Opera 6: ezer apró cikk

Azok a kísérletező kedvű interetezők, akik egyszer letöltötték ezt a böngészőt, vagy elégedett felhasználókká válnak -- ha másképp nem, az IE-Netscape őrültségeit megelégelve második böngészőként használva az Operát -- vagy fanatikusokká. Korábbi, Opera 3.6-os ismertetőnk után elővettük a böngésző újabb -- 6.01-es változatát, s örömmel tapasztaltuk, hogy a böngésző kiforrottabb lett, ötletes megoldásaival teszi kényelmesebbé a böngészést. Az általunk kipróbált verzó végül egy Javával felszerelt Opera 6.01-es [1026] build volt, melyet Windows 98 mellett használtunk.

De nézzük, miben is lekörözhetetlen ez a kis böngésző!

Böngésző	Telepítőcsomag mérete
IE 5.5 magyar	73,12 MB
Netscape 6.1 angol	24,45 MB
Netscape 4.78 angol	22,4 MB
Opera 6.01 angol	10,79 MB

1. Platformfüggetlen: mi ugyan csak a windowsos verziót próbálgattuk, de ezzel együtt összesen nyolcféle operációs rendszer mellé telepíthető az Opera: Linuxtól kezdve Macintoshon át a Solarisig, s a BeOS kivételével már valamennyi rendszerhez elerheto legalább az 5.0-ás verzió.

2. Kicsi: kicsi maga a program is, és ami szintén fontos, a telepítőfájl emberi idő alatt tölthető le még modemmel is.

3. Minimális a hardverigénye: egész kis gépeken is eldöcög a böngésző, hardverigénye Java nélkül: 386-os(!) gép, 5 MB háttértár, Java-támogatással 166 MHz processzor, 32 MB RAM és 65 MB-nyi szabad lemezterület.

A hatos Opera verzió egyik leglátványosabb újdonsága a megújult design. Pal Syvertsen, a szintén norvég FlottAltsaa grafikusa sokkal kiérleltebb, egységesebb arculatot teremtett, s ez a barátságos új külső is hozzájárul, hogy a program mind kiforrottabbnak, felnőttebbnek tűnik. Bár a böngésző külsejét formáló skinezés lehetőségét büszkén jelentették be, ez inkább tűnik valamiféle divathullám megülésének (lásd: Netscape 6), mint komoly lehetőségnek: a www.myopera.com oldalon jelenleg négy skin található, melyek -- bár esztétikusak -- szárnyaló fantáziáról nem tanúskdnak.

Az Opera egyedi vonásainak egyike volt az egyablakos megjelenés. Míg a többi böngészőnél ahány weboldal, annyi ablak a képernyőn, addig az Opera egyetlen ablakban összesíti valamennyi megnyitott weboldalt, s a programon belüli külön kis tálcán lapozgathatunk közöttük. Ennek nagy előnye, hogy például a reggeli lapszemlénk során megnyitott oldalakat elmenthetjük, s eztán a program indításával együtt nyílnak a megjegyzett weboldalak is. Ezt a lehetőséget kiegészítve már választható a hagyományos "operás" ablakkezelés és a többi böngészőből ismert minden szájt új ablakban módszer is. Minden indítási bellítás elmenthető, így a választott ablakkezelés is.

Mindemellett az új Operában már olyannyira bővült a paraméterezés skálája, hogy néha magunk is el-elgondolkodtunk indításnál, melyik beállítás mit takar. Még aki szeret is a finomhangolással bíbelődni, annak is egy túlbonyolított irányítópulton kell keresztülverekednie magát -- ez nem túl barátságos.

[oldal:Ezer apró cikk -- ínyencségek]

Az Opera 6-os verziója olyan szolgáltatásokkal jelentkezik, melyek még a legigényesebb felhasználókat is elérzékenyítik. Ezer aprócikk, azaz ezer apró ötlet tárháza lett a böngésző. Nézzünk néhányat ezek közül a praktikus, vagy csak jópofa lehetőségek közül:

• Bármely megtekintett weboldalt elküldhetünk a W3C konzorcium HTML-kód-ellenőrző lapjára, amely azonnal visszajelez, hogy megfelel-e a szabványoknak a weboldal forrása.
• A weblap szövegében egérrel kijelölt szót, vagy szöveget azonnal lefordíttathatjuk szótárban, enciklopédiában vagy keresőoldalon kereshetjük. Igaz, a közvetlen fordítás opcióban összepárosított nyelvek közül a magyar hiányzik, tehát ezt legfeljebb a háromnyelvű hazai felhasználók élvezhetik. Nem mellesleg maga a szövegkijelölés is sokkal egyszerűbb, mint akár a Netscape-ben, akár az Explorerben megszokhattuk.
• Haladó felhasználók kis ügyességgel beállíthatják alapértelmezett keresőnek akár az [origo]-t, akár bármely más magyar vagy külföldi keresőt (ilyen feature-rel ezidáig csak a Mozillában találkoztunk).
• Keresés a weboldal textúrájában: csoda, hogy másoknak nem jutott még eszébe: nem kell Ctrl + F-fel előhívni a kis keresőablakot, mert azt a böngésző fejlécébe ágyazták, így mindig kézre áll. A keresett szó betűit beírva karakterenként saját maga bővíti a keresést, így gyakran végig sem kell írni a kifejezést, hanem az első néhány betű bebillentyűzése után már látható is a találat.
• Egérgesztusok (egér mozdulatsorok) definiálása: például link fölött kattintás az egér jobb gombjával, majd az egérkurzor hirtelen le- és felmozgatásának hatására új ablakban nyílik meg a hivatkozott oldal. A program "tanítható", több ilyen egérmozdulattal könnyíthetjük meg a navigációt.
• Természetesen a korábbról ismert beállítási lehetőségek is megmaradtak, például szörfölés közben az F12-es gombbal lecserélhetjük böngszőnk "ruháját": a weboldalak statisztikáiba Operaként, Netscape-ként vagy akár Internet Explorerként is nyomot hagyhatunk. Nem is butaság, ha belegondolunk, hogy egyes weboldalak üzemeltetői korlátozzák a lap megtekintését, s a nem kívánatos böngészővel érkezőket néha valamilyen félreeső aloldalra száműzik. Szintén megőrizték az Opera weblap nagyító lehetőségét: a szájtokat akár tízszeres nagyításban is megtekinthetjük. Megmaradt továbbá az 5-ös Operából ismerős WAP-böngészési lehetőség is.

Udvariatlan fogadtatás...

[oldal:Kiegészítő szolgáltatások]

E-mail kliens: Érdekes, hogy bár ennek a kis kiegészítő programnak egyetlen hiányossága, hogy csak a POP3-as protokollt ismeri, mégsem hallottunk senkiről, aki rá merte volna bízni a levelezését.  Akárhogy próbáltuk megfogni, vajon miért nem lett népszerű az Opera e-mail kliense, nem tudtunk szabatos érvet találni ellene, hiszen több postafiókot is kezel, címjegyzéket is használhatunk, filterekkel szűrhetjük a leveleinket, ám mégis: összességében van benne valami -- talán épp az egyszerűsége -- ami eltántorítja az embert, hogy ezen keresztül levelezzen. Igaz, a programozók sem vehették túl komolyan a kliens fejlesztését, mivel -- nyilván nem véletlenül -- a hivatalos Opera weboldalakon kis Eudora logó bátorítja a látogatókat, hogy a Qualcomm Eudora levelezőprogramját használják inkább.

Üzenetküldő (ICQ): Ez az üzenetküldőnek (messaging) nevezett, de hosszú ideje csak ICQ-ként használható szolgáltatás valamikor az 5-ös verzió idején került az Operába. Bár az ICQ legfontosabb funkciói megtalálhatók benne, azért olyan finomhangolásra, de főleg grafikus felületre, mint amit az eredeti programban megszokhattunk, ne számítsunk. Különösen az üzenetváltások archívumának nehéz fellelhetőségét fájlaltuk, a fájlküldő opciót kihagyni pedig kár volt. Az "Ismerős keresése" funkció használatakor egyetlen próbálkozásunk alkalmával sem kaptunk találatot semmilyen keresésre.
Ugyan maga a "hivatalos" ICQ program igen bonyolult, az Opera üzenetküldő felületét épp túlontúl leegyszerűsített funkciói teszik nehezen kezelhetővé. Az e-mail kliens és az üzenetküldő talán egyetlen erőssége, hgy képes a két címjegyzéket egyszerre kezelni, így választhatunk, hogy e-mailt vagy ICQ üzenetet küldjünk (feltéve persze, hogy a fogadó is rendelkezik mindkét elérhetőséggel).

Hírcsoportok:

Már-már teljesen feledésbe merül a hírcsoportok olvasgatása. Mivel az IE közvetlenül nem támogatja a news protokoll használatát, a két alternatív böngészőre: a Netscape-re és az Operára -no meg a kifejezetten hírcsoport olvasásra készült kliensprogramokra- hárul a hírcsoportokat olvasók kiszolgálásának feladata. Az Opera hírcsoport böngészője legalább olyan puritán, mint az e-mail és az ICQ kliens, de működik, szó se róla, igen gyorsan lehet navigálni az egyébként összetett hírcsoport fa struktúrában. Összevetve a Netscape Newsgroup kliensével, bátran állíthatjuk, hogy az Opera sokkal gyorsabb, ám ha az áttekinthetőség és a kényelmes kezelőfelület is számít, akkor mégis a Netscape viszi el a pálmát.

Bár e három kiegészítő szolgáltatásról sok jót nem mondtunk, annyival mindenképpen érdemes kiegészíteni a leírtakat, hogy valamennyi beépített kliensrogram képes ellátni alapvető feladatait, s mielőtt túlságosan felnagyítanánk az egyes kiegészítők puritánságát, jusson eszünkbe, hogy az Opera böngésző telepítőfájlja, erőforrás-igénye egyaránt töredéke a másik két nagy böngészőnek.

[oldal:Végül mégis: miért nem?]

Az előző oldalakon írtak alapján több Operás felhasználót sejtene az ember, ám érdekes módon az Opera Oroszországban a legnépszerűbb, ám ott is csak a felhasználók 5,8 százaléka használja ezt a böngészőt. Az Opera egyik ismert gyengesége a memóriakezelésben rejlik. Több ablak megnyitásakor "eszi" a memóriát, ám ezek bezárásával nem kapjuk vissza az elvileg felszabadult többletet. A HWSW fórumának Opera 6-os topicjában említett egyik megoldás az automatikus RAM gyorsítótár letiltása -- ez a Fájl menü Beállítások pontjánál kézzel kikapcsolható -- ám a másik megoldás a szoftverfejlesztők kezében van.

Sajnos mind a gyorsaság, mind valamennyi ügyes és ötletes beállítási lehetőség eltörpül a böngészőprogram alapvető funkciójának hibái mellett. Noha nem tagadható, hogy az Opera támogatja a CSS-1 és a W3C HTML és XML szabványait, az azért néhány oldal szemrevételezése után kiderül, hogy a weblapok egy részét másmilyennek látjuk. Lehet a többi böngésző gyengeségeit kárhoztatni, lehet az oldalkészítők hibáit felróni, tény ami tény: előfordul, hogy ami Internet Explorerben és gyakran még Netscape-ben  is teljesen fogyasztható minőségben jelenik meg, az bizony az Operában nem. No ne túlozzunk, ez azért nem általános, de nem véletlen, hogy a designerek rendre mellőzik az Opera használatát, no meg egy kezdő internetező összehasonlítve az IE-ben és Operában látottakat, mit sem fog törődni a finombeállítások lehetőségével, ha egyszer az IE vagy a Netscape 6-os minden babrálás nélkül lehozza -- például -- a 777sms oldalát, az Operánál pedig beleőszülhetünk, mire megjelenik (ha megjelenik), nos: nem ezt fogja választani.

Sajnos, a webfejlesztők, designerek látóterében sincs benne az Opera, ami tyúk vagy tojás jellegű szindrómát idéz elő: ha a weboldal Operás látogatói 5 százalék alatt maradnak, akkor minek

Ajánlott webhelyek:

Opera 6 fórum a HWSW-n Opera Fun www.opera.com www.myopera.com

bonyolítani a fejlesztők amúgy sem egyszerű életét, hogy külön Opera alá is bedolgozzák a kódokat, másrészt amíg néhány weboldal határozottan bénán jelenik meg Operában, addig bizony nem számíthatunk arra, hogy ez az 5 százalék alatti felhasználói arány hirtelen megugrik. Az szerencsére már nem szempont, hogy fizetni kell érte, hiszen az 5-ös verzió kiadásával egyidőben már megszűnt ez a kötelezettség, a jobb felső sarokban trónoló banner pedig bizonyára még egy egészséges kompromisszum, amivel a fogyasztói társadalomból kifelé igyekvők is hajlandóak megalkudni.

Mindezek ellenére mégis is javasoljuk, hogy aki még nem tette meg, próbálja ki az Operát! Ám türelem is kell hozzá, hiszen vannak gyermekbetegségei, no és az is igaz, a begyakorolt mozdulatokat, megszokott vezérlőikonok helyét itt újra kell tanulni, hiszen majd' minden másképp és máshol van. De egy-két napi intenzív használat után bizony komolyan megfordul az ember fejében, hogy alapértelmezett böngészővé tegye az Operát.

Az Opera 6-osnak még nincs magyar verziója, az általunk tesztelt változat Keresztes Ákos nem hivatalos magyarításával vált könnyebben használhatóvá. Köszönet érte!

Szólj hozzá fórumunk Opera 6-os topicjához!