai) is foglalkozott a Matáv bejelentés teremtette helyzettel, és a lehetséges alternatívákkal. Egy helyen tévedett a lap, mikor az [origo] és a Freemail postafiók szándékos mellőzését is a bojkott céljai közé sorolta: ez a jelen körülmények között hivatalosnak tekinthető Netért oldalán sem szerepelt mint cél, így a látogatottság csökkenésének számonkérése sem helyénvaló. Érdekes, hogy a Taylor Nelson Sofres közvéleménykutatása ugyanezeket a kérdéseket feszegette, azonban a bojkottfelhívásban ezekről nem volt szó...

A kereskedelmi televíziók on-line lapjai (tv2: Korridor, RTL: Online RTLKlub) közül a Korridor kísérte figyelemmel rendszeres híradással az eseményeket, míg az Online RTLKlub anyagai közt csak egy hírre bukkantunk, mely a 150 forintos kedvezmények eltörléséről tájékoztat.

A lap kiadója -- az Axelero -- révén közismerten Matáv érdekeltségű [origo] is folyamatosan tájékoztat az eseményekről. A lapból -- talán érthető -- hiányoznak a véleményközlő műfajhoz tartozó írások, a Matáv-ügy jellemzően hírként bukkan fel a portálon. A Kormányzati Portál is hírt adott a kedvezmény megszűnéséről, s egy összefoglalót is közzétettek azokról az internethozzáférési lehetőségekről, melyek a megszűnő kedvezmények alternatíváiként jöhetnek számításba. Az eKormányzat oldala azonban nem tájékoztat már a tiltakozásokról és a civil szerveződésről sem.

A Népszabadság a rendszeres híradásán túl a lap két szerzője is kifejti véleményét az ügyről. Léderer Pél, a NOL főszerkesztője A beetetés és a lehalászás ideje című írásában a Matáv részéről tudatosabb politikát feltételez, mint ahogy sokan sejtik. Mint írja, a Matáv kedvezmények egyfajta csalit jelentettek, melyeket azért szórt szét a telkó, hogy a világhálót használók száma gyorsan felfusson, s most a háló meghúzásával többletbevételt remél a horogra akadóktól. A másik taktika, melyet a Matávról feltételez az, hogy a szociális érzékenységét hangsúlyozó kormánytól reméli a támogatás anyagi terhének átvállalását, melyből saját maga is profitálhat majd. Seres László Szent Internet című vezércikkében a pápai áldás fényében ír a kedvezménymegszűnésről, s figyelmeztet az "antikapitalista demagógia" veszélyeire. Érvelése szerint a Matáv milliárdos profitjával szemben a távközlési cég jogi és moráis helyzete nyújtja a támadhatóbb felületet. Az egyébként jólértesült lap szintén tévedett a bojkott részleteit illetően: az erről szóló hírében reggel hat és este hat közötti időpontot ír a Matáv szolgáltatások mellőzésére a meghirdetett reggel hét és másnap reggel hét közötti időszakkal szemben.

[oldal:Szótlanok, vadhajtások]

Nehezen magyarázható, és sajnálatos is a gazdasági szaksajtó távolmaradása a Matáv-ügy megtárgyalásától. Azok az on-line gazdasági lapok, melyek nem olyan rég még az Index-Internettó házasságon, s annak pénzügyi hátterén elmélkedtek, most jószerivel hírt sem adtak az internetgazdaságra erőteljesebben ható kedvezmény elvonásról. Pedig bizony hiányoztak a paletáról a gazdasági szakírók jólértesültségével, precíz számításaikkal megtámogatott elemzések, előrejelzések. Egyedül a Világgazdaság oldalain leltünk egy rövid -- számmisztika mentes -- véleményt "A nem csak 150 forintos kérdés" címmel. A rövid írás egyébként a Magyar Hírlap korábban idézett álláspontjához közelítő végkövetkeztetésre jut.

Az országos napilapok, és azok on-line mutációi közül a Magyar Nemzet szentelte a legkevesebb figyelmet a Matáv ügynek. A lap internetes kiadását figyelve -- ahol elérhető a nyomtatott és az on-line lap anyaga is -- mindössze három hírre leltünk. A jellemzően rövid, összefoglaló jellegű írások megkerülik az állásfoglalást, s csak az ügy egy-egy pillanatképét rögzítik. A CW Számítástechnika is távoltartja magát a kedvezmény megszűnésének megtárgyalásától: az április 29-iki sajtótájékoztató anyagán kívül a sok hullámot megért ügy folytatásáról már nem számol be.

A stop!, a Hunnia.net és a ma.hu internetes oldalak önálló híranyagot nem közöltek a a történtekről: a ma.hu kivételével forrás feltüntetésével emelnek át írásokat az on-line sajtóból -- többnyire szóhűen. A ma.hu oldalán saját anyagként feltüntetett írások a lapigazgató tájékoztatása szerint az MTI és a WestelPress sajtóválogatásából származnak.

Nem megy el szó nélkül az események mellett az Euroastra sem. A főleg publicisztikákat közlő lap álláspontja elüt a Matáv-ügy köré szerveződő érdekelek véleményétől. Míg a lap egyik szerzője cikkében így ír: "Egy liberális (...) pártnak azt is fel kellene ismernie, hogy a magas távközlési díj csak az egyik, bár majdnem legfontosabb alapfeltétele a NET kultúra kialakulásának, az információs társadalomba való fellépésének" egy másik oldalon e vélemény lát napvilágot: "de akkor vajon miért nem sikerült 2000 Ft-ban maximálni a hatósági áras 51-es vonalakat?". Az önmagának ellentmondó akarat egy sajnálatos ellenségeskedésnek az előszeleként is értelmezhető. Az EUROastra támogatta MIME (Magyar Internet- és Számítógép-használók MagánEgylete) úgy tűnik magáénak szeretné tudni az internetezők érdekvédelmének ügyét, s a lap hasábjain ennek megfelelő szellemiségű írásokat jelentet meg.

Természetesen számtalan on-line sajtótermékben jelentek meg tájékoztató vagy véleményközlő írások, e vázlatos áttekintésnek nem volt célja a több, mint félszáz megjelent írás feldolgozása, sem anak megítélése, hogy az on-line sajtótermékek miként viszonyulnak a távközlési óriás lépéséhez, s a kibontakozó "netpolgári" mozgalomhoz. Tendenciákat azonban lehet, és érdemes is felfedezni a lapok híreiben és véleményformáló szerepében. Csupán erről szerettünk volna beszámolni.

(Magától értetődően lapunk, a HWSW is folyamatosan tájékoztatja olvasóit az eseményekről, a magunk írásait azonban mégsem lett volna helyénvaló itt idézni.)

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról