Szerző: bzd

2000. április 25. 00:00

Coppermine tuning

Kicsit bajban vagyok, hogy mit is írjak a dologról, így hát elmesélem a történteket:

Kicsit bajban vagyok, hogy mit is írjak a dologról, így hát elmesélem a történteket:
Mint arról már korábban szóltam, érkezett hozzám egy 550MHz-es FC-PGA-s Intel Pentium III Coppermine processzor, hogy nézzem meg "mit bír". Kaptam még hozzá egy Abit BE6-II alaplapot, aminek különlegessége a SoftMenuIII, melynek segítségével az fsb 83 és 200MHz között 1MHz-es lépésközzel állítható. (Ennél a procinál, aminek 5.5 a szorzója ez azt jelenti, hogy a proci órajelét 5.5MHz-es lépésekkel lehet növelni.) Összeraktam a gépet, először csak megnéztem, hogy működik-e rendesen. Aztán nekiláttam a túlpörgetésnek. Gondoltam először csak olyan 115-120MHz környékére kéne emelni az fsb-t, hogy mégse együk olyan forrón a kását. Persze nagy izgalmamban ebből nem lett semmi, rögtön 5.5*133-ra, azaz 733MHz-re állítottam a szekeret, a feszültséget a biztonság kedvéért az alap 1.60 voltról 1.65-re emeltem. A gépet újraindítottam, és néztem, ahogy szépen betölti a Windows-t. Nem szórakoztam vele sokat, hanem rögtön a célul kitűzött 800MHz-es határ átlépése felé vettem az utat. Be is állítottam neki 5.5*156-ot, azaz 803MHz-et. A Windows így is feléledt, és stabil volt egy kis Internetezés alatt is. Gondoltam megnézem mit tud 3D-ben, indítom a 3DMark2000-et, de az első teszt közben lefagyott. Mivel akkor nem volt kéznél a vízhűtésem csak egy közepesnél valamivel jobb léghűtés volt rajta, így ezt a fagyást a melegedésnek tudtam be, mert 3D-ben nem tudja hűteni a CPUIdle. Természetesen nem hagytam annyiban a 800MHz-et, DOS alatt egészen 817MHz-ig sikerült ASMDemo riport file-t készítenem, ezen a sebességen még a Windows is bejött, és csak 825MHz-en fagyott le bootolás közben. Így aztán visszavettem 733MHz-re addig, amíg el nem készült a vízhűtés.
A vízhűtés felszerelésekor adódóott némi komplikáció, de ezt sikerült megoldanom. Természetesen itt is rögtön a kitűzött 803MHz felé vettem az irányt, amin szokás szerint le is fagyott 3D-ben. Ezután a legnagyobb, még tökéletesen stabil órajel negkeresése volt. Úgy néz ki ez 772MHz (5.5*140), 777-en (5.5*141) már 15 perc után lefagyott az Unreal Tournament. Érdekes, hogy lassan egy hete megy a proci 772MHz-en, tökéletesen stabil, csak a 3DMark 2000 hal meg rajta. Ez utóbbit már csak azért sem értem, mert a CPU Stability Test 6/6 (Rock Solid) értéket ad rá, a SETI@home szinte egész nap megy, MP3-at encode-ol, játszom rajta, sőt még egy komoly megterhelés jelentő LAN-Partyn is részt vettem vele. Sajnos most nincs Linux a gépemen, pedig megnéztem volna mit szól egy kernel fordításhoz.


Ő az a proci

[oldal:A gép és az alaplap]

Ezek után jöjjenek a tesztek, amikből kiderül megéri-e tuningolni a gépünket.
A gép adatai:
  • Intel Pentium III 550E @ 772MHz
  • Abit BE6-II
  • 128Mb Micron PC133 SDRAM (7.5ns)
  • Matrox G400 SH16
  • IBM DPTA-372050 HDD (20.5Gb, 7200rpm, 2Mb cache)
  • Initio 910U SCSI vezérlő
  • Plextor Ultraplex 40max CD-ROM (SCSI)
  • Plextor Plexwriter 4220 (SCSI)
  • SB 128
Az alaplapról szólnék még néhyány szót: Mindenképpen egy SoftMenu III-as Abit lapot szerettem volna kapni a procihoz, mert ha a tuningra szeretnénk rámenni, akkor nincs jobb. A SoftMenu III legnagyobb előnyét, az 1MHz-enként állítható frontbuszt már bemutattam, azonban van még pár exrája. Az I/O feszültség állításának lehtősége újdonság az Abit lapoknál, eddig ezt jóformán csak az ASUS támogatta. Az I/O feszültség növelésére akkor van szükség, ha a túl magas fsb következtében rakoncátlankodni kezd a chipset, az AGP kártya, vagy ami a leggyakrabban előfordul, a memória. A SoftMenu III áldásos dolga még a beépített help-rendszer, ami megmagyarázza, hogy az épp állítani kívánt beállításnak mi a feladata, és ha jót akarunk magunknak mit mire állítsunk. Sajnos az alaplapnak elég bosszantó dolgai is vannak. Az egyik az integrál HPT366 UDMA66 vezérlő, ami egyszerűen katasztrófa. Alapértelmezettként csak ez van engedélyezve, át kell túrni az egész BIOS-t, hogy életet leeljünk a gondosan letiltott UDMA33-ba. Miért szapulom itt ezt az extra funkciót? A fórumok tele vannak a HPT366 jóvoltából bekövetkezett adatvesztésekkel, fagyásokkal és még sorolhatnánk. Amikor a vinyómat nagy bátran rádugtam az UDMA66-ra a Windows bootolás közben lefagyott. UDMA33-on tökéletesen megy, és így is elég impresszív, 15444 pontot csinál a Sisoft Sandra HDD tesztjében. A másik halálosan idegesítő dolog az, hogy amikor hosszabb ideig van kikapcsolva, akkor az első próbálkozásra nem indul el. Ki kell kapcsolnom a tápot, úgy megnyomnom a power gombot, majd a tápot visszakapcsolni, és ezután bekapcsolni.

[oldal:Szintetikus tesztek]

A tesztekről: Főként szintetikus, és olyan teszteket használtam, ahol az eredmény a processzortól, és nem a videokártya teljesítményétől függ, mert mi most a processzor teljesítményére vagyunk kiváncsiak.

Kezdjük először a Sisoft Sandra eredményekkel:

A teljesítmény növekedése jól látszik, 772MHz-en áttörtük az 1 GigaFLOPS-os lebegőpontos teljesítményt. ;)

Landmark 2.0: A Landmark 2.0 az idén ünnepli 10. születésnapját, csak érdekességként raktam be a tesztbe, mert sokaknan ez az "etalon". A program a 16bites integer, és lebegőpontos teljesítményt méri.

A grafikonból jól látszik az irreálisan nagy növekedés, ami feltehetőleg a 140MHz-es frontbusznak köszönhető. A 12000 feletti FPU pont brutális teljesítmény, a 8000 pontos CPU eredményt is csak egy nemlétező hasonló órajelű AMD K6 processzor tudná felülmúlni. (Az Athlon 16 biten elég gyatra, de ma már szinte sehol nem számít a 16biten nyújtott teljesítmény)

[oldal:AIDA tesztek]

Külön oldalra raktam az időközben AIDA-vá lett ASMDemo teszteket, melyekkel a főként a cache sebesség vizsgálata volt a célom. Fiery mester jóvoltából lehetőségem volt az AIDA 0.99-es verióját használni.
Először következzenek az integer, lebegőpontos, és memória sebességek.

A CPU 16 és 32 eredmények MIPS-ben (Million Instructions Per Second) értendőek, az FPU eredmények MFLOPS-ban (Millon Floating point Operations Per Second), a memória sebesség pedig megabyte/secundum-ban.

A cache sebesség már jóval érdekesebb, látható, hogy mennyit is számítanak a gyorstárak. A Coppermine-nak különösen gyors a másodszintű gyorstára, mert egy 256bit széles buszon csatlakozik a prosesszorhoz. A többi on-die cache-sel szerelt procinál (pl. Celeron, K6-III) ez csak 64 bit.

Érdekes, hogy az olvasás mennyivel lassabb az írásnál, az AMD K6 procik tapasztalataim szerint itt sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak.

[oldal:Az "igazi" tesztek]

A most következő tesztek sokkal "kézzelfoghatóbbak", mert valódi felhasználási területek sebességét mutatják be.

A 3D teljesítmény méréséhez a Quake III Arena demo1-et, és a 3DMark99 Max-ot használtam. A Q3 "Normal" beállításokkal, 640*480-ban futott és az 1.30.0.2 Matrox TurboGL-t használtam. A 3Dmark99 Max is 640*680*16-ban ment, Intel Pentium III optimizációval.


Érdekes, hogy itt nem akkora a növekedés, mint az elvárható volna. Elkézelhető, hogy a G400 gyenge OpenGL teljseítménye az oka. A D3D-s 3DMark-nál ez a jelenség nem tapasztalható.


A 3DMark99-ben viszont már megmutatkozik az a 222MHz többlet. A 12000 feletti CPU 3DMark is nagyon jó eredmény.

A végére maradt a SETI@home és az MP3 encode-olás alatti teljesítmény. Lenyűgöző eredmények, melyek másodpercben értendőek, tehát a kisebb érték a jobb.

Még régebben töltöttem le ezt a SETI@home tesztet. Ez egy olyan work unit, amivel másodpercek alatt végez, így kiválóan alkalmas sebességmérésre.


Egy hétköznapi wu-t egyébként 7 óra alatt készít el, így napi kettőt gond nélkül elkészít. Jól el is húztam a csapatomban attól, aki a nyomomban volt... ;)

Az MP3 encode alatt nyújtott teljesítmény méréséhez egy stoppert és az AudioCatalyst 2.1-et használtam. Egy 5'06" hosszúságú számot kellett betömörítenie 128kbps, 44KHz, stereo beállítások mellett. 550MHz-en is gyorsan végzett vele, de 772-n még 30%-ot gyorsult.


Konklúzió: Az eredményeket végignézve még mondja valaki, hogy nincs értelme a tuningnak? A PIII Coppermine (ahogy az az Overclockers.com statisztikáiból is kiderül) egy nagyon jól húzható processzor. De mielőtt bárki rohanna a bolta CuMi-t venni azt mondom, hogy várjuk meg az új celeronokat, amik ugyanazon a gyártósoron készülnek mint nagyobb testvéreik, és az előzetes eredmények szerint nagyon jól húzhatóak. Hogy csak egy példát említsek: Az Anandtech-nek sikerül egy 566-ost (8.5*66) normál, Intel hűtéssel 8.5*112-ra, azaz 952MHz-re húzni...

[oldal:Tapasztalataim egy 700MHz-es példánnyal]

Kaptam egy 700MHz-es Coppermine-t is, hátha ezzel már közelebb tudok kerülni az 1000MHz-hez. A proci elég nagy csalódást okozott, legalább 900MHz-et elvártam volna tőle. Ezzel szemben 840MHz (7*120) volt a vége, itt már 1.80 voltra kellett emelni a magfeszültséget, de még ennek ellenére is bizonytalankodott. Sajnos be kellett látnom, hogy 800-810MHz körül véga van. A méréseket 801MHz-en (7*114) készítettem, és összevethetőek az 772MHz-es (5.5*140) CuMi eredményeivel. Jól látható, hogy az a 30MHz többlet elvész a lassabb frontbusz miatt.

A tesztek kiegészítései az előzőeknek, így különösebb kommentárt nem ígényelnek.


Sisoft Sandra CPU


Konklúzió: A tuning szempontjából a 700MHz-es Pentium III zsákutca. Tudni kell, hogy ezek a procik ugyanazon a gyártósoron készülnek, és csak a "bemérésük" után tokozzák le a (kereslet figyelembevételével) az egyiket 550MHz-esnek, a másikat 700MHz-esnek. A nálam járt 550-est az Intel nyugodtan tokozhatta volna 733MHz-esnek, mert a szabvány feszültségen (1.65volt) hozta ezt a sebességet, és akkor 55.000 Forint helyett 130.000-et is el lehetne kérni érte. De értelemszerűen az olcsóbb, alacsonyabb órajelű procikra nagyobb a kereslet, így 550MHz-esként adták el. Ezek után nem meglepő, hogy a 700MHz-es procinktól nem várhatunk sokkal többet, meg valószínűnek tartom, hogy most az Intel is nagyon válogat, hogy legyen elegendő procija 850 és 1000MHz között.
A cikk írásakor egy 700-as CuMi árárból 2db 550MHz-eset is lehetne venni, így nem vitás, hogy az 550MHz-es a jobb választás, főleg, ha sikerül egy 800MHz körül vígan szaladgáló példányt keríteni.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról