Szerző: Dojcsák Dániel

2009. április 27. 15:35

Twitteren terjed leggyorsabban a sertésinfluenza

A közösségi kommunikáció, a web 2.0 hívei, úttörői gyakran esnek gondolkodóba, amikor a felkapott internetes szolgáltatások praktikus hasznáról kérdezik őket. Az egyik sablonos válasz az szokott lenni, hogy a hírek nagyon gyorsan és célzottan képesek terjedni, s a tömegmédia helyett a mikroblogging lehet a jövő híradója.

100 halálos és sokmillió virtuális áldozat?

A napokban Mexikóban kitört sertésinfluenza-járvány tökéletes példája annak annak, hogyan viselkedik a közösség egy hisztéria közepette, hogyan terjeszti a híreket, információkat. Mióta a Twitter és a Facebook az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban szinte közművé vált, azóta ez az első komolyabb pánikot kiváltó esemény, az éles teszt elindult tehát.

Mexikóban több mint 100 halálos áldozatot követelt eddig az azóta több más országban és kontinensen is felbukkanó sertésinfluenza, s ma már Obama kormánya is magasfokú készültséget rendelt el, ugyanis legalább 20 fertőzést azonosítottak az Egyesült Államokban is. Tény, hogy a tömegmédia is gyorsan felkapta az esetet, s a korábbi évek madárinfluenza-történetei miatt biztos híralapanyagnak bizonyul a következő hónapokra a téma, de eközben a kommunikációs messiásnak tartott Twitter ereje visszaütött.

A Twitter árt

Egyre többen gondolják ugyanis, hogy a nagyon gyors, szubjektív, ráadásul rövid, tömör üzenetekkel operáló rendszer hiába jó tájékoztató eszköz, feleslegesen kelt túlzott pánikot. Így pedig többet árt, mint amennyit használ. A Twittert védők szerint viszont igenis fontos szerepe van a rendszernek abban, hogy a védekezéshez szükséges információk azonnal eljussanak az emberekhez, megakadályozva ezzel a világméretű járvány lehetőségét.

A \"Swine Flu\" kifejezés terjed a Twitteren

A vírus felbukkant a világ sok pontján, de gyakorlatilag csak Mexikóban jelent valós fenyegetést, ugyanakkor a statisztikák szerint a Twitter-üzenetek 1,65 százaléka már tartalmazza a \"Swine Flu\" kifejezést, s az említések száma meredeken emelkedik tovább. A világon tehát sokmillióan beszélnek a betegségről, ami valójában egy közepesen ártalmatlan influenza -- igaz, szélsőséges esetekben akár halálos is lehet.

A Google.org influenzafigyelője szerint alacsony a fertőzések szám és természetesnek mondható csökkenést mutat. Szakértő orvosok próbálják kommunikálni, hogy ez a vírus nem sokkal veszélyesebb, mint bármelyik erősebb influenza, a megfelelő módszerekkel könnyedén kezelhető. Sőt, minden valószínűség szerint évtizedek óta létezhet a vírus, s többen bizonyára úgy kapták meg és gyógyultak ki belőle, hogy sosem jöttek rá, hogy a H1N1 törzzsel volt dolguk.

Valójában nem rossz a helyzet

A Twittert viszont valóban megfertőzte a \"Swine Flu\", s folyamatosan ömlenek a csatornákon át a különböző linkek, vélemények, megszólalások, melyek gyakran a valóságtól elrugaszkodott félinformációk. A \"Swine Flu\", illetve a \"#swineflu\" két napja a legnépszerűbb kifejezések között van, s mindenki szeretne reagálni rá, ezért biztosan ott is marad még legalább napokig, hacsak nem történik valami még ennél is érdekesebb bulváresemény.

Pánikot kelteni egyszerű

Annak ellenére, hogy egy egyszerű Google-keresés, pár percnyi \"kutatás\" eredményeképp kiderülhet mindenki számára, hogy miről van szó, az óriási \"közösségi agy\" úgy reagált az egyébként a híradó napi színesében elsikkadó katasztrófahírek szintjén lévő hírre, mintha berepült volna az éppen csukódó liftbe néhány megvadult darázs. Pánik tört ki, az emberek félni kezdtek, függetlenül attól, hogy Nebraskában, Wyomingban vagy éppen Spanyolországban vannak, s többnyire az sem jutott el az emberek nagy részéhez, hogy pontosan miről van szó. A \"valamilyen influenza\", a \"járvány\" és a \"halálos áldozatok\" kulcsszavak elegendő löketet jelentettek a közösségi médiának ahhoz, hogy felfújhassa az ügyet.

A Twitter legnagyobb hibája itt mutatkozik meg: 140 karakterben eleve nehéz bonyolult dolgokat elmagyarázni, de a félretájékoztatást segíti a kontextus nélküliség is. A felkapott témáról való további diskurzusok (beleértve ezt az írást is) tovább növelik az említések számát, s minél több társaság vitatja meg az esetet, akár szkeptikusan, akár pánikkeltően, akár szakmailag megalapozottan, azzal a hype-ot növeli. Az olvasók pedig, akik követni szeretnék a témát Twitteren keresztül, csupán csapongó, egymástól független üzenetek százait látják percenként, s úgy tűnhet számukra, mintha valóban katasztrófa és fejetlenség lenne.

Egy perc alatt kiderülne a valóság

Aki nem lát át a szitán, s a H1N1 helyett a \"Twitter meme\" járvány áldozatává vált, annak az egyik amerikai szájt viccesen csak annyit tanácsol: \"ne válaszolj azoknak az embereknek, akik megfertőződtek, sőt iratkozz le azokról a felhasználókról, akik erről beszélnek. Kapcsolódj le az internetről és menj el orvoshoz. Ha izzadsz, felhevül a tested és influenza-tüneteket produkálsz, akkor 90 százalék, hogy megfáztál, 9 százalék az esély, hogy ember-influenzát kaptál el, 0,9 százalék, hogy a fűtés túl melegre van állítva, 0,09 százalék, hogy csak képzelődsz és persze 0,009 százalék sansza van annak is, hogy túl fűszeres ételt ettél.\"

A járvány természetesen lehet komoly és vannak valós áldozatok, de ész nélkül riadalmat kelteni az interneten legalább olyan okos dolog, mint fejvesztve menekülni csupán azért, mert sikítást hallottunk az utcán.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról