Választások az interneten -- visszatekintés és összefoglaló
A választások kapcsán néhány héten keresztül netre került az események egy része, no meg két hétvégén a választási adatokra volt kíváncsi szinte az egész ország. Noha az internetelérés ma még sokaknak csak álom, akiknek megadatott, többféleképpen hasznosíthatták a világháló kínálta lehetőségeket.
Ez látszódott megismétlődni a választások két fordulója idején is: a BIX összesített forgalmi adatai szerint a második, de különösen az első forduló idején a forgalom semmivel sem volt nagyobb, mint egy átlagos hétvégi napon, sőt, a hétközbeni adaforgalmat meg sem közelítette. A következő kép az elmúlt néhány hét hazai internetes adatforgalmának grafikonját mutatja (piros nyíllal jelöltük a voks napjait).
Ez a célirányos adatforgalom egyértelműen a hazai hírszájtok, pártok, valamint a Belügyminisztérium www.valasztas.hu oldalát érintette. A pártoldalak forgalmáról nem áll rendelkezésre adat, maguk a pártok is elzárkóztak az adatszolgáltatástól. Mivel nem kereskedelmi jellegű szájtokról van szó, így auditált látogatottsági adatok sincsenek a pártlapokról.
Az imént említett www.valasztas.hu oldal az első forduló választásának napján 16 millió, a második fordulóban 19 millió találatot (hit) kapott, a látogatók számáról azonban -- már csak a szolgáltatóknál található proxy szerverek miatt sem lehet pontos adat (a www.valasztas.hu oldalra még később visszatérünk).
Az on-line hírszolgáltatókat jelenleg három audit rendszer szolgálja ki: a Medián Webauditja, a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) internetauditja és a TÁRKI-Webinform Auditonline rendszere. Az ezeken az oldalakon található adatok és az üzemeltetők közleményeinek tanúsága szerint a hírszájtok forgalma a többszörösére nőtt a választások két vasárnapján, s az azt követő hétfőkön. Az első forduló napját követő hétfőn például az [origo] látogatói hatvanszoros (!) forgalmat produkáltak: csak a választásokkal kapcsolatos weboldalakat másfélmillió, az [origo] összes oldalát együttvéve pedig -- minden eddigi rekordot megdöntve -- ötmillió alkalommal töltötték le az észlelt 683 ezer látogatás során.
A kormányváltó érzelmű Népszabadságról rendelkezésre álló adatok a MATESZ oldalán csak az elmúlt hétvégére vonatkozóan lelhetők fel: ezek szerint árilis 21-én harmincezer látogató közel százezer lapletöltést produkált, ami az előző hét azonos napjához képest 75 százalékos növekedést jelent. Az is kiderül az összesítésből, hogy egy-egy látogatás során kevesebb oldalt néztek a www.nepszabadsag.hu-t felkereső olvasók: valószínűleg csak a választási eredmények érdekelték a nagy többséget, a háttérről, részletekről már kevesebben olvasgattak.
Nincs oka panaszra a jobboldali elkötelezettségű MNO-nak és Magyar Nemzetnek sem. A Webaudit által számlált nézettségi adatok 28 napra visszamenőleg áttekinthető archívuma szerint például az összes egyéb oldal fantázianevű egység, melybe az MNO választási melléklete is beletartozik, az első választási vasárnap huszonötször, a második alkalommal hétszer annyi látogatót fogadott, mint egy-egy héttel korábban. A választásokat követő hétfők is rekordokat hoztak: a tartalmi szempontból érdekes csomagokat összegezve április 22-én lépte át a lap a bűvös százezres látogatószámot (ebbe nem számoltuk bele a fórumoldalakat, az MNmail ingyenes e-mail szolgáltatást, a tv-műsort, valamint a Szabad Föld on-line kiadását).
Nyilvánvaló, hogy kevesen -- leginkább külföldről -- kísérték figyelemmel csak az interneten a választás eredményeit. Nem elhanyagolható szempont, hogy a vasárnapi választás csak azoknak adta meg az internetes nyomon követhetőség lehetőségét, akik otthon rendelkeztek internet-hozzáféréssel. A munkahelyi, iskolai internetezők már csak hétfőn nézhettek utána a neten -- ha addig máshonnan nem értesültek róla --, hogy miként szerepelt kedvenc pártjuk a hétvégi megmérettetésen. Ám azért anélkül, hogy az internet szerepét a televízió vagy a nyomtatott sajtó rovására domborítani akarnánk, mindenképpen érdemes jelezni, hogy az interneten frissültek leggyakrabban a választási adatok: 3 percenként adott új információkat a beérkezett eredmények szerinti állásról az erre szakosodott hivatalos webszájt.
[oldal:A választások informatikai háttere]
Az IBM szervezésében zajlott sajtóbeszélgetésen tudtunk meg részleteket a választás informatikai rendszeréről Farkas Lajostól, a Belügyminisztérium Informatiai Főtanácsadójától. A választás informatikai hátterének alapját egy jelenleg 2,5 milliárd forint értékű -- négyévente megújuló -- szoftver- és hardverállomány adja. Az első, 1990-es választás óta mintegy tízmilliárd forintot invesztált a Belügyminisztérium az informatikai háttér fejlesztésébe. A főként saját fejlesztésű, vagy saját maguk által testreszabott szoftverek egy része a meg-megújuló hardverállomány miatt négy év alatt teljesen elavul, ám a hardvereket fel tudják használni a közigazgatás más területein, így a mostani választások során használt gépeknek is megvan már a helyük a kormányzati portál tervezett fejlesztésénél.A választási informatikusok és a rendszer munkája jóval korábban elkezdődik, mint maga a választás, vagy akár csak a pártok hivatalos kampánynyitó rendezvényei. 2002-ben például már januárban elkezdték a munkát, s némi nyári pihenőt leszámítva, az őszi önkormányzati választásokat követően csak jövő januárban ér véget a hivatal munkájának legaktívabb szakasza.
Bár az egyszeri netizen az egész hivatali tevékenységből legfeljebb a www.valasztas.hu oldalt ismeri, ez a szájt azonban csak a jéghegy csúcsa, a munka ennél sokrétűbb. Elsőként a körzetesítés feladatát kapják az informatikusok, mikor négyévenként átnézik a választókörzetek és szavazókörök határait, követve a közigazgatási változásokat. Majd a névjegyzékek összeállítása következik, melynek során például 2002-ben hatmillió választópolgár naprakész név- és lakcímadatait nyomtatták ki a választási értesítőkre. Ezután kerül sor a pártok, jelöltek nyilvántartásba vételére, ami ebben az évben közel 3500 képviselőjelölt adminisztrálását jelentette. Itt az ellenőrzésben már komoly szerepe van az informatikának, ugyanis a 750 ajánlócédula összegyűjtése során elő-előfordulnak kísérletek a visszaélésre, mint amilyen például több ajánlás egy személytől, s ezek szűrésében jut szerep a hivatal számítógépes nyilvántartásában meglévő adatokkal való összevetésnek. A szavazólapok nyomtatása már-már a legkönnyebbnek tetsző munka, a sűrűje csak ezután következik: a két forduló eredményeinek összesítése és publikálása.
A választás napján a részvételi adatok napközbeni összesítése és a rendkívüli események nyilvántartása vezeti fel az esti hajrát, a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyveiben szereplő adatok bevitelét és összesítését. A részeredményeket egy hárompercenként kimerevített adatbázis alapján dolgozza fel, majd alakítja át html formátumúra egy gép, majd ezeket az oldalakat ftp kapcsolaton keresztül juttatja el a valasztas.hu weboldalnak is helyt adó szerverekre. A weboldalról lekért különböző adatokat mutató oldalak tehát nem dinamikusan generálódnak, hiszen ez tízezernyi adatbázis-műveletet igényelne, hanem igyekeznek előre meghatározni a legjellemzőbb lekérdezések körét, s ezekre felkészülve állítják elő a válaszokat is tartalmazó oldalakat.
Mikor egy bizonyos szintet elér a feldolgozottság -- ez a második forduló idején 99,01 százalék volt -- a rendszert végleges üzemódra állítják, ekkortól már nem frissül a weboldal. Ez idén az első fordulóban éjfél körül következett be, a második fordulóban azonban már negyed tízkor elkészültek az összesítés javával. A választásokat követő nap reggelére az adatokat CD-kre mentik, melyek főleg a sajtó és a pártok igényeit hivatottak kieégíteni, ezeken a CD-ken ugyanis szavazóköri mélységig megtalálható a választások valamennyi számadata.
A választási weboldal forgalmáról megtudhattuk, hogy a világ 71 országából érkeztek találatok -- ennyi helyről voltak kíváncsiak magyar választások eredményeire, s míg az első forduló idején 16, a másodiknál már 19 millió találatot számláltak a szájton. Az első forduló idején 40 olyan crackertámadást regsztráltak, melynek során a behatoló az első tűzfalat átlépte, ekkor azonban még nagyon messze volt a választási adatokat feldolgozó belső hálózattól. Ugyanezen a napon volt több dDOS támadás is, melyek ellen az IP-címek kitiltásával védekeztek. A második forduló idején behatolási kísérlet már nem volt, s a választási szervereket megbénítani igyekvő dDOS támadás is csak egyszer érte a rendszert.
Farkas Lajos elmondta, hogy két olyan jelenség volt, amivel komolyan számoltak és tartottak is tőle: az egyik, hogy a webes felület bírja-e majd a terhelést, illetve hogy illetéktelen behatoló ne juthasson be a választási adatokat feldolgozó hálózatba. Az előbbire emlékezetes példát nyújtott a -- jócskán fejlettebb informatikai hagyományokkal bíró -- kanadai választási rendszer, mely mindössze öt percig bírta az érdeklődők rohamát, majd összeomlott. A nem kívánatos látogatókkal szemben többek közt a külső szerverek hárompercenkénti "újrahúzásával", valamint többszintű tűzfalrendszerrel és a belső hálózat folyamatos monitorozásával védekeztek. Egyébként az egész választási informatikai rendszernek és magának a munkának is e biztonsági intézkedések és megoldások részletei képezik a nyilvánosság elé nem tárható részét, egyébként minden más adat és információ az állampolgárok rendelkezésére áll.
[oldal:Kampány, spam, internetes társadalom]
A választások egy igen érdekes aspektusát vizsgálja Sükösd Miklós politológus és Dányi Endre szociológus. Arról az e-mail- és SMS-dömpingről van szó, melyet a pártok és szimpatizánsaik, vagy éppen az ellenérdekű felek küldtek szét áprilisban.Hogy mennyire nem felülről szervezetten indult az internet és a mobilkommunikáció kihasználásának e finomra hangolt módja, azt bizonyítja egy, a Népszabadságban tavaly év végén megjelent körkérdés, melyben első ízben faggatták a pártok illetékeseit az SMS és e-mail kampányeszközként való felhasználásáról. Noha ekkor már vizsgálta a kérdést az adatvédelmi biztos, és életbe lépett a Hírközlési Törvény is, mely rendelkezett az előfizetői címadatbázisok felhasználásáról -- tehát a jelenség nem volt ismeretlen -- a pártok ekkor még csak foglalkoztak a lehetőség kiaknázásával -- ami inkább tűnt egyfajta ki nem dolgozott, de nem is elutasító álláspontnak, mint határozott elképzelésnek.
Áprilisban erősödött fel kampány spamek küldése, s ezt az időszakot fedi le a Nyílt Társadalom Archívum gyűjteménye is, ahol tallózhatók a politikai és kampányüzenetek.
Az eDemokrácia Műhely Egyesület által a közelmúltban szervezett vitaesten esett szó a kampány e-mailek és az SMS-ek hatásáról. Sükösd Miklós itt kilenc pontba sűrítette a kutatás által vizsgálandó területeket, kérdéseket. Ezek közt szerepelt az SMS-ek és e-mailek által kitöltött úgynevezett elektronikus tér átpolitizálódása. Az átlagos internetező napi levélforgalmának egy része a választások kampányidőszakában ekkor politikai üzenetté vált, legalábbis azoknál, akik bekerültek valamelyik küldő címlistája révén a megcélzottak ördögi körébe. Ezek az üzenetek személyre szóló röplapként értelmezhetők: az SMS-ek a maguk terjedelmi és tartalmi korlátaival éppúgy, mint az e-mailek a csatolható multimédiás elemekkel, és korlátlan szövegküldési lehetőséggel. Noha hosszú ideig úgy tűnt, a pártok legfeljebb a honlapjaik nyújtotta lehetőségeket használják majd ki, s az e-maileknek és az SMS-eknek is legfeljebb a belső kommunikációban lesz szerepük, felismerve az internetes és mobil kampányban rejlő lehetőségeket, kis fáziskéséssel ugyan, de a politikai szervezetek is csatlakoztak a küldőtáborhoz.
Az SMS és e-mail kampányeszközként való felhasználás során két fő funkció különböztethető meg: a mozgósító, cselekvésre felhívó jelleg révén szerveződött, -- legalábbis részben -- a gyűlöletbeszéd elleni tüntetés a Fidesz-székháznál éppúgy, mint az első forduló szavazatainak újraszámlálásáért protestálók gyertyás felvonulása a Duna parton, vagy a Vörösmarty téri MSZP-SZDSZ találkozó a Gerbeaud-ban, melyet a térről ezres tömeg kísért figyelemmel. A másik jellegzetes felhasználási mód a poénos, humoros tartalmú e-mail/SMS, valamint az érvekkel vagy érzelmekkel operáló, meggyőzőnek szánt levél. Ilyen jellegű levelek és üzenetek bőséggel találhatók a Nyílt Társadalom Archívum által fenntartott oldalon.
Érdekesen átrendeződött e néhány hét alatt a joghoz és a netiketthez való hozzáállás is. Egyfelől ugyan a jog tiltja a kéretlen üzenetek továbbítását, ám ez a tiltás az elktronikus kereskedelemről szóló törvény szerint csak a kereskedelmi jellegű e-mailekre vonatkozik, s itt ismét visszatér egy régi kérdés: a hirdetés, ha politikai jellegű, értelmezhető-e kereskedemi vagy reklámetikai szempontból? Ha tételesen nem is, szellemiségében mindenképpen ellentmond a kéretlen kampánylevél a hálózati etikett (netikett) szabályainak, s valamennyi küldő magára ismerhet a hoax-küldők archetípusát ismertető leírást olvasva. Fellazultak hát a szabályok, néhány hétre egyfajta ex-lex állapot lépett érvénybe. Hogy volt-e a kampánylevelek elfogadásának írott, íratlan szabályai mentén társadalmi egyetértés, vagy a nagy többség mégiscsak tehertételként élte meg a levélözönt, talán épp az eDemokrácia Műhely Egyesület kutatása fogja kideríteni.