Szerző: Barna József

2001. március 12. 21:13

HWSW teszt: AOpen AX34 ProII

Szerkesztőségünk megkaparintott egy VIA Apollo Pro133A chipkészletre épülő, Intel processzorokhoz szánt AOpen alaplapot. Természetesen azonnal kemény nyúzásnak vetettük alá, mely során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a VIA és Intel chipkészletek teljesítménye miként viszonyul egymáshoz...

HIRDETÉS

Noha az AOpent minden bizonnyal nem kell bemutatni a magyar közönségnek, ám - minthogy örvendetes módon nálunk is kezd kialakulni a nyugat-európaihoz hasonló tudatos vásárlói magatartás -, talán mégsem teljesen haszontalan röviden felvázolni, hogy a cég jelenleg milyen pozíciót is foglal el az igen kiélezett számítástechnikai piacon.

Az 1992 júliusában Tajvanban életre hívott AOpen a legnagyobb tajvani IT csoportnak, az Acernek a tagja, mely világszerte évi 7 milliárd amerikai dollárnyi bevétellel büszkélkedhet. Az Acer - mely 22 éve van jelen a számítástechnikai piacon, és amely ez idő alatt több, mint 700 szabványt jegyeztetett be - természetesen jelentősen segíti partnereit. Talán e támogatásnak is köszönhető, hogy az AOpen 1999-ben a leggyorsabban növekvő tajvani gyártó címet érdemelte ki, míg tavaly 806 millió dolláros bevételével a 4. legjobb eredményt elért vállalat volt a félvezetőipar fellegvárának számító szigetországban.


A Lung Tan-i gyár: látványos építészet...

A jelenleg 899 alkalmazottat foglalkoztató AOpen számos termékkel van jelen a PC piacon: alaplapokon kívül gyárt barebone rendszereket, CD-ROM/CD-RW/DVD-meghajtókat, monitorokat, video- és hangkártyákat valamint számítógépházakat is. A rendkívül telített alaplappiacon a céget gyártási volumene alapján az ún. másodrangú tajvani gyártók közé sorolják (ide tartozik többek között az ABIT, az EPoX, az IWILL és a SOYO is). E gyártók jelenleg körülbelül 200-300 ezer alaplapot állítanak elő havonta, szemben a vezető alaplapgyártókkal (MSI, ASUS, Gigabyte), melyek havi gyártási volumene gyakran meghaladja a másfélmillió darabot.

A tervek szerint az AOpen ez évben jelentős összegeket fordít majd gyártási kapacitásának növelésére, s így hátrányának ledolgozására.

[oldal:Az alaplap]

Szerkesztőségünknek abban a szerencsében volt része, hogy a cég egyik unikumszámba menő modelljét, az AX 34 Pro II-őt tesztelhette. Azért is volt e Socket 370 foglalatba illeszkedő Intel Pentium III/Celeron és VIA Cyrix III processzorok fogadására képes alaplap "kínzása" nem remélt élvezet, mert éppen nemrégiben vizsgáltunk néhány, hasonló paraméterekkel rendelkező Intel i815E/EP chipkészletre épülő boardot. S minthogy az AOpen lapja a VIA rivális Apollo Pro133A chipkészlete köré épült, lehetőségünk nyílott a két konkurens chipgyártó termékei teljesítményének, megbízhatósági jellemzőinek összevetésére. Ám mielőtt fejest ugranánk a medias résébe, lássuk, mivel is volt dolgunk!


Az ártalmatlan fekete angyal

Az alaplap főbb specifikációi a következők:

  • VIA VT82C694X North Bridge és VT82C686A South Bridge
  • 1 db 4x AGP, 6 db PCI és 1 db AMR (Audio Modem Riser) bővítőhely
  • 2 Gbyte PC100-as vagy VC133-as (Virtual Channel RAM), valamint 1,5 Gbyte PC133-as memória fogadására képes 4 db DIMM foglalat
  • AD1885 AC'97 integrált audió codec
  • DIE-HARD BIOS*
  • kizárólag ínyenceknek és esztétáknak Special Military Grade fekete színű NYÁK**
  • CPU szorzó beállítás 1,5 és 12 értékek között
  • magfeszültség beállítás 1,3 és 2,05 V értékek között (0,05 voltos léptékben)
  • rendszerbusz beállítás: 66,8, 75, 83,3, 100, 103, 105, 110, 112, 115, 120, 124, 133, 140, 150 MHz
  • Suspend to Disk valamint Wake on LAN és Wake on Modem funkciók támogatása
  • extraként jár az alaplaphoz a Norton Antivirus 2000 teljes verziója

*Ez a megoldás a Gigabyte DualBios megoldásához hasonlatos rendszermentő extra. Amennyiben ragaszkodunk a kifejezés bevett fordításához: "Drágán add az életed"-BIOS.
** Az AOpen mindig is élen járt az egyedi színkombinációkat alkalmazó termékek előállításában. Ha emlékeim nem csalnak, ők készítettek serdülő leányzók számára rózsaszín alaplapokat. Azt persze csupán mellékesen jegyzem meg, hogy azon túl, hogy egy ilyen esztétikus darabot valóban öröm kézbe venni, zárt házban e művészi ambíciók egyáltalán nem érvényesülnek.

[oldal:X-akták]

Sajnos, amint az a fenti felsorolásból is kitűnik, a hozzánk eljutott alaplap még a mára már kissé elavult, s csupán Ultra ATA/66 szabványt támogató VIA 686A déli híddal rendelkezett, noha a modellnek van olyan változata, amelyet a 686B south bridge-dzsel szállítanak. Hiába a bootképernyőn megjelenő információ (lásd a bal oldalon), a rideg valóság ez:

További hiányosság a kifinomult túlhajtást ellehetetlenítő erősen limitált buszbeállítási spektrum. Ma már a legtöbb alaplapon lehetőség van a rendszerbusz órajelének 1 megahertzenkénti állítására. Az AOpen lap BIOS-ának Frequency/Voltage Control menüjében azonban meglepetésre az ABIT BH6 korszak köszön vissza a 14 maximális beállítási lehetőséggel.

Ami azonban még ennél is zavaróbb, hogy ezen igen korlátozott lehetőségek keretein belül sem sikerült a processzort sikeresen túlhajtani. Míg a korábban tesztelt MSI 815EP Pro alaplapban stabilan működött 667 MHz-es Celeron2 tesztprocesszorunk 900 MHz-en, addig itt már 833 MHz-es sebességnél is komoly problémák adódtak: a rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált. Így szinte teljesen feleslegessé válik az összes olyan BIOS-menüpont (NB: még az az egyetlen, amely a CPU magfeszültségének beállítására szolgál), amely a tuningot lenne hivatott elősegíteni.

Szokatlan, bár feltehetően a költségek csökkentésére irányuló megoldás az is, hogy - noha az alaplap számos potenciális extra funkcióval van ellátva - az ezek kihasználását lehetővé tevő eszközök alapkiépítésben nem részei a csomagnak. Ilyenek a következők:

  • DIE-HARD BIOS: e szolgáltatás akkor lehet hasznos, ha BIOS-frissítés közben valamilyen okból (pl. áramkimaradás) kifolyólag hiba lépne fel, vagy éppen vírus kerülne a BIOS-ba. A megoldás kézenfekvő: a második tartalék BIOS-slotba kell helyezni egy hibátlan BIOS ROM-ot, és egy jumper segítségével beállítani, hogy a lap a vész-BIOS-t használja.

    Csakhogy ez nem jár az alaplaphoz: a gyártótól vagy a forgalmazótól rendelhető meg, pénzért. Minthogy azonban ez bármelyik, DualBIOS-szal nem rendelkező alaplap esetében is megoldható, joggal kérdőjelezhető meg e megoldás létjogosultsága.

  • Dr. LED: ez a számítógépház valamely üres 5,25 colos meghajtófiókjába helyezhető, nyolc LED-et tartalmazó panel (mely az MSI Smart D-LED technológiájához hasonló hibadetektáló rendszer) szintén hasznos tartozék lenne. Azonban ez is csak a gyártótól/forgalmazótól rendelhető meg 4 dolláros (kb. 1200 Ft) áron.
  •  

E némileg zavaró hiányosságok bemutatása után azonban ideje szólni a lap előnyös tulajdonságairól is.

[oldal:Ideát is van igazság]

A CPU áramellátásának zavartalansága érdekében a gyakran alkalmazott 1500 mikrofarados kondenzátorok helyett 2200-asokat találunk a lapon.


Por az alkatrészeken: a tisztaszoba szűrője elromlott...

Ezek mérete és elrendezése egyáltalán nem akadályozza nagyobb hűtőbordák felhelyezését sem. Az alaplap tervezéséről pedig általánosságban is elmondható, hogy igen pragmatikus és letisztult.

Külön említést érdemel a minden részletre kiterjedő 184 oldalas kézikönyv, amely még a leggyakorlatlanabb felhasználók igényeit is kielégíti. Ebben minden esetlegesen felmerülő problémára választ kaphatunk, igaz, - törvény ide vagy oda - továbbra is csupán angol nyelven.

És a megmérettetés

Az alaplapnak azonban talán legmegkapóbb előnyös tulajdonsága a teljesítménye. Ennek vizsgálatához a következő, már korábban is megismert tesztkörnyezetet és szoftvereket alkalmaztuk:

  • Intel Celeron2 667 MHz CPU
  • 128 MB PC133-as American Computer & Digital Components memória
  • Maxtor 20 GB UDMA100-as merevlemez (5400 RPM)
  • Visiontek GeForce2 GTS 32 MB videokártya (Detonator 6.31-es referenciadriverrel*)
  • Diamond Monster Sound MX300 hangkártya
  • Microsoft Windows ME 4.90.3000
  • SiSoft Sandra 2001
  • Business Winstone 2001 az eTesting Labs-tól
  • 3DMark 2000 v.1.1 a MadOniontól
  • Quake3: Arena v. 1.17 az id Software-től

* Noha időközben megjelent az NVIDIA hivatalos Detonator 3-frissítése, a teszteredmények összevethetőségének érdekében a korábban is használt verziót telepítettük.

[oldal:Teszteredmények]

A SiSoft Sandra 2001 megbízható, konzisztens eredményeket adó szintetikus tesztprogram.

Amint az látható, a VIA chipkészlettel szerelt AOpen lap jobb teljesítményt nyújt i815E/EP-re épülő versenytársainál. Még a sebesség koronázatlan királyának tekinthető ABIT SH6-ot is maga mögé utasítja. Egyedül a merevlemez-kezelésében marad alul az AX34 Pro II - ez azonban minden bizonnyal a VIA 686A south bridge-nek tudható be.

Az eTesting Labs (Ziff Davis Media Company) által fejlesztett Business Winstone 2001 tesztprogram valós irodai és internetes alkalmazásokat futtat Windows környezetben. A teszteket a program öt alkalommal futtatja le, s így igen megbízható eredményt nyújt az adott rendszer mindennapi használat közben nyújtott várható teljesítményéről.

Itt az AOpen lap az utolsó helyen végez, elég jelentős lemaradással. Azonban - minthogy a Business Winstone 2001 igen intenzíven használja a merevlemezt - ezt is feltehetően az elavult, s a HDD sebességét korlátozó 686A számlájára írhatjuk.

[oldal:Teszteredmények 2]

Meglehetősen szeszélyes volta miatt a 3DMark 2000 népszerű 3D-s tesztprogram csupán viszonyítási alapként használható. Minthogy nincs olyan eset, hogy ugyanazt a tesztet kétszer lefuttatva ugyanazt az eredményt produkálná, a Direct3D alatt nyújtott teljesítményről csupán provizórikusan tartható képet ad.*

Ennek ellenére magam is meglepődtem a kapott eredményen. Nem tévedés: az AOpen alaplap Direct3D-s teljesítménye magasan a versenytársai felett van.

OpenGL használata esetén** is ugyanezt tapasztaljuk. Úgy tűnik tehát, hogy a SiSoft Sandra 2001 által mutatott fölény leginkább a kevés lemezművelettel dolgozó játékok esetében mutatkozik meg.

* A 3DMark 2000 tesztprogramot az alapértelmezett (1024x768x16) beállításokkal futtattuk.
** A Quake3: Arena programban a demo001-et futtattuk 1024x768x16 felbontásban, S3TC bekapcsolása mellett, minden értéket a maximálisra állítva.

[oldal:Konklúzió]

Amint az a teszteredményekből kitűnik, a VIA Apollo Pro133A chipkészletre épülő Aopen AX34 Pro II számos tekintetben jobban teljesít, mint az Intel i815 lapkakészlettel szerelt alaplapok. Abból a szempontból tehát mindenképpen tanulságos volt a teszt, hogy - sokak előítéleteivel ellentétben - a VIA méltó vetélytársa az Intelnek az alaplapi chipkészletek piacán. Az Apollo Pro133A megfelelő south bridge-dzsel társítva teljesítményben megelőzi - ha marginális mértékben is - a hasonló felhasználói réteget megcélzó i815E/EP-t.

Az AOpen AX34 Pro II is megbízható alaplapnak bizonyult. Stabilitása okán sem érheti szó, hiszen a hosszú tesztelési idő alatt egyszer sem fagyott le. A fent említett hiányosságai miatt azonban semmiképpen sem ajánlható a tuning szerelmeseinek. Ebből a szempontból igen rosszul vizsgázott. Azonban mindazok számára, akik egy stabil és gyors Pentium III/Celeron2 rendszer kiépítésén gondolkodnak - legyenek akár vállalati vagy otthoni felhasználók - igen jó választás lehet.

Azt pedig csak remélni lehet, hogy a jövőben az alaplapok piacából nagyobb szeletet magáénak tudni vágyó AOpen jobban odafigyel majd a részletekre is, és legalább olyan körültekintően társít hasznos segédfunkciókat alaplapjaihoz, mint amilyen alapossággal felhasználói kézikönyveit készíti.

Véleményedet elmondhatod a HWSW fórumban!

A tesztpéldányt az RCE Kft. bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönetet mondunk.
a címlapról