Szerző: Bodnár Ádám

2000. május 21. 00:00

Intel Armador

A német PC Welt értesülései szerint az Intel már elkészítette B-tervét arra az esetre, ha a Willamette tervezett megjelenési idejére a jelenlegihez hasonló túlzott magas RDRAM-árakkal kell szembesülnie a piacon.

A német PC Welt értesülései szerint az Intel már elkészítette "B-tervét" arra az esetre, ha a Willamette tervezett megjelenési idejére a jelenlegihez hasonló túlzott magas RDRAM-árakkal kell szembesülnie a piacon.

Az Intel Willamette processzort a cég a kezdetektől fogva úgy emlegette, mint az RDRAM memóriáktól elszakíthatatlan architektúrán alapuló processzort. A Willamette az Intel tervei szerint egészen 3-4 GHz sebességig gyorsulna, nyilvánvaló, hogy ilyen sebességhez hasonlóan nagy adatátviteli és elérési mutatókkal rendelkező memóriát kell csatolni, hogy a processzor hatékonysága ne csökkenjen jelentős mértékben a beiktatott késleltetések miatt. Az Intel minden lépést megtett annak érdekében, hogy ezt tudatosítsa a PC-gyártókban, memóriagyártókban és a majdani vásárlókban egyaránt, ezzel elősegítve az RDRAM mihamarabbi térhódítását.

Ám a memóriagyártók hátraarca komolyan veszélybe sodorhatja a Willamette piaci sikerét, sőt életképességét. Már korábban is publikáltak olyan értesüléseket, hogy a Willamette-hez az Intel kétféle lapkakészletet fejleszt, az Rambus DRAM-ot használó "Tehama"-t és egy (DDR) SDRAM-os lapkakészletet. A Willamette hálózati szerverekbe szánt változatának neve Foster, az Intel ezt a processzort nem titkoltan DDR SDRAM-os környezetbe szánja, tehát a technológia adott, a fejlesztés ilyen irányban is zajlik az Intelnél.

[oldal:Kételyek]

A fenti roadmap szerint (valószínű) az Armador kódnevű lapkakészlet hidalná át az előbb vázolt problémát, azaz a hírek szerint ez egy PC-133 és DDR SDRAM memóriákat egyaránt támogató chipset. A Willamette megjelenésekor a megfelelő szoftverhátteret biztosítandó az Intel már közzétette a processzor pontos specifikációit a szoftverfejlszető vállalatok részére. A chip "design" már végleges, ergo nagyon valószínű, hogy az SDRAM-kompatibilitást egy MTH (vagy ahhoz hasonló) eszközzel kívánja megoldani az Intel. Viszont az i820+MTH bukása nyomán felmerülhet a kérdés: a vásárlók vajon bíznak-e majd egy ilyen megoldásban?

Tudni kell, hogy az Intelnek nem két fillérjébe kerül (majd) az MTH-val szerelt i820 alaplapok és a hozzájuk tartozó SDRAM memóriák kicserélése, valamint a pénzbel kártérítések kifizetése, ezért rá kell kapcsolniuk a fejlesztésekre, ha nem akarnak egy újabb nagyszabásó alaplap- és memória-"csereakciót" indítani. :)

A Willamette a Pentium III-hoz képest beígért hatalmas teljesítménynövekedést (az Intel nyilatkozatai szerint) csak RDRAM memóriával tudja majd produkálni, hiszen ez a típus szükséges az alapjaiban megváltoztatott architektúra megfelelő kiszolgálásához. Vajon nem érzik-e majd magukat becsapva azok a vásárlók, akik az új processzorhoz egy MTH illesztőn keresztül SDRAM memóriát csatolnak, és várják a beígért "varázslatot"?

[oldal:Megoldás?]

Az Intelt az AMD által diktált szoros határidők is sürgetik, hiszen ősszel (télen?) az AMD új Mustang és Corvette prcesszoraival megerősödve már a high-end piacra is versenyképes megoldásokat kínál majd az Athlon/Thunderbird mellé, mindezt erős chipset-támogatással és (fontos!) a jelenlegi processzorokkal való felülről kompatibilitással kiegészítve. Abban az ezetben, ha a Rambus DRAM memóriamodulok árai a jelenlegihez hasonlóan irreálisan magasan maradnának, elképzelhető, hogy sok vásárló pártolna át "alternatív" gyártók (pl. AMD és Micron) megoldásaira, és újabb piacokat veszítene el a világ jelenlegi legnagyobb processzorgyártója.

A fentiekből látható, hogy az Intelnek nem nagyon van más választása, mint a Rambus DRAM, ami mellett már évekkel ezelőtt elkötelezte magát. De miután az e heti villámtalálkozó a memóriagyártó cégek képviselőivel megegyezés nélkül félbeszakadt, lehet, hogy az Intel egyedül marad a Rambus pártfogójaként és támogatójaként. Természetesen az AMD, a VIA, a Transmeta és más gyártók térdelőrajtban várnak erre... Bár nagyon valószínű, hogy az Intel kivágja majd magát szorult helyzetéből, szinte biztos, hogy nem kevés pénzébe és piaci részesedésébe kerül majd a megoldás...

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról