Az Európai Parlamentbe igyekeznek a fájlcseréért küzdő svéd kalózok

[HWSW] "Szükségszerű megreformálni a szerzői jogi szabályozásokat, hogy a polgárok biztosak lehessenek benne, a magánélethez való joguk sértetlen marad" -- mondta egy interjúban Christian Engström, aki egyike az európai parlamenti választásokon a svéd "Kalóz Párt" színeiben induló 20 jelöltnek. A Pirate Bay árnyékában létező, szerzői jogi aktivisták által 2006-ban alapított politikai párt komolyan gondolja, hogy mandátumot szerez az idén júniusban lezajló EU-s választásokon.

Betyárbecsület?

A "Pirate Party", azaz kalózpárt hitvallása azon alapszik, hogy az embereknek lehetősége kell legyen szabadon másolni a könyveket és zenéket, amennyiben magáncélú használatra teszik ezt. A párt radikális reformokat sürgetne a szerzői jogi törvényekben, eltörölné a jogvédelem intézményét és garantálná az emberek számára az online magánszférához tartozó jogokat.

A forradalmár politikusok ugyan élvezik a fiatal generáció szimpátiáját, de a 2006-os svéd parlamenti választásokon csúnyán befürödtek, ugyanis a szavazatok mindössze 0,63 százalékát kapták meg. Az uniós választásokon persze még szerepelhetnek jobban, ugyanis az azóta hatályba lépett új szabályozások, amik az állampolgárok magánszféráját csonkítják, illetve a Pirate Bay elleni per felpaprikázták az emberek hangulatát, Ehhez a média is hozzátette a magáét, s gyakorlatilag az elmúlt évben szinte végig kiemelten kezelte a szerzői jogi témákat.

12 ezer svéd kalóz

Christian Engström

Ennek eredményeképp a Pirate Party-nak már 12 ezer rendes tagja van, így megelőzve a jóval régebbi Svéd Baloldali Pártot vagy a Svéd Zöld Pártot. Sőt, a párt ifjúsági tagozata a második legnagyobb fiatal politikai szervezet az országban. A 48 éves Engström így méltán hiszi, hogy a júniusi európai parlamenti választásokon esélye lehet neki és követőinek. A Pirate Party számára nem is jöhetett volna jobbkor a választás: Svédországban tavaly fogadták el azt a törvényt, ami lehetővé teszi az állam számára, hogy lehallgasson bármely internetes adatforgalmat, mely országuk területén áthalad.

Egy másik törvény is épp most lép majd hatályba , mely engedélyezné az illegális letöltésekkel kapcsolatba hozható személyek azonosítását az Európai Unió Intellektuális Javak Jogait Biztosító Direktívája alapján. Szintén áprilisban várható a csúfosan kezdődő Pirate Bay elleni perben is ítélet, de politológus szakértők szerint mindezek ellenére kevés az esélye annak, hogy a Kalózpárt bekerül az Európai Parlamentbe.

Az öt évig amatőr aktivistaként dolgozó Engström számára már nem lenne ismeretlen Brüsszel, hiszen 2006 előtt már két éven keresztül lobbistaként tevékenykedett ott a szoftverszabadalmak rendszerét támadva. A jelöltséggel az elérhető legmagasabb és egyben egyetlen lehetőséget vették célba, hiszen az EU intézményei közül a parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, melynek aktív szerepe van a törvényhozásban és törvény-előkészítésben.

Ez a harc lesz a végső

A minimális sikerhez, tehát egy képviselő bejutattásához legalább 100 ezer szavazatra van szükség. 2006-ban az országos választásokon 35 ezer szavazatot kapott a Kalózpárt, így a mostani hype akár a javukra is fordíthatja a dolgokat, sőt, ha igazán elkötelezett szavazókat sikerül mozgósítania, akkor kihasználhatja, hogy az EU-s választásokon többnyire jóval alacsonyabb a részvétel, ezért a kis pártok könnyebben jutnak jobb eredményhez.

Amennyiben a Pirate Party bejut a parlamentbe, akkor ha nem is jelentős, de valószínűleg annál hangosabb képviselete lesz az európai fájlcserélőknek Brüsszelben, ha viszont nem, akkor elég sötét kilátásaik vannak politikai szervezetként. Ők maguk is azt állítják, hogy mindent erre a szavazásra tesznek fel, más alternatívájuk nincs.