Miért nem csökken Magyarországon az internetelőfizetés díja?
Akár olcsóbb is lehetne a modemes internet-hozzáférés díja, ha a Matáv nem kötné az ebet a karóhoz: a díjmegosztásból származó összegeket csak akkor utalja át az internetszolgáltatóknak, ha azok hajlandók a távközlési költség számlázását magukra vállalni. Ekkor azonban a befolyó összegeket felemésztené a számlák kiküldése...
Márpedig az internetezés távközlési költségeinek megosztása jelentené az egyetlen reális esélyt arra, hogy az internetelőfizetések díja érzékelhetően mérséklődjön. Még ha a telefonos internetezés díjának nem is legnagyobb hányada az internetszolgáltatónak fizetendő összeg, pusztán azért kár lenne lemondani róla, mert százalékban kifejezve csekély mértékben mérsékelné a szörfölés költségeit.
A szolgáltatók tiltakozásként a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH), az Informatikai Kormánybiztosságnak (IKB), s a Hírközlési Felügyeletnek (HÍF) írtak levelet. A MEH az illetékességet illetően az IKB-ra mutatott, a Kormánybiztosság pedig végül egy hangsúlyozottan csak véleményként kezelendő levélben biztosította egyetértéséről a szolgáltatókat. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa is a HÍF-hez fordult egy levélben, melyben állásfoglalást kért a számlázás és az 51-es behívószámok kérdésében Frischman Gábor elnöktől. A HÍF égisze alatt működő Hírközlési Döntőbizottság (HDB) elvi állásfoglalásában szintén az internetszolgáltatóknak adott igazat -- ez az állásfoglalás azonban semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár.
A HDB elvi állásfoglalásának bár jogkövetkezménye nincs, a történet szempontjából azonban mégis nagy a jelentősége, hiszen ennek alapján hoz döntést később a bizottság, ha ugyanebben az ügyben konkrét megkeresés érkezik hozzá. A szolgáltatókra nézve pozitív állásfoglalást ismerve pedig egy ilyen HDB-döntés végeredményét borítékolni lehet: a Matávnak nincs sok esélye, hogy 180 fokos fordulatot vegyenek a hírközlés legfőbb hivatalnokai. A HDB pedig, ha nem elvi állásfoglalást, hanem konkrét döntést hoz, akkor az abban foglaltak kötelező érvényűek a távközlési piac valamennyi szereplőjére -- így a Matávra is. Bíróságon megtámadható a döntés, ám ennek az eljárás elhúzódásán túl más jelentősége nincs, a bírósági ítéletig a HDB-döntés rendelkezése kötelező érvényű.
Még a HDB-állásfoglalás előtt kérdeztük Vígné Szalontai Katalint, a Matáv értékesítési igazgatóhelyettesét, aki megerősítette, hogy a szerződés nélküli szolgáltatók elveszíthetik az 51-es behívószámot. Ezt a több tízezer internetezőt érintő döntést azonban nem szívesen hozná meg a Matáv, s azóta bizonyára lecsillapodtak a távközlési szolgáltató indulatai, hiszen utolsó közleményükben erről már szó sem esett. A Matáv által hangoztatott március 23-i határidő pedig az internetszolgáltatók jogértelmezése szerint nem a hálózati hozzáférési, hanem az előfizetői szerződésekre vonatkozik, tehát a szolgáltatók új szerződésének a határideje nincs is meghatározva.
Három szolgáltató mégis megkötötte a szerződést a Matávval: az Axelerón nincs mit csodálkozni, hisz Matáv érdekeltségű cég. Bár elgondolkodtató, hogy az ex-Origo Kft, ex-Matávnet az elmúlt időszakban mi pénzt és energiát áldozott arra, hogy erősítse a Matávtól független, önálló cég brandjét, most azonban egyetlen döntéssel visszasüppedt a meleg és kényelmes Axelero=Matáv fotelba.
A Wonderline internetszolgáltatónak -- mint Farkas Dániel, a cég vezérigazgatója elmondta -- nem volt semmilyen választási lehetősége, mivel tavaly év végén kapták meg a HÍF engedélyét internetszolgáltatásra (ez a tevékenység ma már csak bejelentési kötelezettséggel bír), így eddig nem is volt 51-es behívószámuk. Ők már egy megváltozott helyzetben kezdeményezték a hálózat-hozzáférési szerződés megkötését, s a már ismert, továbbszámlázásos ajánlatot kapták a Matávtól -- alternatíva nélkül. Farkas Dániel elmondta, hogy úgy kalkuláltak, a díjmegosztásból visszakapott összeget teljes egészében a számlázásra kell fordítaniuk, ám mivel nem a kapcsolt vonali internetszolgáltatás a cég fő profilja, ezt csak mintegy plusz szolgáltatásként nyújtják az ügyfeleiknek, ezért nem zavarja őket, ha nem tudják csökkenteni a hozzáférés árát.
Korom Viktor, a Marketorg üzemeltetési vezetője azt hangsúlyozta, hogy ahány szolgáltató, annyiféle érdek s üzletpolitika: ők nem akartak herce-hurcát a kormányrendelet következményeiből, ezért az elsők között kötötték meg a szerződést, s egyúttal lemondtak a visszatérítés összegéről, s ezzel felmentést kaptak a számlázás alól is. Mivel a cégnek hozzávetőleg 60 modemes előfizetője, s további száz, a bérelt vonali ügyfeleknek ingyen adott dial-up hozzáférése van, ezért nem érzik, hogy versenyhátrányban lennének azért, mert a Matáv szerződés miatt nem tudnak további díjkedvezményt adni a modemeseknek.
[oldal:Érvek a másik oldalról]
A GTS-Datanet stratégiai és üzletpolitikai tanácsadója, Szép Tibor egy érdekes lehetőséget villantott fel, mikor ismertette az ő ajánlatukat, mellyel a Matávot megkeresték: eszerint a GTS-Datanet vállalja a továbbszámlázást, ám nem a kormány által megszabott 10-30 százalékos részesedésért, hanem legalább 50 százalékért, vagy maradjon a 10-30 százalék, ám akkor számlázásról szó sem lehet. Szép Tibor megdöbbentőnek nevezte a Matáv kitartását saját álláspontja mellett, s rámutatott: a Matáv által meglebegtetett 51-es számvisszavétel legfeljebb ijesztgetésre jó, hiszen az új szerződések megkötésére nincs kötelezettség, a kormányrendelet nem jelölt meg határidőt, így legfeljebb marad minden úgy, ahogy volt.
Kormanik András, az Inter.net üzletfejlesztési igazgatója is kiállt eredeti elképzelésük mellett, bár elárulta, hogy a Matáv szerződés kérdése már kevésbé hangsúlyos az Inter.net-nél: tudják, hogy ha jogi útra tereli az ügyet a Matáv, akármeddig elhúzódhat az új szerződések megkötése, ám azzal a Matáv is tisztában van, hogy a számlázást soha nem tudják majd rátukmálni arra a szolgáltatóra, amelyik nem vállalja önként.
Az ügy másik, igaz, kevésbé hangsúlyos szempontja az adatvédelem. Gulyás Csaba, az Adatvédelmi Biztos Irodájának munkatársa elmondta, hogy a kormányrendelet nem volt előzetes szemlén az iroda jogi osztályán, holott ez a rendeletek bejáratott útja. Ugyanakkor az is tény, hogy Péterfalvi Attilát, az adatvédelmi szószólót csak december közepén nevezték ki, tehát ezt a kormányrendeletet nem véleményezhette.
Azért érdekes mindez, mert rendelet nem, csak törvény szabályozhatja az adatkezelést, márpedig a Hírközlési Törvény nem írja elő, mi a teendő akkor, ha a felhasználó nem otthonról lép fel a hálóra, hanem olyan ismerős, rokon telefonjáról kapcsolódik, akinek nincs élő szerződése az adott internetszolgáltatóval. Ekkor ugyanis olyasvalaki felé kell kiszámlázni az internetezés telefonköltségét, akinek nincs szerződése az internetszolgáltatóval, így az ő adatai nem is kerülhetnek jogszerűen a számlát kibocsátó ISP-hez. Így nem lehetetlen, hogy az adatvédelmi vizsgálat törvényességi szempontból megkérdőjelezné a kormányrendeletet
Az internetszolgáltatók talán soha ilyen jó pozícióban nem voltak valamely érdekük érvényesítésekor: a piaci szabályozásért felelős hivatal jogosnak ítéli észrevételeiket, a többféleképp értelmezhető kormányrendelet adatvédelmi szempontból ingatag, az ellenérdekelt fél, a Matáv nem tehet semmit, így a szolgáltatókhoz kerülő bevételek nem változnak, legfeljebb az ügyfelek által fizetendő internetelőfizetési díjak a korábban érzékeltetett lehetőséghez képest nem csökkennek.
Vesztenivalójuk nincs az ISP-knek, nyerni pedig a díjmegosztásból származó százmilliós nagyságrenű összeget nyerhetik. Ugyanakkor a Matáv túl azon, hogy valamennyi partnerével egy rossz szájízű vitába keveredik, a túlnyomórészt modemen keresztül kapcsolódó, nem éppen halkszavú internetes közösségtől vonja meg az olcsóbb internet-hozzáférésnek még az esélyét is, mindezt a távközlési liberalizáció azon szakaszában, mikor a cég ügyfélkörének és renoméjának megőrzése a legfontosabb -- hosszú távon. Makacskodásával a Matáv csak maga alatt vágja a fát...