Szerző: mz

2001. március 6. 20:49

Átadjuk a szót a Matávnak

Néhány hete sikeresen ráztuk fel a közönséget a szilveszter utáni másnaposságot követő álmatag tespedtségből a Magyarország, XXI. század: kegyvesztett felhasználók cikkel. Most eljött az ideje, hogy az egyik érintett cég kifejtse saját véleményét a témában.

HIRDETÉS

A HWSW egyik nemrég megjelent cikke érzékeny témára tapintva nemcsak a fórumlátogatók kedélyeit kavarta fel, hanem - amint várható volt - az érintett szolgáltatók is felkapták fejüket. Természetesen senki sem fogadja örömmel, ha kritika éri, de mind a UPC, mind a Matáv büszkén fogadta az önérzetén esett sebet. A gépezet hamar beindult, és hamarosan egy kedves olvasónk hívta fel figyelmemet egy másik magyar oldal egyik fórumtémájára, ahol a HWSW cikkéről folyt a beszélgetés. A Matáv vezérigazgatója, Straub Elek úr illette nem túl dícsérő szavakkal a cikket és íróját... valahogy így indult rövid levélváltásunk, ami alkalmat adott arra, hogy megismerhessem a cég álláspontját is a felvetődött kérdésekkel kapcsolatban.

Hamar sikerült kigyűjteni a cikkből azokat a sarkalatos állításokat, melyek a téma lényegét ragadják meg. Természetesen - és szerencsére - azóta egyes kérdések aktualitásukat vesztették, hiszen az ADSL előfizetés ára a töredékére csökkent, és az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel is hozzá lehet jutni.

Lássuk hát a Matáv válaszát:

Örömmel fogadtam kérdéseit és engedje meg, hogy ezúton válaszoljak azokra. Egyrészt így alkalmunk van tisztázni olyan félreértéseket, melyeket valószínűleg nem csak Ön képvisel, hanem egyes internetes fórumok rendszeres látogatói is.

HWSW: ISDN előfizetés vásárlásakor miért kell aláírni két évet? Úgysem várható, hogy egy nagyobb szolgáltató felvállalja az előfizetői kábelezés kiépítésének költségeit - hacsak nem terjed el a kábeltelevíziós telefon -, így látszólag nem sok értelme van leláncolni az előfizetőket, hiszen nincs lehetőségük más szolgáltatót választani, és két éven belül nyilván nem is lesz.

Matáv: Alapvetően nem attól tartunk, hogy az előfizető más szolgáltatóhoz megy, hanem inkább azt a kockázatot szeretnénk csökkenteni, hogy a jelentős beruházással megvalósított ISDN csatlakozást az előfizető 1,2,5,10... hónap múlva visszamondja. A telepített berendezések, eszközök jelentős részét másutt már sajnos nem tudjuk használni (nem adunk pl. használt NT-t előfizetőinknek), a kedvezményes egyszeri belépési díj pedig nem fedezi kezdeti költségeinket. Így befektetésünk csak akkor térül meg, ha előfizetőnk huzamosabb ideig használja a csatlakozást, fizeti a havi és a forgalmi díjakat. A kétéves szerződés tehát az alacsony egyszeri belépési díj okozta kockázatot csökkenti számunkra. Ezért alkalmazzuk ugyanezt a logikát további akciós termékeinknél is.

HWSW: A Matáv az Ön állítása szerint soha semmilyen felszerelést nem vásárolt a DT-től. Ingyen sem kapott semmit? Semmilyen ISDN felszerelés nem került Magyarországra Nyugat-Európából?

Matáv: Szeretném eloszlatni kételyeit: a Matáv, bármely más szolgáltatóhoz hasonlóan tendereztetéssel, sőt a szigorúbb közbeszerzési szabályok figyelembevételével szerzi be legkorszerűbb, új eszközeit a gyártóktól. A Deutsche Telekom eszközeit azért sem tudnánk felhasználni, mert a szabványos technológia ellenére miden ország hálózatának, telefonközpontjainak, és a telefonközpontokban működő szolgáltatásoknak vannak egyedi jellemzői, amikre a fejlesztéseknél tekintettel kell lenni. A Matáv által használt eszközök a magyar hálózat sajátosságainak megfelelő, a legújabb szoftververziókkal rendelkező berendezések.

[oldal:ADSL és társai]

HWSW: Nem igaz, hogy a DT Németországban a hirdetésekben egyértelműen az ADSL-t jelöli meg vezető technológiaként, az ISDN-t pedig mint elavulófélben lévő technológiaként kezeli?

Matáv: Németországban nem elavult technika az ISDN. Európában a DT helyezte és jelenleg is helyezi a legnagyobb hangsúlyt az ISDN elterjesztésére. Az Ön megállapítása helyes, az ISDN valóban nem mai találmány, csakúgy mint az ADSL. A technológia régi, de ez nem azt jelenti, hogy a minőség gyenge. Egyszerűen azért nem terjedt el eddig, mert nem volt rá fizetőképes kereslet (nem volt elég kereslet az Internetre, nem volt megfelelő Internet tartalom, alacsony volt a számítógép-ellátottság).

A megnövekvő kereslet, a "tömegtermékké válás" ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy ettől az ISDN elavulttá vált volna, egyszerűen nagyobb tömegek számára vált elérhetővé, megszűnt műszaki kuriózumnak lenni. Az, hogy az említett eszközök beépültek a mindennapjainkba, nem csökkenti értéküket. Reményeink szerint az ADSL, amely ma még kezdeti stádiumban van, hamarosan ugyanilyen elérhetővé válik az ISDN mellett, nem pedig azt helyettesítve.

HWSW: Nemrég az ISDN még luxuscikknek számított. Miért következett be a hirtelen váltás? Mitől lett hirtelen olyan olcsó az ISDN, hogy tömegcikként lehet értékesíteni? Korábban nem voltak meg a technikai feltételek a digitális telefonközpontokban nagy számú ISDN vonal kezelésére?

Matáv: A Matáv több éve tartó folyamatos, és jelentős volumenű beruházásainak köszönhetően, ma már ki tudjuk építeni a szolgáltatást, ezért lehetőség volt az ISDN szolgáltatás átpozícionálására - olcsóbb, egyszerűbb szolgáltatásként való megjelenítésére. Korábban egyébként valóban nem voltak meg a szükséges feltételek, központjaink egy része analóg technikával működött, amit nem lehetett ISDN-re felkészíteni, rézhálózatunk sok esetben gyenge minőségű, elavult volt. Az elmúlt években analóg központjainkat nagyrészt digitálisra cseréltük, a rossz minőségű előfizetői hálózatot pedig felújítottuk, kicseréltük. Az tehát , hogy az ISDN ma már sok előfizetőnk számára elérhető, a Matáv komoly műszaki fejlesztéseinek, és nem a technológia avulásának következménye.

HWSW: Miért kapcsolták össze a két technológiát? Az ISDN egy jó 20-30 éves WAN technológia, az ADSL pedig nagysebességű internetezést tesz lehetővé a hagyományos rézkábeleken, elsősorban a telefonközpontoktól nem túl messze található hozzáférési pontoknál. Milyen adminisztratív vagy technikai oka volt az árukapcsolásnak?

Matáv: A termék bevezetésekor egyszerűen nem volt tapasztalatunk abban, hogy mely vonalak, milyen minőségi paraméterek mellett mekkora ADSL sávszélességre lesznek alkalmasak a gyakorlatban (nem pedig laboratóriumi körülmények között, ahol természetesen alaposan teszteltük az új technológiát). Az azonban biztos volt, hogy az ISDN képes vonalak minősége minden tekintetben megfelel az ADSL kívánalmainak, így próbáltuk meg csökkenteni a bevezetés kockázatait. Azóta belső folyamatainkat hozzáigazítottuk az ADSL megkívánta speciális igényeknek, így el is töröltük ezt a kezdeti korlátot (egyébként az ADSL bevezetésekor is jeleztük, hogy a korlátozás csak ideiglenes és meg fogjuk szüntetni). Az ADSL szolgáltatás február 1-től már megrendelhető analóg vonalra is.

[oldal:Adalékolás]

HWSW: Miért ilyen drága hazánkban az ADSL? Mikor várható, hogy lecsökken az ára? Mennyire? Miért késleltette a Matáv a többi (nem Matávnet) ISP ADSL szolgáltatási lehetőségét, szerződéskötését?

Matáv: A Matáv a NetExpressz bevezetésekor az általános nemzetközi árszínvonalra pozícionálta a terméket. Egy termék árát természetesen befolyásolja a nyújtásához szükséges eszközök, folyamatok költsége, de természetesen a várható, eladható mennyiség is, hiszen nagyobb volumen kisebb fajlagos költségeket jelent. Tehát, ahogyan növekszik a kereslet az ADSL iránt, úgy van lehetőségünk arra, hogy csökkentsük az árakat. Ez az elmélet véleményem szerint nemcsak a MATÁV szolgáltatásainak sajátja, de ugyanezt a tendenciát figyelheti meg - sokszor drasztikusabb méretekben - más technológiai jellegű termékekben. Remélem, hogy a már bejelentett új ADSL árainkat nemcsak Ön, hanem az internetes társadalom jelentős része is vonzónak találja majd.

HWSW: Milyen a DT helyzete Németországban? Nem igaz, hogy versenytársai a távolsági hívások piacának jelentős részét megszerezték tőle? Nem igaz, hogy a DT jelentős összeget von ki Magyarországról?

Matáv: Ezzel kapcsolatban hadd válaszoljak néhány adattal. A német távközlési piac 1999-ben (a liberalizáció után) mintegy 10%-kal növekedett és elérte az 53,4 milliárd Eurós nagyságot. A DT piaci részesedése ebben az évben 61% volt, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző évi 70%-os részesedés. 2000 második felére a versenytársak a vezetékes telefonpercek 20%-át szerezték meg, egyre csökkenő árak mellett. Az adatok tehát azt jelzik, hogy piacnyitás értelemszerűen a domináns szolgáltató részesedésének csökkenésével járt, amit új piacokon való megjelenéssel (mint a mobil, online/Internet, adat és rendszerintegrációs piacok) lehet kompenzálni.

Kérdésének második felére válaszolva a DT nem tervezi, hogy nyereségét kivonja Magyarországról, ezzel szemben új üzleti lehetőségek után kutatva folyamatosan újra befekteti azt. A DT tehát hosszú távú piaci befektető kíván maradni a magyar piacon.


Ez legyen a végszó. Néhány kérdés nyitva maradt, és a pénzügyileg vagy műszakilag avatottabb olvasók bizonyára jópár órát tudnának vitatkozni a fentieken. Adalékként ajánlom a hc.gamer oldalain nemrég megjelent ADSL interjút, ami számos kézenfekvő kérdésre ad választ az ADSL előfizetésekkel kapcsolatban. Ugyancsak ajánlom a HVG március 3-i számának Mobil struktúra című cikkét, mely elsősorban gazdasági oldalról közelíti meg a problémát. Mindkét írást érdemes elolvasni.

Véleményedet elmondhatod a HWSW fórumban!

a címlapról